Elküldték, elküldték és újra elküldték... már csak három éve van hátra
Ma egy kétgyerekes angliai anya történetét hoztam el, aki hiába ment többször is orvoshoz panaszaival, újra és újra elküldték azzal, hogy tünetei mögött semmilyen komoly betegség nincs. Egy költözés és egy orvosváltás kellett ahhoz, hogy komolyan vegyék panaszait. Így derült ki, hogy méhnyakrákja van – most már igen előrehaladott stádiumban. Az orvosok körülbelül három évet jósolnak neki, ezt az időt két kisgyermekével akarja tölteni, például pénzt gyűjt, hogy elvihesse 4 és 5 éves gyermekeit Disneylandbe.
Beszéljünk a méhnyakrákról, a méhnyakszűrésről és arról, miért kell HPV-szűrés is a hagyományos citológiai vizsgálat mellé.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A 31 éves Maxine Smith kálváriája 2016-ban kezdődött, ekkor fordult először orvoshoz azzal, hogy házasélet után vérzése jelentkezik. Ez a tünet a méhnyakrák egy jellegzetes jelének tekinthető (ami természetesen nem jelenti azt, hogy minden, szexuális együttlét után jelentkező vérzés méhnyakrákot takar!), ennek ellenére egyetlen orvosban sem merült fel a méhnyakrák lehetősége 2016 és 2018 között, ami idő alatt a fiatal nő nem kevesebb, mint ötször járt orvosnál ugyanezzel a panasszal. Sőt mi több, több alkalommal is kérte, hogy orvosa végezzen méhnyakszűrést, mert tart attól, hogy panaszai mögött ez a súlyos betegség húzódik meg. Ezt a kérését arra hivatkozva utasították el, hogy egy évvel korábban történt nála szűrés, mely csak háromévente esedékes, tehát várnia kell vele. (Az Egyesült Királyságban 25 éves kortól 49 éves korig 3 évente, majd 64 éves korig 5 évente ajánlják fel a nők számára a méhnyakszűrés lehetőségét társadalombiztosítási támogatással.) Volt olyan orvos, aki szerint a vérzést a fogamzásgátló tabletta okozza, ezért nem is kell vele nagyon foglalkozni.
Csaknem három évnek kellett eltelnie, és a családnak egy másik helyre költöznie, hogy elmozdulás történjen a holtpontról. A fiatal nő az új helyen új háziorvoshoz regisztrált, aki már elvégezte a kért szűrést. Ez derített fényt tavaly novemberben arra, hogy az évek óta fennálló probléma hátterében valóban méhnyakrák húzódik meg. A többéves késlekedés eredményeként azonban a rák már előrehaladott volt, így hiába történt meg a méheltávolítás és a kemoterápia, a daganat nem sokkal később visszatért, és már a nyirokcsomókat és a beleket is érintette. Az orvosok szerint az alig több mint 30 éves női életkilátásai körülbelül három évre szűkültek.
„Hiszek benne, hogy nem kellene átélnem ezt a horrortörténetet, ha megtörtént volna a citológiai vizsgálat, amikor több alkalommal is kértem. Nem lett volna szükségem ezekre a kemény kemoterápiákra és kezelésekre, és nem csak néhány év lenne hátra az életemből. Nehéz mindennap szembesülnöm családom szomorúságával és reménytelenségével és azzal, hogy az édesanyám mindig azt mondogatja, hogy miért velem történik mindez és nem vele. De mégis a legnehezebb, amikor kisgyermekeimre nézek, ilyenkor mindig azt érzem, hogy az orvosok elraboltak engem tőlük.”
Méhnyakrák és HPV
A méhnyakrákról többször írtam már itt az Anyás-Apáson, ezért itt nem akarok mindenről részletesebben írni.
Ide kattintva megtalálod az összes eddigi cikket a méhnyakrákról, ide kattintva egy remek infografikát találsz a méhnyakrák tüneteiről, ha pedig a HPV-vel kapcsolatos cikkeket keresed, akkor ide kattints!
Röviden csak annyit, a méhnyakrák az iparilag fejlett országokban a negyedik, az elmaradottabb országokban a második helyen áll a gyakorisági sorban a nők között. Bár valóban gyakori rosszindulatú daganatról van szó, „öröm az ürömben”, hogy korai felismerés esetén a méhnyakrák ma már véglegesen gyógyítható, illetve az, hogy hatásos szűrési módszerek állnak rendelkezésre a korai felismerése. Azt szokták mondani, hogy a szűrővizsgálat nem előzi meg a betegséget, „csak” segít a korai felismerésben, ezáltal az eredményesebb kezelésben. További pozitívum a méhnyakrák esetében, hogy a helyzet még ennél is jobb, hiszen a rákos elváltozás úgynevezett rákelőző (még nem rosszindulatú, de kezelés nélkül nagy arányban rákká alakuló) elváltozásból fejlődik ki, ezért ennek korai felismerésével és kezelésével már a méhnyakrák kialakulása előtt „el lehet csípni” a betegséget.
Azt is tudjuk, hogy a méhnyakrák kialakulása szoros összefüggést mutat a humán papillómavírus (HPV) jelenlétével. Ennek több mint 100-féle típusa ismert, melyek jelentős része nem okoz betegséget, míg más részük jóindulatú elváltozásokhoz, például a nemi szervek területén megjelenő szemölcsökhöz vezet. Vannak azonban a HPV-nek úgynevezett nagy kockázatú típusai (pl. a 16-os és 18-as típus), melyek jelenlétében az átlagosnál lényegesen nagyobb annak esélye, hogy a méhnyakon rákelőző elváltozás, illetve méhnyakrák fejlődik ki.
Citológiai szűrés és/vagy HPV-szűrés?
A „hagyományos” nőgyógyászati szűrést – reményeim szerint – minden itt olvasgató nőtársam jól ismeri. Ilyenkor az orvos a méhnyak felszínéről nyert sejtekből kenetet készít, és ezt mikroszkóp alatt vizsgálva keresik kóros sejtek jelenlétét. Ezt a módszert egy görög származású amerikai orvos, George Papanicolaou dolgozta ki. Innen ered az, hogy – főként korábban – a méhnyakszűrés leletében egy P betű után álló szám (0, 1, 2... stb.) jelentette a rákszűrés eredményét. Ezt egyébként ma már túlhaladta a tudomány, leginkább azért, mert az ilyen formában megadott lelet nem azonosította pontosabban a talált elváltozást. (Helyét egyre inkább a Bethesda-féle osztályozás vette/veszi át.)
A másik előrelépést az jelenti a méhnyakrák szűrése terén, hogy ma már lehetőség van a HPV-szűrésre is. Ennek során azt vizsgálják, hogy jelen van-e a HPV valamelyik nagy kockázatú típusa. Ez utóbbi szűrés előnye, hogy míg a hagyományos szűrés azt mutatja ki, ha már jelen van a méhnyakon rákelőző vagy rákos elváltozás, addig a HPV-szűrés már akkor felhívja a figyelmet a veszélyre, amikor a vírus már jelen van, de elváltozást még nem okozott. A fiatalabb nők szervezet jó eséllyel önmagától is képes legyőzni a HPV-fertőzést, ezért a HPV-alapú szűrést csak 30 éves kor felett javasolják.
A legnagyobb pontosság és megbízhatóság egyébként a két módszer kombinálásától várható.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által méhnyakszűrésre javasolt három módszer közül kettő a hagyományos (citológiai) vizsgálat és a HPV-szűrés.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!