RSV-vel, influenzával és/vagy náthával együtt veszélyesebb a gyerekekre a COVID
Tudom, hogy már mindenki – köztük én is – szeretném örökre elfelejteni azt a káoszt, melyet nem is olyan régen a koronavírus, azaz a COVID okozott, ez azonban nem jelent sem azt, hogy a vírus eltűnt a környezetünkből, sem pedig azt, hogy az orvosok és a járványügyi szakemberek nem tartják szemüket továbbra is fertőzöttségi statisztikákon.
Ebből pedig sajnos az derül ki – ahogyan a Pediatrics (Gyermekgyógyászat) című amerikai orvosi szaklap legfrissebb számában olvasható, hogy a megfázás, az influenza és a COVID sajnos továbbra is terjed nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek körében is, bár szerencsére nem olyan tragikus mértékben, mint az első néhány hullám idején. És az is látszik, hogy általában súlyosabb állapotba kerül az a kisgyerek, aki a COVID-on kívül egy másik vírussal is megfertőződik egyidejűleg. Sajnos nem rózsás a helyzet, hiszen a náthaszerű megbetegedéseket (csecsemőknél viszont súlyosabb légzési elégtelenséget) okozó RSV nevű vírus járványszerűen terjed ebben a szezonban szerte a világon, így nálunk is.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A világjárvány első két évében a COVID vírussal kórházba került kisgyermekek általában súlyosabban betegedtek meg, ha egy második légúti vírusra is pozitív volt a tesztjük – derül ki ugyanis az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjainak (CDC, Centers for Disease Control and Prevention) új tanulmányából. E társfertőzések okozója legtöbbször valamelyik, náthát okozó vírus – köztük rinovírusok, enterovírusok és légúti szinciciális vírus (RSV, respiratory syntitial virus) –volt. A „súlyos” állapotot azt jelentette, hogy a fertőzött gyermekek intenzív osztályos ellátásra vagy gép lélegeztetésre szorultak.
A csecsemőknél akár súlyos légúti fertőzésekhez is vezető RSV a pandémia idején gyakorlatilag eltűnt, mely főként a COVID ellen bevezetett óvintézkedéseknek, azaz a távolságtartásnak, a maszkviselésnek és más korlátozásoknak volt köszönhető. A vírus aztán 2021 tavaszán és nyarán – jóval a téli időszakban szokásos csúcspontján kívül – újra megjelent, amikor a COVID-korlátozások szerte a világban lazultak. Voltaképpen ugyanez mondható el az influenzáról, illetve az influenzát okozó vírus terjedéséről is. Így merőben új helyzet állt elő, hiszen míg korábban ritkán fordult elő a COVID-fertőzés együttes fennállása az influenzavírus okozta fertőzéssel, addig ez ma már egyáltalán nem számít ritkaságnak.
A most nyilvánosságra hozott adatok szerint a társfertőzésben szenvedő gyerekeknek nagyobb valószínűséggel volt szükségük légzéstámogatásra (10%-uknak, szemben az egyidejűleg több légíti vírussak nem fertőzött gyerekek körében észlelt 6%-kal), és gyakrabban szorultak intenzív osztályos kezelésre (38%-uk, szemben a társfertőzésben nem szenvedő gyerekek 27%-ával).
A CDC tanulmánya – amelyet január 18-án tettek közzé a Pediatrics című szaklapban – 14 amerikai állam kórházainak adatain alapul. A 2020 márciusa és 2022 februárja közötti időszakban 4372 gyermek került kórházba COVID miatt. Több mint 60%-ukat más légúti vírusokra is megvizsgálták, 21%-uknál a tesztek pozitívnak bizonyultak.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a cél nem a szülők riogatása, hiszen a COVID-fertőzött vagy influenzás gyermekek többsége nem kerül kórházba. Ugyanakkor van mód a veszélyek csökkentésére, annál is inkább, mivel az influenzaszezon áprilisig vagy akár májusig is elhúzódhat, és gyakran februárban éri el a csúcspontját. Ez mind a védőoltást, mind néhány egyszerű szabály betartását jelenti: a gyakori kézmosást, fertőtlenítést, illetve hogy az orrfolyós, köhögős gyerekek maradjanak távol az óvodától vagy iskolától, és a játszótereket, játszóházakat se látogassák.
Forrás: Pediatrics
Fotó: Freepik
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!