top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

A menstruációval együtt miért jönnek a migrénes rohamaim is?

A menstruáció sok nő számára valóban a „nehéz” napokat jelenti, amikor a szokásos havi vérzéssel együtt mindenféle testi tüneteik is jelentkeznek. De ugyanígy nehéz napokat élhetnek át azok is, akiket időről-időre migrénes rohamok kínoznak. Az igazi „hab a tortán” azonban az, hogy a migrénre hajlamos nők fejfájásos rohamai valamiért „szeretnek” megegyezni a menstruáció napjaival.

Sok érintett ezt véletlen egybeesésként éli meg, amolyan „Murphy törvényének”, hogy őket a menstruáció alatt még az ág is húzza, ám egy most nyilvánosságra hozott kutatás szerint nagyon is jól magyarázható biológiai oka van annak, miért gyakoribbak migrénes rohamok a menstruáció alatt.

 

A kutatásról beszámoló közlemény azzal az egyáltalán nem forradalmi felfedezéssel indít, hogy a menstruáció alatt a hormonszintek nagyon is jól körvonalazhatóan ingadoznak. Az viszont új felfedezésnek számít, hogy ezzel együtt egy, a migrénnel összefüggésbe hozott speciális fehérje (peptid) szintje is emelkedik és csökken. Megállapították, hogy a menstruáció kezdetét jellemző ösztrogénszint-csökkenés során megemelkedik a CGRP rövidítéssel jelölt peptid szintje. Bár továbbra sem ismert, hogy az ösztrogénszint csökkenése miért válthatja ki a CGRP fokozott termelődését, a kísérleti tanulmány fontos támpontot nyújthat a menstruációs migrén okát illetően. Ezen túlmenően azt is megmagyarázhatja, hogy miért jelentkeznek gyakoribb migrénes rohamok a menstruáció alatt, és miért csökken gyakoriságuk a klimax után.


A Neurology című szaklapban megjelent tanulmányt berlini kutatók végezték 180 migrénes nőbeteg bevonásával. A kutatók a résztvevőket három csoportra osztották: 1) rendszeres menstruációs ciklussal rendelkező nők; 2) fogamzásgátlót szedő nők és 3) a változókoron (klimaxon, menopauzán) már átesett nők. Kontrollcsoportként olyan, azonos életkorú nők szolgáltak, akik nem szenvedtek migréntől. Minden résztvevőnél mérték a vér- és könnymintákból a CGRP szintjét.


A rendszeres menstruációs ciklussal rendelkező migrénes nők vérében a menstruáció alatt lényegesen több CGRP volt, mint a migrénben nem szenvedő nők vérében. Ugyanez a mintázat érvényesült a könnyminták esetében is. A fogamzásgátlót szedő résztvevők és a menopauza utáni nők nem mutattak ugyanilyen mértékű CGRP-szint-növekedést, függetlenül attól, hogy migrénes tüneteket tapasztaltak-e vagy sem. Ez arra utal, hogy az e csoportokba tartozó nők által tapasztalt migrénes rohamokat valószínűleg nem a CGRP váltja ki.


Dr. Shazia Afridi neurológus, aki nem vett részt a kutatásban, a tanulmányt hasznosnak nevezte a tekintetben, hogy „megpróbáljuk megérteni a női hormonok szerepét a migrénben, különösen a migrén menstruációval összefüggő súlyosbodásában”.


Bár úgy tűnik, hogy a fogamzásgátlás befolyásolhatja a migrénes rohamok előfordulását, a kutatók szerint az összefüggés nem ennyire fekete-fehér. A fogamzásgátló tablettát szedő nők esetében „a migrénes betegek körülbelül egyharmadánál javulást, egyharmadánál romlást, egyharmadánál pedig változatlanságot tapasztalnak”. A szerzők azt tartják a legfontosabbnak megjegyezni, hogy az ösztrogéntartalmú fogamzásgátlók kismértékben növelik nemcsak a migrén, hanem a stroke (szélütés) kockázatát is, ezért a migrénben szenvedő pácienseknek mindenképpen ösztrogénmentes fogamzásgátló stratégiákat javasolnak.


Forrás: Neurology

Fotó: Freepik


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:


bottom of page