Mellrákszűrés – kuponos akció van, tudományos bizonyíték nincs
Frissítve: 2019. nov. 20.
Sokszor az élet kínálja elém a következő cikk témáját. Így jártam most is, amikor egy kuponos oldal hirdetését dobta fel a Facebook: mindent (is) kimutat, nem fáj, nem káros – és most még óccsó is. Először nézzük meg, hogy egy hasonló hirdetés olvastán mely pontokon kell(ene) megszólalni bennünk a vészcsengőnek, hogy valami kóklerségről, sarlatánságról, tudománytalan módszerről van szó.
Aztán jövök a konkrét diagnosztikai módszer kritikájával is.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Elöljáróban annyit, hogy rákszűrés ügyben nagyon alacsonyan van az ingerküszöböm, és nagyon alacsonyra van állítva a csalásjelzőm. Hogy miért? Mert meggyőződéssel vallom, hogy tudománytalan, a célra alkalmatlan módszerrel végzett rákszűrés – és egyáltalán minden diagnosztikai vizsgálat – talán még rosszabb, mintha valaki egyáltalán nem járna rákszűrésre, illetve vizsgálatra. El is mondom, miért: mert hamis biztonságérzetbe ringat, hiszen egy nemrégiben kézhez kapott, ámde (hamisan) negatív szűrési lelettel a kezünkben később szólal meg bennünk a vészcsengő, ha valami bizonytalanságot észlelünk magunkon. Ez most valami vagy semmi? Menjek vele orvoshoz vagy sem? De hiszen most voltam rákszűrésen, nem találtak semmi kórosat, ez nem lehet rák.
Pedig könnyen előfordulhat, hogy csak a módszer volt alkalmatlan arra, amire hirdették.
Már korán, mindent, fájdalmatlanul, sugárhatás nélkül, szakorvosi véleménnyel
Ezért is figyeltem fel azonnal egy hirdetésre, melyet teljesen random módon dobott fel nekem a Facebook: mellrákszűrést hirdetett kedvezménnyel. Most azon lépjünk túl, hogy én eleve bizalmatlan vagyok azokkal a cégekkel szemben, melyek egészségügyi szolgáltatást hirdetnek kuponos akcióval, mert szerintem komoly egészségü... hát izé, erre még visszatérünk. Szóval komoly cég egészségügyi szolgáltatást nem hirdet így. De ez lehet, hogy csak az én rögeszmém, úgyhogy lapozzunk is.
De nézzük a konkrét hirdetést, mely pontokon inthet arra, hogy a kínált csodamódszer helyett inkább valamelyik akkreditált, diagnosztikai tevékenység végzésére garantáltan hatósági engedéllyel rendelkező intézményt keressünk fel.
Mert az első vészlámpa már a kuponos akciót hirdető cég nevének olvastán kigyulladt a fejemben: egy olyan név, amiből inkább valamifajta esztétikai szolgáltatást kínáló szalon képe sejlik fel. És ha rákeresünk, rögtön kiderül, hogy nem is csalódtunk, a kuponos „mellrákszűrés” szépen belesimul az alakformálás és az energetikai állapotfelmérés – bármit is jelentsen ez – kínálatába.
Szinte már törvényszerűen a mammográfia rémségeivel riogatás nyitja a mindenre (is) jó mellrákszűrési csodamódszer ismertetését: hogy a mammográfia fáj, a mammográfia veszélyes és sugárhatással jár, szinte már Hiroshima gombafelhőjének a víziója dereng fel a gyanútlan olvasó szeme előtt. De senki ne csüggedjen el attól, hogy „van abban valami keserű irónia, hogy a rákszűrések jelentős részét sugárzó röntgengéppel végzik”. És itt megint nem időzöm el azon, hogy ez a kijelentés már önmagában is alapvetően hamis és félrevezető, hiszen a rákszűrések jelentős részéhez nincs szükség röntgenvizsgálatra, például a méhnyakszűrést vagy a vastagbélrákszűrést – hogy csak a legáltalánosabbakat említsük – sem „sugárzó röntgengéppel” végzik. De pánikra semmi ok, itt az új módszer, ami „nagy biztonsággal, minden más módszernél korábban kimutatja a kóros eltéréseket”. Hogy pontosan milyen módszerrel jobb minden létező egyéb módszernél, arra csak homályos utalást tesz, holmi „elektromos vezetőképességen alapuló gyors emlőrákszűrésről”. És itt rögtön a következő, a hitelességet erősíteni akaró állítás: szakorvosi kiértékeléssel. Mert a szakorvosnak hiszünk. Még. Amíg nem lesz túl sok ilyen hirdetés.
Aki hisz benne, az vakhittel hisz
Elolvastam a hirdetés alatt néhány kommentet. Az ugye senkit nem lep meg, hogy vannak elvakult hívek, akiket az sem győz meg, hogy többen is beírják, hogy sajnos ők már beugrottak a csodamódszernek, majd ennek negatív leletével (szakorvosi pecséttel ellátva, ofkorsz) a kezükben mintegy véletlenül, alig pár hétre rá derült fény a kóros csomóra a mellben? És hogy milyen módszerrel? A csodamódszer hirdetésében ezerszer elátkozott mammográfiával.
De éppen ezért (lenne) hatalmas felelőssége a módszert alkalmazó cégnek, az ahhoz nevét adó orvosnak – és igen, a hirdetést megjelentető ügynökségnek is, hogy mire csábítja a nőket. Óccsón, alig több mint féláron. Csak most, csak neked, tessék csak, tessék, vegyétek, vigyétek.
Helyettesítheti-e az elektromos impedancia a mammográfiát?
Lelőjem előre a poént? A válasz: nem. Az „electrical impedance” vagy „meik” + „breast cancer” kifejezéseket beírva a tudományos cikkeket gyűjtő PubMed adatbázisába, nem sok találathoz jutunk. A 2000-es évek végén és a 2010-es évek elején megjelent néhány publikáció mind azt hangsúlyozza, hogy a módszer nem alkalmas a mellrák kimutatására. Az összes forrás kiemeli, hogy a módszer elfogadhatatlanul nagy arányban ad tévesen pozitív és tévesen negatív leleteket – azaz egy csomó kóros elváltozást nem mutat ki, ami pedig ott van, míg kórosnak jelez egy csomó esetet, amikor igazából semmilyen kóros eltérés nem áll fenn. Az úgy 8-10 éve megjelent közlemények szerzői egységesen nyomatékosítják, hogy a módszer további finomítása, tökéletesítése nélkül szóba sem jön szűrésben való alkalmazása, illetve hogy a mellrákszűrés megbízható módszere továbbra is a mammográfia és ultrahangvizsgálat.
Sajnálatos módon a mostanában megjelent közlések sem számolnak be jelentős előrelépésről az ügyben: bár a technikai fejlesztésekkel sikerült a téves leletek számát valamelyest csökkenteni, ez azonban még mindig messze van attól, hogy megbízható szűrőmódszernek tekinthessük. Még a legbátrabbak is úgy fogalmaznak, hogy talán, esetleg a módszer alkalmas lehet a mammográfia+ultrahang kettősségének kiegészítésére. De semmi esetre sem önálló szűrőmódszerként, ahogyan a hirdetés ajánlgatja. A végkövetkeztetés sem változott tíz év alatt: a mellrákszűrés megbízható módszere továbbra is a mammográfia és ultrahangvizsgálat.
Legyen ez a végső üzenet. Még akkor is, ha a csodamódszer most féláron kapható.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!