top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Akarsz-e hivatásos babaölelő lenni a PIC-en?

A manitobai Winnipegben található Saint Boniface Általános Kórház újszülött-intenzív osztályán dolgozó önkénteseknek van a valaha volt legjobb munkakörük: ők lehetnek a babák ölelői. A kórház azért indította el a Baby Cuddler programot, hogy a koraszülött csecsemők számára biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges bőr-bőr kontaktust, miközben a szüleiknek is ad egy kis szusszanásnyi időt, amikor nem tudnak a gyermekükkel lenni.

De miért is annyira fontos az ölelés a korababáknak?

 

„Néha a babák nagyon nyűgösek tudnak lenni, de néhány perc után elkezdenek megnyugodni – meséli az egyik önkéntes. – Látszik, hogy könnyebben lélegeznek. Elég a testkontaktus, hogy megnyugodjanak és elaludjanak.”

Az Anyás-Apáson korábban már olvashattál a korababák közös nagypapájáról, aki miután topmenedzserként élte aktív éveit, nyugdíja vonulása után egy koraszülött-intenzív osztályon önkéntesként igyekezett komfortosabbá tenni a korababák életét, leginkább öleléssel.


Miért tesz jót a koraszülötteknek az ölelés?

Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok nemcsak szóbeszéd szintjén léteznek, hanem tudományosan is bizonyítottak. A Biological Psychiatry (Biológiai pszichiátria) című folyóiratban 2014-ben közzétett tanulmány például kimutatta, hogy azok a babák, akik már születésüktől kezdve élvezhették az ölelést – különösen az újszülött-intenzív osztályon ápolt koraszülöttek – jobb alvási szokásokat alakítanak ki, és figyelmesebbek voltak, mint azok, akiket nem ölelgettek.


Ruth Feldman, a tel-avivi Bar-Ilan Egyetem pszichológus és neurológus professzora 1996-ban indított kutatást annak tisztázására, hogy a gyakori ölelés, a „kenguruzás” befolyásolja-e a korababák fejlődését. A babákat két csoportra osztották: az egyik csoport a szokványos ápolásban részesült, míg a másik csoportba sorolt babák 14 napon keresztül napi 60 perc extra anyai ölelést élvezhettek. A professzor megjegyzi azt is, hogy ma már nem lenne etikus egy ilyen vizsgálat, melyben a koraszülöttek egyik csoportját megfosztják az extra anyai öleléstől.

„Akkortájt – 1996-ban – azonban az előnyök nem voltak bizonyítottak, ezért egyszerűen csak megkérdeztünk egy kórházat, hogy bevezethetjük-e ott ezt a kétféle gyakorlatot, aztán belevágtunk.”

A tesztet 1998-ban egy másik kórházban, további koraszülöttekkel végezte el újra. Feldman és csapata ezután 3, 6, 12 és 24 hónapos korukban, majd 5 és 10 éves korukban újraértékelte a gyermekek állapotát. A jobb alvási szokások és a jobb összpontosítás mellett a csecsemők 10 éves korukban jobb stresszkezelési készséget mutattak, amikor szorongást kiváltó helyzetekkel (például nyilvános beszéddel) kellett szembenézniük.

„Minden emlősnek szüksége van arra, hogy az élet első napjaiban és heteiben az anyja ölelésében és szoros közelségében legyen. Ez különösen fontos a korababák számára, hiszen a koraszülöttségre hagyományosan egy „anyahiányos” állapotként tekintünk, hiszen ilyenkor az újszülöttek hónapokig vannak az anyaméhen kívül és távol az anyjuktól”

– magyarázza.


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:


2 Kommentare


boroskatalin671
04. Juni 2023

Hogyan lehet jelentkezni rá???Valaki tudja??

Gefällt mir
kgy97marika
04. Juni 2023
Antwort an

Engem is érdekelne!

Gefällt mir
bottom of page