top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Valami elsuhant, és már csak a karmolást láttam a gyerek arcán

Egy anya furcsa neszre riadt fel az éjszaka kellős közepén, mintha valami elsuhant volna a feje mellett. És mintha szárnycsapás hangját is hallotta volna. Másnap egy karmolás éktelenedett a kislánya arcán, és a gyerek valami madarakról is mesélt, melyeket a szobájában látott röpködni éjszaka.

A történet vége, hogy a kislánynak meg kell kapnia a veszettség elleni oltássorozatot – ami sem nem veszélytelen, sem nem kellemes.

 

A 33 éves Charlene Corcolan arra riadt hertfordshire-i otthonában éjjel kettő körül, hogy valami mintha elsuhant volna a feje mellett, és furcsa neszt is hallott, talán szárnycsapások hangját. Ijedtében férjével együtt kirohantak a szobából, majd végül a férfi oldotta meg a „vészhelyzetet”: kinyitotta a hálószoba ablakát, hogy kiengedje a lakásba tévedt denevért, majd gyorsan becsukta utána az ablakot.

„Eltartott egy darabig, míg rájöttünk, mi lehetett az: egy denevér. Teljesen lesokkolódtam a félelemtől. A férjem aztán visszamerészkedett a hálószobába, hogy az összes ablakot kitárva biztosítson menekülőutat az állat számára. Már nem is mentünk vissza, hanem a gyerekszobában tértünk nyugovóra, így a denevérnek volt ideje megtalálni a kiutat”

– mesélte az anya.


Az anya még másnap reggel sem gondolt semmi rosszra, amikor a kislányát, Amelie-t ébresztve egy karcolást vett észre a gyerek arcán. Ám amikor a kislány valamilyen „madarakról” kezdett beszélni, amik éjszaka repkedtek a szobájában, akkor az anya gyanút fogott, hogy összefüggés lehet a sérülés és az éjszakai hálószobai kaland között.

Rögtön felhívta a háziorvosukat, aki azonnal érintkezésbe lépett a brit közegészségügyi hatósággal és a veszettség eseteinek bejelentésére szolgáló rendszerrel. Az ő javaslatukra a kislánynak meg kell kapnia a veszettség elleni teljes oltássorozatot. Ráadásul az orvosok teljes védőfelszerelésben adták be az oltásokat, ami érthető módon megrémítette az alig 2 éves kislányt.

„Pedig a többszöri szuri enélkül is elég trauma egy ilyen kisgyerek számára”

– véli az anya, aki azt is hozzátette, hogy sok orvosnak és nővérnek el kellett mesélniük a történteket, amikor az oltások miatt kórházba járkáltak, és mindenki egyetértett abban, hogy rendkívül ritka, hogy ilyen okból kell veszettség elleni oltást adniuk valakinek.


Miért éppen a denevér, miért éppen a veszettség?

A történetet olvasva joggal merülhet fel bárkiben, miért gondoltak az orvosok éppen a veszettségre, amikor a szülők elmesélték a gyerek arcán lévő karcolás feltételezett eredetét.

A veszettség az úgynevezett zoonózisok közé tartozik, azaz olyan betegség, mely állatról emberre képes terjedni. A veszettséget a lyssa- (lissza) vírus okozza, mely vadon élő állatokban vagy háziállatokban él, ahonnan a fertőzött állat harapása vagy marása útján terjed az emberre, de az is elegendő, ha a fertőzött állat nyála valamilyen sebbel érintkezik.


Az emberi szervezetben a vírus először a fertőzés helyén lévő izmokban szaporodik és innen kerül az idegek közvetítésével a központi idegrendszerbe, ahol elsősorban az agytörzsben és a nyúltvelőben fejti ki pusztító hatását.


A fertőzés bekövetkezte és a tünetek jelentkezése között eltelt idő, az úgynevezett lappangási idő lehet 20 nap, de viszonylag hosszú idő, akár 3 hónap is. Kezdetben a tünetek nem jellemzőek: láz, rossz közérzet, fejfájás, étványtalanság, hányás vagy nyugtalanság. A seb esetleg fáj, viszket, érzékeny.


Ezt követően lépnek fel az idegrendszeri tünetek: szorongás, nyugtalanság, dühkitörések és bizarr, támadó viselkedés – innen a betegség nevel is, illetve ezért mondjuk az érthetetlenül agresszív emberekre is: talán megvesztél? Az izomgörcsök először a garatizmokban jelentkeznek, fájdalmat, nyelészavart és rekedtséget okozva. Jellegzetes tünet a víziszony, emiatt a veszettséget régen víziszonynak is nevezték: a beteg nem képes folyadékot, még a saját nyálát sem lenyelni, ami a légcsőbe kerülve félrenyelést, köhögési rohamokat eredményezhet. A görcshöz pszichét tényező is társulhat, így már a víz látványa is pánikba ejtheti a beteget. Végül a beteg kómába esik, és csaknem 100 százalékos biztonsággal meghal.


A veszettségre gyógymód nem ismert, de a tünetek kialakulása megelőzhető a közvetlenül a fertőzött állattal történt kontaktust követően adott oltássorozattal.


Ahogyan már említettem, a veszettség állatról emberre történő megbetegedés. És bár a közhiedelem a rókával, a ház körül élő állatok közül pedig a kutyával és macskával azonosítja a betegséget (és ennek teljes mértékben van is alapja), a lisszavírus eredeti gazdaállatai a denevérek – bár a fertőzés terjesztésében földrésztől függően más-más állatok játszanak szerepet. Lakott településeken valóban a kutyák és a macskák a veszettség fő terjesztői, az úgynevezett erdei veszettséget pedig tényleg leggyakrabban a rókák terjesztik. Róluk kerülhet a vírus más vadon vagy ház körül élő állatokra, esetleg közvetlenül az emberre.

A megelőzésben nagyon fontos szerepe a kutyák kötelező védőoltásának. Emlékszem, hogy pár évtizede még rendszeres hírt ért az rádió és tévé hírműsoraiban az, hogy valahol valakit megharapott egy kutya, ezért a kutya gazdáját kérik, hogy az állat oltási könyvével jelentkezzen ezen meg ezen az elérhetőségen. Mostanában kikoptak ezek a hírek a híradókból, feltehetőleg a kommunikációs csatornák bővülésével más utakon is sikerül hozzájutni azokhoz az információkhoz, melyek birtokában elkerülhető a nem túl kellemes és nem is teljesen veszélytelen oltássorozat.


Végül szeretném hangsúlyozni, hogy az a tény, hogy a denevérek a veszettség vírusának eredeti gazdaállatai, semmi esetre sem ok ezeknek a hasznos kis állatoknak az esztelen irtására – még akkor sem, ha a filmkészítők előszeretettel használják a denevéreket hátborzongató thrillerek „statisztáiként” vagy biodíszleteként.

Fotó: Charlene Corcoran

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

0 hozzászólás
bottom of page