• Anyás-Apás

Összezárva a szülői öklökkel

Ahogyan haladunk előre a járvánnyal, úgy tudunk meg mind többet a koronavírusról. Az már az elején majdnem biztosnak látszott, hogy a gyerekek szempontjából szerencsére viszonylag kis kockázatot hordoz ez a mostanáig ismeretlen kórokozó.


Ami sajnos nem jelenti azt, hogy a jelenlegi helyzet a gyerekek számára veszélytelen lenne. És a veszély nem mindig onnan érkezik, ahonnan várjuk.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Egy korábbi cikkben már szó volt arról, hogy a szabad mozgás korlátozása – népszerű nevén a karantén – nem mindenkinek a fokozott biztonságot jelenti. Talán egy „normális” családban élve bele sem gondolunk, hogy milyen lehet az, amikor például egy nő a nap 24 órájában össze van zárva erőszakos, bántalmazó férjével vagy élettársával. Hogy ez valós veszély, jól jelzi, hogy a családon belüli erőszak áldozatait segítő szolgálatokra és forródrótokra fokozott terhelés hárul ezekben a járványos, karanténos időkben.

D

e van még egy korosztály, aki számára az elvileg biztonságos környezetet megteremteni hivatott kijárási korlátozás/tilalom azt jelenti, hogy még a megszokottnál is jobban ki van téve a családon belüli agressziónak. A jelenség mozgatórugói ugyanazok, mint a nők elleni családi erőszak esetében: hiszen a 24 órás összezártság egyébként is nagyobb türelmet, alkalmazkodást és empátiát kíván a családtagoktól, amit csak súlyosbít a bezártság miatti frusztráció, illetve a munkahely elvesztése, az anyagi gondok és a megfertőződés miatt érzett szorongás. És tegyük hozzá, hogy a helyzetet az sem könnyíti meg, hogy a jelenlegi szituációban a gyerekek is érthető módon feszültebbek, sokszor rendetlenebbek, szófogadatlanok, nem nagyon van hol levezetni felesleges energiájukat. Meg persze időnként unatkoznak is. Úgyhogy tulajdonképpen bár nem magyarázható és nem elfogadható, de semmiképpen nem meglepő, hogy ebben a helyzetben gyakrabban jár el a szülők keze, különösen azoké, akik „békeidőben” is hajlamosabbak ököllel is nyomatékot adni „nevelési elveiknek”.

Egész Európában égnek a segélyvonalak

Szinte nincs is olyan ország a kontinensen, ahol nem korlátozták valamilyen módon, kisebb vagy nagyobb mértékben az emberek helyváltoztatási jogát. A járvány szempontjából kiemelkedően sújtott Spanyolországban például jelentősen megszaporodtak a telefonhívások azoknál a segélyszolgálatoknál, akik gyerekeknek nyújtanak lelki támogatást és segítséget. Elgondolkodtató adat, hogy az ilyen szolgálatokhoz befutott csak nem 500 hívás közül körülbelül 200-ban arról panaszkodtak a gyerekek, hogy a kijárási korlátozás alatt otthonukban fizikai bántalmazás érte őket. Ahogyan a segélyvonalat működtető szervezet képviselője fogalmazott:

„Sok gyerek és serdülő több erőszakot kénytelen elszenvedni ezekben a járványos időkben, és még inkább ki van szolgáltatva az otthoni erőszaknak, mint valaha.”

A járvány és a kijárási tilalom szempontjából másik kritikus régió Észak-Olaszország, ahol az ifjúságvédelmi bíróság adatai szerint csak a március 10-e és 26-a közötti bő két hétben 92 esetben kellett sürgősen intézkedniük amiatt, hogy kiskorú vált bántalmazás áldozatává otthonában – éppen azok keze által, akiknek óvjuk és védeniük kellett volna őt.


A franciaországi és németországi szervezetek ugyancsak arról számoltak be, hogy a járványügyi korlátozások bevezetése óta sokkal több hívás érkezik a segélyvonalaikra. De még ezen belül is kirívó és hatalmas felháborodást kiváltó eset volt egy 6 éves kisfiúnak a halála, melyről a Le Parisien számolt be nemrégiben.

A mentőket és a hatóságokat akkor hívták ki a Párizstól nem messze fekvő kisváros egyik családi házához, amikor a család 6 éves kisfia már órák óta nem adott életjelet a szobájából. A kisfiú még élt, amikor kórházba szállították, azonban nem sokkal később meghalt. Kiderült, hogy halálát súlyos agysérülés okozta, és a nyomozás eddigi adatai szerint a bántalmazásért alaposan gyanúsítható a kisfiú 45 éves apja, aki a családi összezártság közepette emelt kezet ilyen súlyosan saját gyerekére. Az apa, aki csak néhány hónapja települt Franciaországba az Elefántcsontpartról, most előzetes letartóztatásban várja a további nyomozás eredményét.

Az UNICEF is riadót fújt

Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF még a járvány kirobbanása előtt végzett egy felmérést, mely szerint a gyerekeket otthonukban érő agresszió már nagyon korán meg pecsételi az életüket, hiszen már a 2 és 4 év közötti korosztályban is minden négy gyermek közül hárman valamilyen lelki és/vagy fizikai erőszakot kénytelenek elszenvedni a családjukban. Pedig a fizikai abúzusnak a gyerekek fejlődésére kifejtett káros hatásai jól ismertek, hiszen többszörösen bizonyított tény, hogy a rendszeres bántalmazás negatívan befolyásolja az agyi fejlődést, ami később nemcsak gyengébb iskolai kimenetelekben mutatkozik meg, hanem a szorongás, depresszió, tiltottszer-használat és öngyilkosság gyakoribb előfordulásában is. Az UNICEF ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy még ennél is nagyobb veszélynek vannak kitéve a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások alatt a fogyatékkal élő gyerekek.


Az ENSZ főtitkára korábban már a nők védelmében is felszólalt arra figyelmeztetve, hogy a járvány alatt a speciális körülmények miatt még az eddiginél is nagyobb veszélyt jelent számukra az, hogy egy erőszakos társsal vannak a nap 24 órájában összezárva. Ráadásul nehezebben is jutnak segítséghez ezekben az időkben, hiszen az anyaotthonok a járvány miatt bezártak, vagy az ott élők önként döntöttek úgy, hogy a fertőzésveszély miatt átmenetileg kiköltöznek ezekből az intézményekből. És ha még lehet fokozni a bajokat, a segélyszolgálatok mozgástere is jelentősen beszűkült a home office időszakában. Antonio


Guterres most arra figyelmeztetett, hogy hasonló veszélyeket jelent a jelenlegi helyzet a kiskorúak számára is:

„Védjük meg gyermekeinket és gondoskodjunk jólléletükről és biztonságukról!”

– fogalmazott.


A helyzet javítására az UNICEF részletes ajánlásokat is megfogalmazott. Ezeket itt most nem akarom részletesen idézni, aki a részletekre is kíváncsi, ide kattintva elolvashatja az angol nyelvű dokumentumot. Egészen röviden: a helyzet részletes elemzését követően a dokumentum három fő pont köré csoportosítja a teendőket:

információ, szolidaritás és cselekvés.

Azaz: vedd észre, hogy baj van; érezd azt, hogy ezzel neked is dolgod van; és saját lehetőségeiden belül tegyél meg mindent, hogy a mostani nehéz időszak ne legyen még az átlagosnál is sokkal nehezebb a környezetedben élő gyerekek számára.

Forrás: UNICEF

#eroszak #csaladi_eroszak #koronavirus #jarvany #testi_bantalmazas


A koronavírusról eddig megjelent cikkekért ide kattints!


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

Biztonságos családi bunker helyett életveszélyes háziőrizet

A világhírű színésznő tuti tippje rossz gyerekeknek


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

© 2019 Anyás-Apás