top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Pár hét is számít a baba későbbi egészsége szempontjából

Bár a közvélekedés szerint csak az jár fokozott egészségi kockázattal közvetlenül a megszületés után, sőt a későbbi életben, ha a baba sokkal korábban jön a világra, mint kellene, akkor is nagyobb a kockázata a későbbi egészségi problémáknak, ha akár csak egy kicsit is korán születnek.



Egy most megjelent tanulmány szerint a fejlődési problémák fokozott kockázata hatással lehet a későbbi viselkedésre és tanulási képességekre.

 

A mérsékelten (3233 hetes korban) vagy későn (3436 hetes korban) született csecsemőknél nagyobb valószínűséggel fordul elő epilepszia vagy az agyműködéssel, a motoros képességekkel, a látással vagy a hallással kapcsolatos problémák derül ki a több mint 1 millió svéd gyermek adatainak elemzéséből.


A koraszülöttek mintegy 80 százaléka tartozik ezekbe a kategóriákba, jegyezték meg a kutatók.

"A kockázatokat nem szabad alábecsülni, mivel ezek a gyermekek teszik ki a koraszülöttként született gyermekek legnagyobb részét"

állapította meg a Dr. Jenny Bolk vezető kutató, a stockholmi Karolinska Intézet neonatológus tanácsadója által vezetett csoport.

"Az eredmények segíthetnek a szakembereknek és a családoknak a mérsékelten vagy későn koraszülöttként született gyermekek kockázatának jobb felmérésében, a nyomon követésben és az egészségügyi ellátás és fejlesztések tervezésében"

tették hozzá.


Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a korán született csecsemőknél nagyobba fejlődési és viselkedési zavarok kockázata gyermek- és serdülőkorban, figyelmeztetnek a kutatók. Azonban kevés kutatás vizsgálta ezeknek a gyermekeknek a hosszú távú sorsát, összehasonlítva normális időre született gyermekekkel.


A tanulmányhoz a kutatók svéd egészségügyi adatokat elemeztek (közel 1,3 millió, 1988 és 2012 között Svédországban született gyermek adatait), hogy a kiírt időpontban (3940. héten) született gyermekeket összehasonlítsák azokkal a koraszülöttekkel, akik csak néhány vagy akár több héttel korábban jöttek a világra. Az eredmények szerint a közepesen vagy későn koraszülöttként született csecsemőknél nagyobb volt a kockázata bármilyen fejlődési rendellenességnek, mint rendes irőre születetteknél. Ez magában foglalta a mozgásszervi károsodás közel ötszörösen megnövekedett kockázatát és az epilepszia közel kétszeresen megnövekedett kockázatát.


Az eredményeket a BMJ folyóirat január 24-i számában tették közzé.


A kutatók megjegyezték, hogy mivel megfigyeléses vizsgálatról van szó, nem tudnak közvetlen ok-okozati összefüggést megállapítani a koraszülés és a fejlődési problémák között.

Nem tudják például kizárni, hogy olyan tényezők, mint a terhesség alatti alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás, okozták a fejlődési nehézségek egy részét.



Fotó: Unsplash


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Comments


bottom of page