Gyermektömegsír a templomkertben – a poszttraumás stressz szindrómáról
Az alábbi történet is egy az egyház sötét titkai közül. A rendőrség több tucat csecsemő halálát vizsgálja, akik egy egyházi működtetésű anyaotthon kertében lévő sírban nyugszanak. A lavinát egy idős férfi indította el azzal, hogy nyilvánosságra hozta a szülészeti otthonban történt visszaélésekről szóló gyanúját, mert nem tudott belenyugodni felesége néhány évvel ezelőtti halálába. Az asszony sok évig hordozta magában a kisfia születése és halála körüli lelki traumákat, míg aztán nem bírta tovább és önkezével vetett véget az életének. Férje legalább most, utólag igazságot szeretne.
De mi is az a PTSS (vagy PTSD), azaz poszttraumás stressz szindróma?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A brit rendőrség vizsgálatot folytathat több tucat csecsemő halála miatt, akiket a gyanú szerint tömegsírba temettek egy anglikán egyházi szülészeti otthonban. Az okok között visszaélések és rossz bánásmód sejlik fel.
Felesége, Judith tragikus halálát követően Stephen Hindley fedezte fel azt a szörnyű titkot, amelyet az egyház évtizedekig őrizgetett – hogy a cumbriai Kendalban található temető egyik parcellájában sok névtelen csecsemőnek van jelöletlen sírja.
Az ügy élére állt a régió, Westmorland és Furness parlamenti képviselője, Tim Farron, aki szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy több tíz csecsemő nyugszik a sírban, és „rendkívül valószínű, hogy a babák a gondozás hiánya miatt haltak meg, szörnyű körülmények között, mert nem gondoskodtak róluk megfelelően”. A cumbriai rendőrség közölte, hogy kész nyomozást indítani, ha hivatalos feljelentés érkezik hozzájuk az ügyben.
A kendali Szent Mónika Szülőotthont 1918-tól az anglikán egyház carlisle-i egyházmegyéje működtette, egészen 1970-ben történt hirtelen bezárásáig.
A Manchester környéki Salfordból származó Judith Hindley 1963-ban került oda, ahol egy kisfia született, akit Stephennek nevezett el. A baba azonban 11 hetes korában az orvosi ellátás hiánya miatt meghalt. Judithot megszégyenítésként és büntetésként küldték az otthonba, miután tinédzserként teherbe esett.
Judith özvegye, a 77 éves Stephen Hindley azóta is vizsgálja a körülményeket, és ennek során fedezte fel a Parkside temetőben a jelöletlen tömegsírt.
„Nagyon keményen bántak velük. Reggeltől estig dolgoztatták őket – ezt mondta nekem. Egészen a szülésig keményen dolgoznia kellett. Borzalmas bánásmódot kellett elszenvednie, olyan volt az egész, mint valami Dickens-regény. Azt mesélte, hogy könyörgött nekik, hogy vigyék kórházba a babát, de megtagadták, azt mondták, hogy majd házon belül megoldják. A pici 11 hétig bírta, aztán meghalt”
– idézi fel az idős férfi a feleségétől hallottakat. Azt is elmondta, hogy a szülés környékén elszenvedett trauma oda vezetett, hogy a feleségét bipoláris zavarral diagnosztizálták, és több öngyilkossági kísérlete is volt.
„Tragikus és borzalmas belegondolni, hogy min mentek keresztül azok a nők. Rendőrségi nyomozásra van szükség, és minden egyes csecsemőt meg kell nevezni, meg kell emlékezni róluk, és igazságot kell szolgáltatni.”
A carlisle-i egyházmegye szóvivője úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben hajlandók együttműködni a nyomozókkal:
„Hatalmas munkát végeztek azok, akik a fiatal nők és lányok segítésére és támogatására vállalkoztak a szülőotthonban életük e nehéz időszakában. Őszintén sajnáljuk, ha a beléjük fektetett bizalommal Hindley asszony és gyermeke, Stephen gondozása során visszaéltek, ami hosszú távú mentális egészségügyi problémákhoz vezetett.”
A poszttraumás stressz szindrómáról
A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) akkor alakul ki, ha valakit olyan váratlan és súlyos megrázkódtatás ér, ami jóval túlhaladja a mindennapok élményeit, és képtelenné válik feldolgozni azt. A trauma ekkor hosszan tartó, kellemetlen tüneteket válthat ki nála. A betegség akár évekig kínozhatja áldozatát. Sokakat sújt, de nemegyszer a beteg nem is tudja, hogy panaszai erre vezethetők vissza.
A problémát kiválthatja közvetlenül személyesen átélt testi és lelki szenvedés, baleset, erőszak, agresszió, terrorcselekmény, valamilyen tragédia látványa, egy hozzátartozó halála vagy olyan rossz hír, mint például egy súlyos betegség diagnózisának közlése. Azonban nem törvényszerű, hogy aki ilyesmit átél, annál a PTSD tünetei kialakulnak. A súlyos megrázkódtatáson átesetteknek kevesebb, mint negyede lesz érintett.
Vannak, akik „hajlamosabbak” a poszttraumás stresszre, gyengébb pszichológiai védekezőképességük miatt egyébként is nehezebben kezelik a lelki nehézségeiket. A PTSD kialakulásának kockázatát növeli a korábban átélt, pl. gyermekkori trauma megléte. Tovább növeli a betegség kialakulásának kockázatát, ha valaki a trauma elszenvedésekor eleve egy nehezebb életszakaszban van, gondok gyötrik, hosszantartó tehetetlenséget él át, és nincs mögötte támogató baráti, családi, munkatársi háttér.
Pszichés problémáról lévén szó, kezelése pszichológiai módszerekkel a legcélravezetőbb. Bármilyen nehéznek is hangzik, a traumából való gyógyulást hosszú távon nem a felejtés, hanem az emlékezés hozza meg. Ez történhet az események részletes felidézése, szakemberrel való átbeszélése által, hogy az érintett eljusson a történtek megértéséig, az esetleges önvád feloldásáig. A kognitív viselkedésterápia a kínzó emlékek hatását befolyásolja. Segíthet a probléma feldolgozásában a csoportterápia is, amelynek során a hasonló kellemetlen tapasztalatokkal rendelkező személyek találkoznak, így felismerhetik, hogy helyzetük nem egyedi. Antidepresszáns, szorongásoldó, nyugtató, altató gyógyszerek szedése is szükségessé válhat a tünetek csillapítására.
Forrás: Budai Egészségközpont
Fotó: Freepik
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!