Pár hét is számít a baba későbbi egészsége szempontjából
Bár a közvélekedés szerint csak az jár fokozott egészségi kockázattal közvetlenül a megszületés után, sőt a későbbi életben, ha a baba sokkal korábban jön a világra, mint kellene, akkor is nagyobb a kockázata a későbbi egészségi problémáknak, ha akár csak egy kicsit is korán születnek.
Egy most megjelent tanulmány szerint a fejlődési problémák fokozott kockázata hatással lehet a későbbi viselkedésre és tanulási képességekre.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A mérsékelten (32–33 hetes korban) vagy későn (34–36 hetes korban) született csecsemőknél nagyobb valószínűséggel fordul elő epilepszia vagy az agyműködéssel, a motoros képességekkel, a látással vagy a hallással kapcsolatos problémák – derül ki a több mint 1 millió svéd gyermek adatainak elemzéséből.
A koraszülöttek mintegy 80 százaléka tartozik ezekbe a kategóriákba, jegyezték meg a kutatók.
„A kockázatokat nem szabad alábecsülni, mivel ezek a gyermekek teszik ki a koraszülöttként született gyermekek legnagyobb részét”
– állapította meg a Dr. Jenny Bolk vezető kutató, a stockholmi Karolinska Intézet neonatológus tanácsadója által vezetett csoport.
„Az eredmények segíthetnek a szakembereknek és a családoknak a mérsékelten vagy későn koraszülöttként született gyermekek kockázatának jobb felmérésében, a nyomon követésben és az egészségügyi ellátás és fejlesztések tervezésében”
– tették hozzá.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a korán született csecsemőknél nagyobba fejlődési és viselkedési zavarok kockázata gyermek- és serdülőkorban, figyelmeztetnek a kutatók. Azonban kevés kutatás vizsgálta ezeknek a gyermekeknek a hosszú távú sorsát, összehasonlítva normális időre született gyermekekkel.
A tanulmányhoz a kutatók svéd egészségügyi adatokat elemeztek (közel 1,3 millió, 1988 és 2012 között Svédországban született gyermek adatait), hogy a kiírt időpontban (39–40. héten) született gyermekeket összehasonlítsák azokkal a koraszülöttekkel, akik csak néhány vagy akár több héttel korábban jöttek a világra. Az eredmények szerint a közepesen vagy későn koraszülöttként született csecsemőknél nagyobb volt a kockázata bármilyen fejlődési rendellenességnek, mint rendes irőre születetteknél. Ez magában foglalta a mozgásszervi károsodás közel ötszörösen megnövekedett kockázatát és az epilepszia közel kétszeresen megnövekedett kockázatát.
Az eredményeket a BMJ folyóirat január 24-i számában tették közzé.
A kutatók megjegyezték, hogy mivel megfigyeléses vizsgálatról van szó, nem tudnak közvetlen ok-okozati összefüggést megállapítani a koraszülés és a fejlődési problémák között.
Nem tudják például kizárni, hogy olyan tényezők, mint a terhesség alatti alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás, okozták a fejlődési nehézségek egy részét.
Forrás: March of Dimes
Fotó: Unsplash
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
