Ahol a halotti bizonyítványt előbb állítják ki, mint a születési anyakönyvi kivonatot – így szülnek ma a nők Gázában
Hónapok óta tart a gázai konfliktus a zsidó állam és a palesztinok között. Naponta halljuk a számokat a hírekben halottakról, rakétákról, lebombázott épületekről – köztük kórházakról. Az élet azonban a romok között sem áll meg, anyák szülnek és babák születnek.
Milyen ma szülni Gázában? Rendhagyó szüléstörténetek következnek.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Noura Baalousha fájásai egy hideg decemberi estén kezdődtek, amikor a lövések heves dübörgése visszhangzott az épület körül, ahol menedéket talált Gáza északi részén. A telefonvonalak süketek voltak, így remény sem volt arra, hogy mentőt hívjon, az utcára kilépni pedig túl veszélyes lett volna.
„Nagyon féltem. Tudtam, hogy nem fogom tudni elérni a kórházat. Elfolyt a magzatvíz, és tudtam, hogy bármelyik pillanatban megszülhetek”
– emlékszik vissza Baalousha, akinek négy másik gyermeke kórházban született. Egy korábbi gázai konfliktus idején szemtanúja volt annak, ahogy egy orvos egy lakásban segített világra egy babát.
„Nem volt más lehetőségem, kényszerítettem magam, hogy emlékezzek mindenre, amit láttam.”
–Neki végül sógornője segített megszülni a kisfiát, Adamot. A köldökzsinór lefogására egy fából készült mosodai csipesz szolgált, az átvágására pedig egy konyhai olló.
Az ENSZ becslései szerint több mint 50 000 terhes nő volt Gázában, amikor október 7-én elkezdődött a háború. Gázában az egyik legmagasabb a születési ráta a régióban. Az ENSZ, az egészségügyi dolgozók és a lakosok szerint az enklávéban naponta átlagosan 180 nő szül, sokan közülük most kevés vagy semmilyen orvosi segítséggel, néha piszkos, túlzsúfolt óvóhelyeken, nyilvános mosdókban vagy hideg, rögtönzött sátrakban.
A szülés normális körülmények között is traumatikus élmény lehet; a háborús övezetben történő szülés pedig sokszoros szorongással és veszéllyel jár. A gázai anyák és újszülöttjeik különösen ki vannak téve a körülöttük zajló, Izrael és a Hamász közötti konfliktus következményeinek, ahol a harcmezőt civil területekre tolták, és mindennapos esemény a betegség, a kitelepítés, az élelmiszer- és vízhiány. Az ENSZ és a helyi egészségügyi dolgozók is egyetértenek abban, hogy a várandós anyák, akkor is csak ritkán kapják meg a szükséges szintű ellátást, ha sikerül eljutniuk egy gázai kórházba. Az enklávé 36 kórházából csak 13 működik, és azok is csak részben, az intézményekben kevés a személyzet, és a háborús sérültek ellátása eleve elviselhetetlen terheket ró rájuk. Éppen ezért a szülészeti szolgáltatások csak valahol a legvégén vannak a kórházak prioritási, és a szülni érkező nőket gyakran elküldik, mondják az egészségügyi dolgozók és az ENSZ. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az enklávé északi része nagyrészt el van vágva az orvosi és egyéb segélyszállítmányoktól.
A déli kórházak túlságosan leterheltek ahhoz, hogy a várandós anyákat megfelelő ellátásban részesítsék. Az ENSZ szerint az egyiptomi határon fekvő Rafah városában található Al Emirati Szülészeti Kórház az egyetlen még működő, kifejezetten szülészeti intézmény az övezetben. Mivel a gázai lakosság több mint fele, azaz mintegy 1,3 millió ember él jelenleg Rafahban, a kórházban naponta átlagosan 81 szülést kénytelenek levezetni, szemben a a háború előtti 15-tel. Akiknek mégis sikerül bejutniuk egy szülészetre, azokat az anyákat is
gyakran már órákkal a szülés után hazaengedik, még császármetszés után is.
Gázában mindenütt hiánycikk az orvosi felszerelés és a tiszta víz, noha a háború első 105 napja alatt közel 20 000 csecsemő született Gázában – jelentette az UNICEF. Az ENSZ gyermekszervezete szerint az életmentő ellátmányok késedelmes szállítása miatt egyes kórházakban érzéstelenítés nélkül végeztek császármetszést. Az illetékesek igyekeznek biztosítani a szükséges készleteket, ám ezek nem mindig jutnak el időben a rendeltetési helyükre
„Van egy tiszta műanyag lepedő az anyának, sterilizált olló a köldökzsinór elvágásához és egy takaró. Ez nem sok, de ez biztosíthatja a különbséget élet és halál között”
– mondja egy illetékes.
A háború kezdete óta több mint 27 ezer palesztin halt meg Gázában, többségük nő és gyermek. Izrael a Hamász október 7-i dél-izraeli támadásaira válaszul avatkozott be katonailag Gázában, amelyek során az izraeli hatóságok szerint mintegy 1200 izraeli halt meg, és mintegy 240 embert elraboltak.
A harcok és az egészségügyi rendszer összeomlás közeli állapota miatt nincsenek átfogó adatok arról, hogy a hónapok óta tartó háború milyen hatással volt a halvaszületésekre, valamint az anyai és újszülöttkori halálozási arányokra. Az egészségügyi dolgozók és az ENSZ szerint az anekdotikus bizonyítékok és a korábbi konfliktusokból származó adatok alapján az a várakozás, hogy a helyzet drámai mértékben rosszabbodott. Az egészségügyi dolgozók szerint a szülés előtti és utáni ellátás hiánya azt jelenti, hogy a nők és csecsemőik megelőzhető betegségekben szenvednek és halnak meg.
„Nincs lehetőség a terhességi és szülési szövődmények ellátására”
– számolt be a kritikus szülészeti helyzetről a The Washington Postnak Deborah Harrington brit szülészorvos, aki nemrégiben két hetet töltött a Gáza központjában lévő Al Aqsa kórházban a Medical Aid for Palestinians és a Nemzetközi Mentőbizottság által összeállított orvosi csapat tagjaként. Elmondta, hogy az olyan életveszélyes állapotok, mint a terhességi magas vérnyomás vagy a preeklampszia, nem kerülnek diagnosztizálásra. Az egészségügyi dolgozók és az ENSZ szerint a vérszegénység széles körben elterjedt, mert az anyák nem kapják meg a szükséges vaspótlást.
„Sok nő, akit láttam, súlyosan vérszegény volt. Náluk nagyobb a kockázata a koraszülésnek és a túlságosan nagy szülési vérveszteségnek, ami növeli az anyai halálozást. Ugyanígy a korababák közül is többen halnak meg”
– mondja a brit szülészorvos.
Az anyák és újszülöttjeik kálváriája a szülés után is folytatódik. A segélyszervezet munkatársai szerint a szoptatós anyák és csecsemőik körében gyakori az alultápláltság. A családok sokszor szakadt sátrakban összezsúfolódva küzdenek azért, hogy tápszert, pelenkát és téli ruhát szerezzenek az újszülött babáknak.
A 26 éves Razan Ghanem decemberben egészséges babát hozott világra a rafahi Al Emirati kórházban. A problémák akkor kezdődtek, amikor visszatért a túlzsúfolt iskolába, ahol menedéket kapott. A helyet a főzéshez használt tüzek sűrű füstje borította be. A higiéniai körülmények siralmasak, és sokan betegek, mondta.
„A kisfiam erősen köhögött, és most lázas.”
Az orvosok azt javasolták, hogy vigyék a gyermeket kórházba. De amikor az anyja látta, hogy a kórház milyen zsúfolt és piszkos, a beteg gyerekek a padlón fekszenek, azt mondta, úgy döntött, hogy inkább visszatér a menedékhelyre, ahol lakik, és ott kezelteti a fiát. Azóta javult az állapota.
Az újszülötteket sem kímélik a harcok. Október 30-án egy nő akkor adott életet egy csecsemőnek, miközben népes családjával együtt Gáza város egyik épületében húzta meg magát. Körülbelül 10 órával később az épületet lebombázták. A már idézett brit doktornő szerint mind az anya, mind a gyermek meghalt.
„A csecsemőt még megszületésekor sem regisztrálták. Van valami mélységesen megrendítő abban, ha a halotti bizonyítványt már a születési bizonyítvány előtt kiállították.”
Kata
Fotó: New York Times
