• Anyás-Apás

A babakocsi senkit nem jogosít fel a mozgássérült mosdó használatára

Egy érdekes vitába botlottam egy szülői oldalon. Tipikusan olyan történet, amiben tulajdonképpen mindkét félnek igaza van. De nem is igazságot tenni akarok, hanem egy nagyon is valós problémáról beszélni: mit teszel, ha kisgyerekkel, babakocsival nyilvános mosdóba kell menned? Hová teszed a babát, hová teszed a babakocsit, amíg az általában nagyon is szűk helyen a dolgodat intézed?

Állítólag sok anya ilyenkor a mozgássérült mosdókat veszi igénybe, már csak a nagyobb hely okán is. De vannak, akik ezt nem nézik jó szemmel. Sőt meglepő ötletük is van a megoldásra.

 

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Egy mozgássérült hölgy kifogásolta, hogy egy rendezvényközpontban várnia kellet a speciálisan kialakított, nagyobb alapterületű, kapaszkodókkal felszerelt mosdóba való bejutásra, mert azt éppen egy anya vette igénybe két kisgyerekével. Nem, az anya valószínűleg nem volt mozgássérült.


A mozgássérült hölgy így számolt be a történtekről:

„Kerekesszékben élem a mindennapjaimat, ezért nem választhatok, melyik mosdót használom, mert csak a mozgássérülteknek kialakított mosdók jöhetnek számításba. A múltkor születésnapot ünnepeltünk egy rendezvényközpontban, amikor WC-re kellett mennem, de az éppen foglalt volt. Amikor végre kinyílt az ajtó, meglepődve láttam, hogy egy anya jön ki rajta két kisgyerekkel. Azt gondoltam, valószínűleg akadálymentesített mosdóról van szó, ahol a pelenkázót vették igénybe, bár kicsit csodálkoztam, mert már egyik gyerek sem tűnt pelenkásnak. Még jobban meglepődtem, amikor láttam, hogy a helyiségben nincs is pelenkázó, hiszen az nem egyszerűen akadálymentesített, hanem kifejezetten mozgássérülteknek szánt mosdó.”

A mozgássérült hölgy azonban még ezt követően sem vehette birtokba nyugodtan a mosdót, mert állandóan rákopogtak, illetve többen próbáltak rányitni.

„Percenként kellett kiszólnom az ajtón, hogy foglalt, ami rettenetesen frusztráló volt. Dolgom végeztével aztán egy türelmetlen babakocsis anyával találtam szembe magam. Feltételezve, hogy csak tisztába akarja rakni a gyereket, figyelmeztettem, hogy a mosdóban nincs pelenkázó asztal. De csak megrántotta a vállát, hogy gyerekkel van, és azért használja a mozgássérült mosdót, mert csak oda fér be a babakocsi. Azon kívül, hogy ezt meglehetősen udvariatlanul közölte velem, azért is felháborodtam a dolgon, mert szerintem babakocsi senkit nem jogosít fel a mozgássérült mosdó használatára.”

Aztán egy meglehetősen meghökkentő megoldást is javasolt azoknak az anyáknak, akiknek kisgyerekkel, babakocsival problémát okoz a szokványos mosdók szűkössége:

„Akinek ez probléma, az válassza a női mosdó utolsó fülkéjét, hagyja nyitva az ajtót és tolja az ajtóba a babakocsit, hogy szemmel tudja tartani. Évekkel ezelőtt négy 6 év alatti gyerekkel jöttem-mentem a világban, és én is így tettem. Soha, de soha nem vetemedtem arra, hogy elfoglaljam a mozgássérültek elől a speciális mosdókat, kivéve, ha tisztába akartam tenni a gyereket, és csak a mozgássérült mosdóban volt pelenkázó asztal.”

Ezzel kapcsolatban valaki azonnal meg is jegyezte, hogy senki nem kötelezheti a kisgyerekes anyákat abba a megalázó helyzetbe, hogy nyitott ajtónál legyenek kénytelenek elvégezni a dolgukat.


A hölgy mindenesetre figyelmeztette a rendezvényközpont személyzetét, hogy találják meg a módját, hogy a mozgássérült mosdót kizárólag az arra jogosultak használhassák, nem pedig bárki, akinek eszébe jut, például a babakocsis kisgyerekes anyák.


Sokan egyetértettek a mozgássérült hölggyel.

„Nagyon szomorú, hogy az utóbbi években oda jutottunk, hogy egyre több az egoista, csak a saját érdekeit néző anya, aki méregdrága babakocsikat tologatva keresztülgázol mindenkin, még a mozgássérülteken is. Ugyanez van a tömegközlekedésben is, ahol simán elfoglalják a babakocsival a mozgássérülteknek fenntartott helyet, aztán csak forgatják a szemüket és megsértődnek, amikor egy arra jogosult igénybe szeretné venni a mozgássérülteknek fenntartott helyet. Borzalmas alakok az ilyen anyák.”

Mások azonban arra is rávilágítottak, hogy az éremnek két oldala van, és valóban sokszor megoldhatatlan feladat elé állítja a kisgyerekes anyákat, ha olyankor szólítja őket a szükség, amikor éppen kisgyerekkel, babakocsival vannak:

„Nagy vonalakban egyetértek veled, de mit csináljanak a kisgyerekes anyák? A családi mosdó lenne a megoldás, de ilyenek csak elvétve vannak. A minap én is úgy jártam, hogy a négyévesemmel voltam, amikor mosdóba kellett mennem. A szűk fülkébe nem fértünk be ketten, de a zsúfolt üzletközpontban egyedül kinn hagyni sem mertem. Én is mozgássérült mosdót választottam, amiért bűntudatom is volt, de nem tudtam mást csinálni. Szerintem ez sokunknak jelent problémát, ezért könnyen el tudom képzelni, hogy nem egyedi eset, hogy egy kisgyerekes anya annak ellenére a mozgássérült mosdót választja, hogy hivatalosan erre nem lenne jogosult.”

Szerinted? Kinek van igaza? Te hogyan oldanád meg?


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ez is érdekelhet:

A férfimosdók új építési szabványa ürügyén: „segítsen”-e az apa?


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

0 hozzászólás