top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Tényleg szemétbe való az őssejt? Ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket is!

Frissítve: 2023. szept. 28.

A napokban egy sajtóanyag érkezett a postaládánkba, ami nem kevesebbet állít, mint hogy az köldökzsinórvér levétele feleslegesen kockáztatja az újszülött babák egészségét, hiszen semmi nem igazolja, hogy az őssejtek bármire is jók lennének. A sajtóanyag szerint a köldökzsinórvér privát vérbankban való tárolása egyszerű pénzlehúzás a szülőktől, hiszen minimális az esélye annak, hogy a tárolt őssejtek a család valamelyik tagja számára gyógyulást hozhatnak.

Na, itt azért álljunk meg egy szóra, mert itt sok minden keveredik, és a sajtóanyag sajnos nem mentes a csúsztatásoktól és féligazságoktól.

 

A Jansik C. Aisha dúla által jegyzett sajtóanyag három dolgot állít:

1. Merész felütéssel indít, amikor azt állítja, hogy az őssejtek orvosi célra történő felhasználása mögött „nincs kutatás, csak elméletek halmaza”.

2. Szerinte az őssejtek levétele veszélyes, káros a baba egészségére, hiszen a baba teljes vérmennyiségének nem kevesebb, mint egyharmada elvételre kerül.

3. Az őssejtek bankolásával foglalkozó magáncégek tevékenysége puszta pénzlehúzás, hiszen minimális az esély, hogy a családban bárki betegségének kezelésére alkalmas lesz a tárolt őssejt.


Nos, vegyük sorra.

Azzal kapcsolatban, hogy jók-e bármire is az őssejtek, ezt írja:

„Egy ideig reményteli lehetőség volt, jó ötletnek tűnt az őssejtlevétel, de azóta sok víz lefolyt a Dunán, és már egyértelműen tudjuk, hogy kimondottan hátrányosan érinti a gyereket.”

Ööö.. az első csúsztatás. Az, hogy „kimondottan hátrányosan érinti a gyereket” (erre később még kitérek), mennyiben érv arra, hogy mire használhatók vagy nem használhatók az őssejtek?

A valóság az, hogy jelenleg is folynak kutatások azzal kapcsolatban, hogy az őssejtek miként hasznosíthatók betegségek gyógyítására, illetve szövetek helyreállítására, regenerálására. Ez utóbbi logikus és egyáltalán nem valóságtól elrugaszkodott elképzelés, hiszen az őssejtek különlegessége, hogy osztódással különféle testi sejtekké képesek alakulni. Több betegség esetében máris ígéretes eredmények születtek őssejtek alkalmazásával.


A következő állítás, hogy a köldökzsinórvér levétele káros a babára, hiszen a köldökzsinórvér levételével a teljes vérmennyiségének nem kevesebb, mint egyharmadát elveszíti:

„Ott kezdődik, hogy nincs olyan, hogy köldökzsinórvér. Az az újszülött saját vére, hiszen a köldökzsinór pusztán egy út, ami áramoltatja a vért. ... Nincs olyan, hogy kicsit visszaengedünk, de kicsit le is szívunk. A baba vérének egyharmadáról beszélünk. Kérdem én, ki hogyan érezné magát, ha a vérének 30%-át leszívnák? A gyermekünket miért tennénk ki ennek?”

Tény, hogy a köldökzsinórvér valóban a baba keringő vérvolumenét csökkenti. De számoljunk egy kicsit! Egy újszülött vérvolumene egy testsúlykilogrammra számítva 109 ml, ami egy 3500 grammos baba esetében 381 ml-t jelent. A köldökzsinórvér-gyűjtés alkalmával tipikusan 60-70 ml kerül levételre, ami arányaiban valóban nem kevés, de nem 33, hanem 17 százalék. Ezt csak annak a kedvéért jegyzem meg, hogy ha érvelünk, azt pontosan és hitelesen tegyük.


Ami a köldökzsinór késői lefogását illeti, a sajtóanyagnak igaza van abban, hogy a késői köldökzsinórlefogás kedvező a baba számára. A kutatások szerint a baba akkor jár a legjobban a, ha legalább 5 percet várnak a köldökzsinór lefogásával, miután megszületett. Ez ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy az újszülött saját vére visszakerüljön a méhlepényből a saját keringésébe, melynek következtében akár 50 százalékkal is javulhat az újszülött vasellátottsága. Az Amerikai Nőgyógyász Társaság (ACOG) még 2017 januárjában végzett egy felmérést, mely azt mutatta, hogy a szülészorvosok többsége mindössze 1 perces várakozást is elegendőnek tart az újszülött megfelelő egészségi állapotának biztosításához. Pedig ha legalább 5 percig vagy annál is tovább várnának a köldökzsinór lefogásával, miközben már biztosítják az anya és az újszülött közötti korai bőrkontaktust, akkor ezzel a gyakorlattal jobb esélyeket teremthetnének a baba agyának későbbi fejlődéséhez. (Erről itt olvashatsz bővebben.)


És végül a harmadik vád: az őssejtek tárolásával foglalkozó magáncégek önös üzleti érdekeik miatt nem törődnek az újszülöttek egészségével, és profitjuk érdekében a semmire sem jó őssejtek tárolására buzdítják a gyanútlan szülőket:

„Olyan jó lenne, ha legalább az újszülöttek egészsége előrébb való lenne, mint néhány cég üzleti érdeke. Különösen elkeserítő, mikor a sok tízezer kismamát elérő felületen is arcátlanul tolják a megtévesztést egy kis bevételért cserébe. ... Egy nagyon lelkesítő, ígéretes felvetés, hogy az újszülött őssejtjeivel később betegségeket lehet gyógyítani, sőt akár szerveket is létre lehet hozni. Feledésbe merül az az értékes információ, hogy a köldökzsinórvér olyan őssejtet tartalmaz, ami hordozza magában a vérben található genetikai adatokat is. Így, ha valakinek ilyen betegsége lesz, az őssejt is tartalmazza, ebből következik, hogy a saját minta nem használható fel, sőt ilyenkor általában az egész család is ki van zárva. A kutatások szerint saját betegség, saját őssejttel való gyógyítása nagyon ritka.”

Ööö... ez az eszmefuttatás számomra egy picit kaotikus. Feleslegesek az őssejtek, hiszen nem realizálódtak azok a korábbi várakozások és remények, hogy betegségeket lehet velük gyógyítani? Vagy kicsi az esélye, hogy a saját célra eltárolt őssejtek egyszer valamelyik családtag gyógyulását szolgálják majd? A szöveg a két dolgot egybemossa, pedig az első állítás nem igaz, míg a másik igen.


A megoldás: a közösségi bankolás (lenne)

Eddig eljutva három dolgot leszögezhetünk: 1) nem igaz, hogy az őssejtek nem alkalmasak gyógyításra, sőt a kutatások újabb távlatokat is nyithatnak ezen a téren, 2) igaz, hogy a késői köldökzsinór-lefogás sok szempontból előnyös a baba számára, 3) igaz, hogy nagyon csekély az esély arra, hogy a magánbankokban saját célra eltárolt őssejtek egyszer felhasználásra kerülnek. Ez az egész állt össze egy picit követhetetlen és következetlen, kaotikus, helyenként pontatlanságoktól és csúsztatásoktól sem mentes érveléssé, ami persze emellett kétségtelenül sok igazságot is tartalmaz.


Ahogyan a kutatások haladnak előre, úgy egyre több betegségről derül ki, hogy az őssejtek jelenthetik a megoldást. Ennek fényében egyre nagyobb érdeklődés fordul az őssejtbankok felé. A magánvállalkozásban működő őssejtbankok folyamatosan bombázzák hirdetéseikkel a gyermeket váró párokat, de ezzel együtt folyamatosan hallatszanak azok a hangok is, melyek kétségbe vonják, hogy a magánbankok jelentenék a végleges megoldást. A kételyek pusztán annak szólnak, mekkora az esélye annak, hogy a magánbankban borsos összegért tárolt őssejtekre az adott gyereknek vagy a családból bárki alkalmas személynek valaha is szüksége lesz, illetve hogy a tárolt mennyiség elegendő-e a gyógyuláshoz.


A megoldást a magánbankok helyett a közösségi bankok jelentenék. Ilyenek sok helyen működnek a világban, sok helyen magánszolgáltatókkal párhuzamosan. Az igaz és ideális az lenne, ha minden szülésnél megtörténne a köldökzsinórvér levétele és közösségi bankokban történő eltárolása. Szükség esetén ennek a banknak a nyilvántartását lehet átvizsgálni, megfelelő donor után kutatva.


Ennek abból a szempontból is több értelme lenne, hogy szerte a világban egyre inkább színes etnikai összetételű közösségek élnek, akik immunológiai sajátosságaikban is különböznek egymástól. Nálunk ilyen etnikai kisebbség például a roma közösség, akik ráadásul jelentős részben anyagilag és társadalmilag hátrányos helyzetben vannak, így kevéssé várható, hogy saját erőből magánbanki tárolást fizetnének. Számukra egyedül a közösségi bankok jelenthetnék a megoldást.


Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalásában olvasható, hogy valamennyi tagállam hozzon létre állami szövet- és sejtbankokat, és „javítsák a köldökzsinórvér-őssejtek megőrzési gyakorlatával kapcsolatos tájékozott beleegyezéshez és a választás szabadságához fűződő szülői jogok hatékonyabb védelmét”.


Ez azonban itthon egyelőre még nem választás kérdése. Amíg nincs közösségi bank, addig a választás: magánbankolás (ha van pénzed) vagy a veszélyes biológiai hulladékgyűjtő (ha nincs pénzed).

De ettől a köldökzsinórvér és a benne található őssejtek nem haszontalan biológiai hulladék.


Fotó: Freepik


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:


Commentaires


bottom of page