A szülés utáni depresszió évekig tarthat
A szülés utáni depressziónak már a létezése is élénk viták tárgya a közvéleményben. Sokak szerint ilyen betegség nem is létezik, amit annak titulálnak, az nem más, mint lustaság, motiválatlanság, anyai alkalmatlanság a gyermekgondozásra. Pedig a szülés utáni depresszió nemhogy létezik, hanem súlyos következményei is lehetnek az újszülött elhanyagolásától egészen az öngyilkosságig.
Ráadásul egyre több adat utal arra, hogy a „szülés utáni” (poszt partum) jelző nem is egészen helytálló, hiszen a szülés utáni depresszió akár évekig elkísérheti az anyát.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Ha a szülés utáni depresszió témáját szóba hozzuk egy társaságban, valószínűleg szélsőséges véleményeket kapunk róla. Bár azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy valószínűleg ezt a témát eleve nem is hozzuk szóba egy társaságban, de ha mégis, akkor kínos csendre számíthatunk, mivel a szülés utáni depresszió és úgy általában a depresszió még ma is a tabutémák közé tartozik. De ha valakiről mégis kiderül, hogy az orvosok ezt a betegséget diagnosztizálták nála, akkor joggal tarthat a megbélyegzettségtől és társadalmi kirekesztettségtől. Mert azt elfogadjuk, hogy ha valakinek szívproblémája van, akkor kardiológushoz megy, a törött csontok helyre rakása a traumatológus feladata, ha nem látunk jól, akkor pedig a szemorvost keressük fel. De hogy valakinek a lelke beteg, aminek a gyógyítása pszichológus vagy pszichiáter feladata, azt valahogy nehezebben vagy egyáltalán nem fogadjuk el.
Az Anyás-Apáson is időről időre szóba kerül a téma, és ezekhez a cikkekhez mindig érkeznek hozzászólások a Facebookon is. És sajnos még mindig nagyon sok olyan hozzászólást olvasok, melynek írója lustaságnak, az anyai feladatok lepasszolásának tartja, ha valaki arra „hivatkozik”, hogy szülés utáni depresszióban szenved. Mert biztosan csak ki akar bújni a kötelezettségek és a felelősség alól, és különben is minek az ilyennek gyerek...
„Ó, nekem nem volt időm ilyen dolgokra, mikor a gyerekem született, mert el voltam foglalva a babával”
– valahogy így lehet összefoglalni az általános vélekedést. Ez pedig két dolgot sugall: először is azt, hogy ami velem nem fordult elő – vagy mondhatnám inkább úgy, hogy amitől a sors engem megkímélt –, az nem is létezik, másodszor azt, hogy aki azt állítja, hogy szülés utáni depressziója van, az nem törődik eleget a gyerekével, helyette saját magával foglalkozik, ezért van ideje és energiája ilyen felesleges gondolatokra.
De az is népszerű és veszélyes tévhit a szülés utáni depresszióval és úgy általában a depresszióval kapcsolatban, hogy csak akaraterő kérdése, hogy az érintett legyőzze a nyomott hangulatát és szomorúságát. És ha depressziós vagy, az csak azért van, mert nem akarod eléggé, hogy ne legyél depressziós. Pedig a depresszió messze több, mint hangulati nyomottság és szomorúság.
Sok embert érint és tovább tarthat, mint gondolnánk
Egy amerikai felmérés szerint a szülés utáni depresszió egyáltalán nem ritka jelenség, hiszen minden negyedik (!) nőnél jelentkeznek depresszióra utaló komolyabb tünetek a szülés utáni három évben valamikor. De akinél nem, annál is előfordulhatnak rövidebb-hosszabb ideig enyhébb depressziós tünetek gyermekük hároméves koráig. Éppen ezért az amerikai gyermekgyógyászati szervezete (AAP, American Academy of Pediatrics) azt javasolja a gyermekorvosoknak, hogy az anyák állapotát ismerjék fel depresszió irányában akkor, amikor a babával státuszvizsgálatra érkeznek hozzájuk. Ne tévesszen meg tehát senkit, ha nem közvetlenül a baba születése után észlel magán depresszióra utaló tüneteket, nem csak később, a baba féléves, egyéves vagy éppen két és fél éves korában!
A Pediatrics című lapban megjelent közlemény szerzői ezt írják:
„Eredményeink azt mutatják, hogy nem elég csak a baba hat hónapos koráig ébernek lenni a tekintetben, hogy az anyánál nem jelentkeznek -e szülés utáni depresszió tünetei. Hosszabb távú tapasztalataink arra intenek, hogy akár a baba hároméves koráig is figyelemmel kell kísérnünk az anyák mentális állapotát, hiszen a baba biztonsága és megfelelő fejlődése szempontjából korántsem mindegy, hogy idejekorán észleljük-e az anyai depresszió figyelmeztető jeleit.”
Ebben a cikkben soroltam fel azt a kérdéssort, mely segít annak eldöntésében, hogy a tünetek mögött felmerül-e depresszió gyanúja.
Amennyiben a legkisebb gyanúd vagy kétséged van erre nézve, feltétlenül keresd fel orvosodat, aki megfelelő vizsgálatokkal tisztázni tudja a helyzetet és depresszió fennállásakor megfelelő szakorvoshoz utal.
Fotó: Shutterstock
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!