top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Szorul a baba, aggódjak miatta? Ez attól függ...

A csecsemőkor eléggé stresszes időszak lehet mindenki – a család és a baba – számára egyaránt. Számtalan olyan probléma merülhet fel a mindennapokban, amiről eléggé jó biztonsággal el kellene dönteni eléggé gyorsan, hogy ártalmatlan, múló jelenségről van-e szó, vagy valamilyen aggasztó jelenség, melyben sürgősen lépni kell, szakember tanácsát kikérve. Ezek közé tartozik a székrekedés vagy szorulás, ami nem számít ritkaságnak csecsemőkorban.

És hogy kell-e miatt aggódni. A választ erre a kérdésre: az attól függ. És hogy mitől, ennek elkülönítésében igyekszik segítséget adni ez a cikk.

 

A székrekedés vagy szorulás kellemetlen, sőt fájdalmas lehet a baba számára, ezzel stresszes helyzetet teremtve a szülők és a család számára is. A szorulásos a csecsemő sokat sír, illetve előfordul, hogy nehezen alszik el, hamar vagy gyakran felébred. Elöljáróban általános ökölszabályként annyit mondhatunk, hogy a legjobb, ha orvoshoz fordulunk, amennyiben a székrekedés tartósan fennáll vagy a babának jelentős panaszokat okoz.


Egy csecsemőnek akkor lehet székrekedése, ha a szokásosnál vagy az életkorára jellemző nőnél kevesebb alkalommal ürít székletet. A széklet lehet kemény vagy száraz.


Előfordulhat, hogy a szorulásosnak tűnő babának valójában nem székrekedése van, hanem nem jut elegendő táplálékhoz. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a baba kizárólagosan szopik, de a testsúlymérés pontatlan, vagy elmarad annak ellenőrzése, hogy mennyit eszik a baba egy-egy etetés során. Erre a helyzetre utaló jel lehet, ha a baba etetés után továbbra is nyűgös, testsúlya nem gyarapszik, illetve szemmel láthatóan állandóan ételt követel.


A csecsemőkori székrekedés az esetek többségében nem utal súlyos alapbetegségre és rövid távon nem is veszélyes.


A székrekedés jelei

A napi vagy heti székletürítések száma nagy egyéni különbségeket mutathat az egyes csecsemők között. Általános szabályként azonban az mondható, hogy a kizárólagosan szoptatott csecsemő életének első 3 hónapjában átlagosan háromszor ürít székletet, a tápszerrel táplált babák valamivel ritkábban, átlagosan napi 2 alkalommal. A heti 2 kevesebb székletürítés általában már székrekedés jeleként értékelhető, bár egyes babáknál ez szokványos, míg másoknál már ennél gyakoribb székletürítés mellett is jelentkeznek kellemetlen tünetek.


A ritka székletürítés és a kemény, száraz széklet mellett a székrekedés egyéb tünetei:

  • fájdalmas székletürítés, ami sírásra késztetheti a babát;

  • nagyon apró, bogyószerű széklet ürítése;

  • hirtelen változás a baba bélműködésében.


Mikor kell orvoshoz fordulni?

  • Úgy tűnik, hogy a baba nem kap elég táplálékot, vagy fogy.

  • A megszüntetést követő 24–48 órán belül nem történik meg az első székletürítés.

  • A csecsemő hány, evésre és/vagy ivásra képtelen.

  • A baba kiszáradás jeleit mutatja, például levert, letargikus, a pelenka több pelenkacsere során is száraz marad.

  • A székletben vér jelenik meg, a baba lázas, vagy puffadt a hasa.

  • A székrekedés megszüntetésére szolgáló otthoni praktikák néhány napon belül nem hoznak eredményt.

  • Ismert betegségben szenvedő csecsemőnél székrekedés jelentkezik.

  • A székrekedés mellett bármilyen más tünet is megfigyelhető.

Ha a baba mozgásában vagy reflexeiben hirtelen változás áll be, a szakértők azt javasolják, hogy a szülő vagy gondozó vigye a babát a sürgősségi osztályra. A kiszáradás szintén vészhelyzetet jelenthet.


A székrekedés otthoni kezelése

A következő stratégiák segíthetnek a székrekedés otthoni kezelésében:

  • Óvatosan masszírozzuk meg a baba hasát az óramutató járásával megegyező irányban vagy fektessük a hátára és mozgassuk a lábát ciklikusan.

  • Helyezzünk kellemesen meleg mosdókesztyűt a baba hasára, vagy adjunk neki meleg fürdőt.

  • Etessük gyakrabban a babát, amikor érdeklődést mutat. A kisbabáknak 24 óránként legalább 8–12 alkalommal kell enniük, beleértve az éjszakákat is.

  • Ellenőrizzük, hogy a baba tápszere az előírások szerint van elkészítve.

  • Bátorítsuk a babát a mozgásra.

  • Kerüljük a hirtelen étrendi változtatásokat.

Hashajtót vagy más gyógyszereket viszont semmiképpen ne adjunk a babának a székrekedés megszüntetésére anélkül, hogy konzultálna ránk gyermekorvossal. A szakértők azt is javasolják, hogy orvos megkérdezése nélkül ne adjunk vizet, gyümölcslevet, illetve az anyatejen vagy tápszeren kívül egyéb folyadékot a babának, ha korábban még nem kapott szilárd táplálékot. Hat hónaposnál idősebb baba esetében azonban, aki már kap bébiételt vagy zöldség/gyümölcspürét, hasznos lehet a zöldség, gyümölcs vagy nagy rosttartalmú gabonafélék fogyasztásának növelése.


Mi okozhat csecsemőkori székrekedést?

A szorulás többnyire funkcionális, azaz nem valamilyen súlyos alapbetegség okozza, hanem a baba környezetében vagy életmódjában keresendő a kiváltó ok.


A funkcionális székrekedés néhány gyakori oka

  • Új ételek bevezetése. A tápszer típusának vagy a szoptató anya étrendjének megváltoztatása, illetve szilárd ételek bevezetése székrekedést válthat ki. Azt szilárd ételek bevezetése nagyobb valószínűséggel okoz szorulást, ha 4 hónapos kor előtt kerül sor. Akkor jársz el a leghelyesebben, ha bármilyen étrendi változtatás előtt konzultálsz gyermekorvosotokkal-

  • Hányást vagy betegség. A hányás és hasmenés kiszáradást okozva vezethetsz székrekedéshez. A csecsemők vízháztartása még nagyon labilis, ezért viszonylag enyhének tűnő probléma is könnyen vezethet kiszáradáshoz, mely súlyos esetben életveszélyes állapot. Éppen ezért kiszáradás gyanújakor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

  • Gyógyszerek. Ha a székrekedés egy új gyógyszer bevezetése után jelentkezik, akkor mindenképpen fel kell, hogy merüljön, hogy az új gyógyszer lassíthatja a bélműködést.


Ritkábban betegségek okozhatnak székrekedést, különösen a születéskor fennálló állapotok. Ezek közé tartozik:

  • Hirschsprung-kór. Ez az állapot a megszületéskor vagy nem sokkal azt követően jelentkező székrekedés leggyakoribb oka. Az elváltozás hátterében a végbél ellátását végző idegek károsodott működése áll a, ami befolyásolja a bélmozgást.

  • Hasadt gerinc (spina bifida). Ez is befolyásolhatja a székletürítési képességet.

  • Anyagcsere-betegségek. Az anyagcserét megzavaró egészségi állapotok is vezethetnek székrekedéshez. Ilyen például pajzsmirigy-alulműködés vagy a kalciumszint kóros megemelkedése.

A legtöbb esetben, ha a csecsemőnek székrekedést okozó alapbetegsége van, a tünetek már születéskor jelentkeznek.


Ezt jegyezd meg!

  • Csecsemőkorban különböző okai lehetnek a székrekedésnek, ami a baba számára fájdalmas, kellemetlen lehet, a családtagok számára pedig rendkívül stresszes helyzetet teremthet.

  • Amennyiben a székrekedés mögött valamilyen alapbetegség húzódik meg, ennek kezelése szükséges

  • Különböző házi praktikák léteznek a székrekedés megszüntetésére, melyekkel a szülők megpróbálkozhatnak otthon is.

  • A székrekedés általában nem veszélyes és gyakran magától megszűnik. Hasznos lehet, ha a szülők megfigyelik, milyen körülmények hatására jelentkezik a székrekedés (szoptatott csecsemőknél például előfordulhat, hogy a szoptató anya által fogyasztott bizonyos ételek váltanak ki a babánál szorulást).

  • Amennyiben a székrekedés tartósan fennáll és/vagy fájdalmat vagy egyéb tüneteket is okoz, a legjobb, ha kikérjük gyermekorvos tanácsát.


Fotó: Freepik


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ez is érdekelhet:




bottom of page