Ki a kövér nőkkel a matek munkafüzetekből!
Aki régebben olvassa az Anyás-Apást, az tudja, hogy a body-shaming ellen vagyok, vagyis az ellen, amikor valakit a testalkata, a külső kinézete alapján ítélnek meg. Mert káros, mert rombolja már a gyerekek, de különösen a kamaszok önképét, legyenek lányok, de akár fiúk is. Ezzel együtt nem tudom, hogy örüljek vagy sem annak a történetnek, amit a napokban olvastam valahol a neten.
Inkább tán az utóbbi. Mert ez már a ló másik oldala szerintem.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Az Anyavilágon már több írás is foglalkozott azzal, mennyire káros tud lenni, ha a gyerekek – és különösen a lányok – már egészen kicsi koruktól fogva azt hallják, hogy a külső megjelenés mennyire fontos. Ami „természetesen” a karcsúság, a tökéletesség istenítését jelenti. Írtam korábban arról, mennyire káros, ha az örök fogyókúrázó anyának ez az egyetlen témája a családban, de sokat ronthatnak a helyzeten a közösségi oldalakat elárasztó, tökéletesre manipulált fotók is.
Ezzel együtt azt gondolom, hogy mint ahogy semmiben, úgy ebben sem jó a végletesség, az állandó politikai korrektség.
Történt, hogy egy amerikai kisiskolás lánynak, bizonyos Rhythmnek matek házit kellett megoldania. Ám amikor meglátta a feladatot, felbuzgott benne az öntudat, és inkább a véleményét írta meg a matektanárnő számára, mintsem a megoldást. A feladat valahogy úgy szólt, hogy három nő ül egy asztalnál, és a súlyukból számolja ki a kisdiák, hogy bizonyos Isabelle hány kilóval nyom többet, mint bizonyos Sue. Zárójelben megjegyzem egyébként, hogy három, nagyjából azonos testsúlyú nő közötti néhány kilogramm volt a feladat tárgya, semmi esetre sem egy tehenet kellett volna egy szúnyoghoz hasonlítani.
Ennek ellenére a kislány számolgatás helyett inkább bekarikázta a feladatot és mellé írta: „Ez sértő!” Majd egy magyarázó szöveget is mellékelt a matektanárnőnek: „Nem akarok udvariatlan lenni, de szerintem ez a feladat nem helyénvaló, mert a testsúlyuk alapján ítéli meg az embereket.”
A kislány anyja rögtön nagyon büszke lett és kiposztolta a történetet és a feladatlapot a Facebookra. Azt írta, nagyon büszke arra, hogy a lánya már ilyen nagyon korán kiáll a véleményéért és az elveiért. A tanárnő reakciója az volt, hogy természetesen nem kell a kislánynak megoldania ezt a feladatot. Sokan reagáltak természetesen az anya Facebook-posztjára is. „Egy olyan nőként, aki túlsúlyos kislányként nőtt fel a ’70-es években, azt mondom, hogy abszolút igaza van ennek a kislánynak. Hatalmas tisztelet neki, hogy már ilyen fiatalon kiáll a fogyatékkal élőkért” – írta például valaki.
Hmmm... ez lenne a megoldás?
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!