Anyás-Apás · 2018.05.23 13:41 · 7 perc

Hosszú út hazáig − Írország az abortusztörvényről szavaz

Az írek pénteken szavaznak az abortusztörvényről. A kérdés fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy a hazájuktól távol élők közül sokan akár 12-14 órát is hajlandók utazni, hogy a szavazás időpontjában otthon legyenek. Sokan még akár az Egyesült Államokból, Vietnamból, Dubajból vagy Baliról tartó hosszú utat is bevállalják ezért.

Az erről szóló szelfik rendre #hometovote (nagyjából: úton hazafelé a szavazásra) hashtaggel kerülnek fel a közösségi oldalakra.


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

A pénteki szavazás 35 év óta most először nyújt alkalmat a választópolgároknak arról, hogy véleményt mondjanak Írország abortusztörvényéről, melyet a legszigorúbbnak tartanak a világon. Az alkotmány 8. cikkelye értelmében csak akkor engedélyezett a terhességmegszakítás, ha a terhesség az anya életét veszélyezteti. E szigorúság nyomán minden évben nők ezrei utaznak a szomszédos Egyesült Királyságba, hogy ott végeztessék el az abortuszt.

A közvélemény-kutatások alapján egyelőre nyitott a kérdés, mit szeretne az írek többsége, hiszen nagyon sokan vannak a bizonytalanok. Bár a legutóbbi felmérés szerint valamivel többen vannak azok, akik az abortusztörvény enyhítése mellett voksolnának inkább.

Abortuszpártiak és abortuszellenesek a Dublinba tartó gépeken

A népszavazás hírére rengetegen hazaindultak olyanok, akik Írországtól messze élnek. Bár a voksolás kedvéért hazautazók között nyilvánvalóan abortuszpártiak és abortuszellenesek vegyesen vannak, úgy tűnik, hogy a #hometovote hashtaggel a közösségi oldalakra posztolók zöme szerint enyhíteni kellene az abortusztörvény szigorúságát. Egy nő egy Bangkokból induló repülőgépről tett fel szelfit a népszavazós hashtaggel, míg egy Ciarán Gaffney nevű férfi azt írta, hogy Argentínából 13 órát utazik haza a népszavazásra, mert szerinte ez még mindig jobb, mint az az egyórás út, amire az abortuszt igénylő nők vannak kényszerítve írországi otthonukból az Egyesült Királyság valamelyik kórházába. „Ideje lenne véget vetni annak, hogy ezt a problémát áttoljuk a szomszéd országokra” – fogalmazott. Egy másik ír hazautazó, Ais Mullins azért repül haza New Yorkból, mert szerinte Íroszágban megtagadják a legalapvetőbb emberi jogokat azoktól a nőktől, akik teherbe esnek. Mások viszont úgy látják, hogy rossz oldalról közelítik meg a kérdést azok, akik az abortusz jogát alapvető emberi joggá alacsonyítják, hiszen az anya nemcsak magáról, hanem egy másik életről is dönt, amikor meghozza a döntést a terhesség megszakításáról.

Három éve a melegházasságról, most az abortuszról

A mostani helyzet nagyjából hasonló ahhoz a három évvel ezelőtti szituációhoz, amikor a külföldön élő írek 2015-ben csapatostul áramlottak haza a meleg házasság kérdésben kiírt népszavazás kedvéért. Szigorú megkötés ugyanakkor, hogy csak azok az ír állampolgárok jogosultak a voksolásra, akik 18 hónapnál rövidebb ideje élnek hazájuktól távol. De sokan vannak olyanok is, akik bár nem szavazhatnak, mégis úgy érzik, hogy a kampány idejére Írországban a helyük.

A nők szabad döntése mellett kampányoló diákszervezetek – például a világhírű Oxford és Cambridge Egyetemekről – akár 110 fontos támogatást is hajlandók fizetni azoknak a hallgatóknak, akik hajlandóak hazautazni azért, hogy az abortusz joga mellé tegyék le a voksukat.

A legutóbbi számok alapján úgy tűnik, hogy szűk többségben vannak azok, akik a 12. hétig legálissá szeretnék tenni az abortuszt. Az abortuszpárti kampányhoz csatlakoztak Savita Halappanavar szülei is, aki állítólag azért halt meg, mert megtagadták tőle az abortuszt. A 31 éves nőnél spontán vetélés következett be, és heves fájdalmai voltak, ezért kérte a terhesség befejezését. Ezt azonban arra hivatkozva megtagadták tőle, hogy észlelhetők voltak a magzat szívhangjai. A nő végül vérmérgezésben meghalt. Az orvosok vonakodásának az volt a fő oka, hogy az ír törvények 14 éves börtönbüntetéssel fenyegetik azt az orvost, aki élő magzatnál abortuszt végez. A szülők most azzal kampányolnak, hogy mindenki gondoljon saját lányaira, mielőtt valahová behúzza az ikszet.

Mit mond az írországi abortusztörvény?

A mélyen katolikus Írországban az abortusz nem megengedett akkor sem, ha a terhesség nemi erőszak vagy vérfertőzés útján jött létre, vagy a magzat fejlődési rendellenességben szenved. Az orvosok csak akkor szakíthatják meg a terhességet, ha az anya élete veszélyben van akár öngyilkossági szándék, orvosi sürgősségi állapot vagy más betegség miatt – ilyen eset az, ha például a terhesség továbbviselése késleltetné a rákbeteg anya onkológiai kezelését.

Azt azonban nem tudja megtiltani a törvény, hogy a nők külföldre utazzanak az abortuszt elvégeztetni. Bár ennek ellenkezőjére is volt példa, ilyen volt az emlékezetes X eset 1992-ben, amikor az ír főügyész megtiltotta egy 14 éves lánynak, aki nemi erőszak révén esett teherbe, és öngyilkossággal fenyegetőzött, hogy abortusz céljából elhagyja az országot, noha szüleivel együtt már megtették az előkészülteket arra, hogy egy londoni kórház elvégezze a beavatkozást. Az ír legfelsőbb bíróság akkor a hatalmas felháborodás nyomására végül megadta a jogot a lánynak a terhesség megszakíttatására.

1980 óta több mint 170 ezer ír állampolgárságú nő utazott a szomszédos Egyesült Királyságba azért, hogy ott szakíttassa meg a terhességét. A május 25-i népszavazás három és fél évtized óta az első lehetőség, hogy a világ legszigorúbb abortusztörvénye megváltozzon – feltéve, hogy a szavazópolgárok többsége így dönt.

#abortusz #abortusztörvény #írország

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük