A zenetanulás élesíti az agyat
Első pillantásra azt gondolnánk, hogy a zene – vagy bármilyen más művészetek – elsősorban a léleknek jelentenek feltöltődést. Egy kutatás szerint azonban ennél messze többet kapnak azok a gyerekek, akik valamilyen hangszeren tanulnak játszani, hiszen kiderült, hogy emlékezőképesség és kreativitás terén is lekörözik azokat, akik nem muzsikálnak.
Gyerekkoromban hegedülni tanultam. Na nem sokáig, és a tiszavirág életű zenetanulás éveinek számától csak a lelkesedésem volt kisebb. Hamar kiderült ugyanis, hogy a hegedűvel az egyik legnehezebb hangszert választottam, ami csak viszonylag hosszú és kitartó gyakorlás után hozza meg az első sikerélményeket, és nem is sikerült soha barátságot kötnünk.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Az anyukám azonban azt a szigorú és merev elvet vallotta, hogy amit elkezdünk, azt nem szabad abbahagynunk, ezért görcsösen ragaszkodott ahhoz, hogy akkor is folytassam a dolgot, amikor már szívből gyűlöltem az egészet. Ez pedig sajnos nagyon hamar, már az első hónapok után elérkezett. Nem a zenével volt a bajom, mert a szolfézsórákat kifejezetten élveztem, és miután mindössze pár hónap után kiderült számomra, hogy a hegedűt nem nekem találták ki, kitartóan kérleltem anyukámat, hogy hadd tanuljak én is zongorázni, mint a nővérem. Anyukám azonban hajthatatlan volt, nem és nem, továbbra is el kellett járnom a gyűlölt hegedűórákra az idősödő hegedűtanárnőhöz, akiből csak arra emlékszem, hogy csattogtatja az ütemet és fejhangon sipítozza, hogy hamis, hamis, hamis…
Így történhetett meg, hogy mindössze két évig (számomra egy évezrednek tűnt) koptattam a zeneiskola lépcsőit. Két év után ugyanis a hegedűtanárnő választási lehetőség elé állított engem (vagy inkább helyesebb lenne azt mondani, hogy az anyukámat): vagy önszántamból abbahagyom a hegedülést, és akkor kiegyezünk egy év végi közepes osztályzatban (ez is milyen már, a hegedülést osztályozni), vagy ha folytatom, akkor megbuktat. Úgy látszik, az anyukám szemében nagyobb bűn volt a zeneiskolai osztályismétlés az egyébként kitűnő tanuló gyereke számára, mint a dolgok feladása, ezért végre-valahára beleegyezett, hogy letegyem a vonót.
Az is megérne egy misét, hogy mennyire célravezető az a nevelési alapelv, miszerint „te választottad, csináld” egy 7-8 éves gyerek, de akár egy nagyobb gyerek esetében is, aki csak ismerkedik az élettel, keresi az útját, hogy mi érdekli. De most nem erről akarok írni, hanem arról, mennyi pluszt kap a zenetanulástól az a gyerek, aki valóban szereti és élvezi is a hangszeres játékot, a zeneórákat és a gyakorlást.
Egy chilei vizsgálatból az derült ki, hogy jobban fejlődik azoknak a gyerekeknek az agya, akik zenélni tanulnak. Ez több téren is megmutatkozik, hiszen jobb a memóriájuk, jobban tudnak koncentrálni az adott feladatra, kreatívabbak, és mindez végső soron egy jobb minőségű élethez juttatja őket.
Kutatásban 40 gyerek vett részt, akiknek életkora 10 és 13 év között volt. Úgy válogatták össze a csoportot, hogy azt fele részben olyan gyerekek alkották, akik legalább két éve járnak zeneiskolába. Persze aki zeneórákra jár, a zene nem feltétlenül képezi az élete szerves részét, ahogy az a bevezetőből is kiderült, ezért arra is figyeltek, hogy olyan gyerekeket válasszanak ki, akik hetente legalább két órát gyakoroltak és valamilyen zenekarban vagy együttesben is zenélnek. A másik 20 gyerek nem tanult zenét, az énekléssel és zenével csak az iskolai énekórákon találkozott.
A vizsgálat módszere az volt, hogy zenélés közben egy speciális képalkotó vizsgálattal, úgynevezett funkcionális MR-vizsgálattal figyelték az agyi aktivitást, az egyes agyi működésekért felelős területeken a véráramlás változását. Azt tapasztalták, hogy zenélés hatására javulnak az emlékező funkciók, illetve a célorientált végrehajtó funkciók.
Az pedig minden különösebb szakképzettség nélkül is könnyen belátható, hogy ezeket a képességeket az élet szinte minden területén tudják kamatoztatni a gyerekek. Nem csoda hát, hogy a szerzők azzal a következtetéssel zárják eredményeik ismertetését, hogy sokkal jobban, eredményesebben boldogulnak a tanulásban és az élet más dolgaiban azok a gyerekek, akik valamilyen hangszeren játszanak.
Forrás: Frontiers in Neuroscience
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
