• Anyás-Apás

Zaklatják az ételallergiás gyerekeket a suliban

Ételallergiával élni alapból nem egyszerű dolog. Gyerekként pedig különösen nem az. Hiszen százszor meg kell nézni az összetevőket, szabad-e vagy sem, hiszen a „tiltólistán” lévő, azaz az allergiás rohamot kiváltó élelmiszer fogyasztása már igen kis mennyiségben akár életveszélybe sodorhatja az ételallergiában szenvedőt.

És ha még ez sem elég, egy nemrégiben nyilvánosságra hozott felmérés szerint az ételallergia önmagában elegendő ok arra, hogy egy gyereket a társai cikizzenek, zaklassanak, kiközösítsenek az osztályban. Mert hát ugye az iskolai zaklatásra bármi okot adhat, ami különbözik az átlagtól.

 

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Képzeljük el, hogy valamilyen élelmiszerre allergiásak vagyunk, legyen az földimogyoró, tojás, tej, földieper vagy bármi más. Nyilvánvaló, hogy elsőként az összetevők listáját kell átböngésznünk az első falat vagy korty előtt, de még ez sem bombabiztos módszer arra, hogy ne fogyasszunk el olyat, ami akár életveszélyes rohamot provokálhat. Aztán képzeljük el, hogy gyerekek vagyunk, de nem ehetünk a szülinapi zsúron a tortából és nem fogadhatjuk el a felkínált édességet vagy földimogyorót sem. Nem is szólva arról, hogy a többiekkel együtt ebédeljünk az iskolai menzán. Aztán ha eddig eljutottunk, képzeljük bele magunkat annak a gyereknek a helyébe, akit mindezért még bántás, csúfolás, kiközösítés is ér a társai részéről. Pedig úgyis annyi minden nehéz, az allergia szinte az élete minden területére kihatással van, a szabadidős tevékenységektől a kirándulásokig és más közös programokig.


A Journal of Pediatric Psychology (Gyermekpszichológia) című lapban nemrégiben közétett kutatás is erre a problémára világít rá. Amikor azt kérték a felmérésben részt vevő gyerekektől, hogy egyszerű igennel vagy nemmel válaszoljanak arra a kérdésre, hogy érte-e őket már bántás a többiek részéről ételallergiájuk miatt, 17 százalék, azaz körülbelül minden hatodik gyerek felelt úgy, hogy igen zaklatták, csúfolták vagy cukkolták már őket emiatt a társaik. Amikor azonban a felmérés készítői egy több tételből álló listát is mellékelték a kérdés mellé azokról a viselkedési formákról, melyek iskolai zaklatásnak minősülnek, már a megkérdezett gyerekek majdnem kétszerese, 31 százalék ismerte el és fel, hogy az a mód, ahogyan a többiek ételallergiájához viszonyulnak, az iskolai zaklatás kategóriájába esik. A másik fontos és szomorú megállapítása volt a felmérésnek, hogy a szülők mindössze 12 százaléka, azaz minden nyolc-kilenc szülő közül csupán egyetlen szülő válaszolta azt, hogy tud arról, hogy gyermekét ételallergiája miatt társai zaklatják, bántják, csúfolják, kiközösítik.


Az is megdöbbentő eredmény volt, hogy bár a zaklatás az esetek túlnyomó többségében kimerül a szóbeli abúzusban, de előfordul az is, hogy a társak „viccből” allergiás roham kiváltására alkalmas élelmiszert csempésznek az ételallergiás gyerek ételébe vagy készakarva ilyennel kenik be az arcát, kezét vagy a holmiját. Ha azt hiszed, hogy áááá, ilyen biztosan csak nagyon ritkán történik, akkor idézném neked a felmérés azon adatát, miszerint az ételallergiája miatt iskolai zaklatás áldozatának számítók több mint fele számolt be ilyen incidensről.


A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet javításának egyik kulcsa, ha a gyerekek, pedagógusok és szülők is alaposabb tájékoztatást kapnak az ételallergiáról, illetve arról, hogy az ezzel kapcsolatos, ártatlannak hitt heccek akár közvetlen életveszélyt is okozhatnak, de ha nem, akkor is minimum évekre vagy akár egy életre szóló lelki sebeket ejthetnek. Ugyanakkor az ételallergiával érintett gyerekeknek és több információra lenne szükségük, hiszen ez a felmérés és azt igazolja, hogy sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy ami velük történik, ahogyan a társaik velük bánnak, az a bántalmazás, zaklatás kategóriájába esik, ezért nagyon fontos, hogy segítséget kérjenek, mielőtt a helyzet még jobban elfajul.

Forrás: Children’s National Hospital

Fotó: Adobe Stock


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek: Ne mogyoróvajas szendviccsel fogd be a gyerek száját!

A gyermekkori ételallergia újabb okára derült fény

Sajnálom, ha szenved a gyereke, de mit mondhatnék?


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

0 hozzászólás