Vendégszerző · 2023.12.29 18:06 · 5 perc

5 mondat, amit soha ne mondj az unokádnak!

Az év végi ünnepek időszaka jellemzően az az időszak, amikor a családok generációkon átívelően összegyűlnek, hogy együtt ünnepeljenek. Néha a nagymama és a nagypapa nem szándékos vagy akár jó szándékú megjegyzései 2olyan környezetet teremthetnek, amelyben az unokák kényelmetlenül vagy bizonytalanul érzik magukat” – mondja egy gyermekpszichológus.

Ezért (is) fontos, hogy a nagyszülők jobban odafigyeljenek arra, hogyan kommunikálnak az unokákkal, nemcsak ilyenkor, hanem egész évben.


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

Soha nem késő elkezdeni, hogy jobban odafigyeljünk arra, hogyan kommunikálunk az unokákkal – tanácsolja a szakember.

1. „Ne mondd el apának és anyának…”

Lehet, hogy az unokáidnak a szüleik háta mögött egy (vagy két) extra karácsonyi sütit csempészel, vagy hagyod, hogy a lefekvési időn túl fennmaradjanak, és azt suttogod nekik: „Ez a mi kis titkunk lesz”. Bármikor, amikor arra bátorítod az unokáidat, hogy titkoljanak el valamit a szüleik elől, az káros lehet.

„Aláássa a szülői tekintélyt, melynek hosszú távú következményei lehetnek. Ráadásul példaként szolgálhatnak a gyerekek számára, hogy kerülhetnek olyan helyzetekbe, ahol az a ‘legjobb érdekük’, hogy ne mondják el a szüleiknek. Ez különösen veszélyes lehet például akkor, ha egy gyermeket egy felnőtt zaklat.”

2. „Úgy megnőttél! Felszedtél pár kilót?”

A gyermek testére vagy súlyára vonatkozó megjegyzések abszolút tilosak, mert hozzájárulhatnak a testkép- és önértékelési problémák kialakulásához.

„Felelős felnőttként kötelességünk támogatni és bátorítani a gyerekeket, hogy magabiztosak legyenek a saját bőrükben. Kerüljük az olyan megjegyzéseket, amelyek potenciálisan árthatnak az önértékelésüknek és bizonytalansághoz vezethetnek. A praxisomban folyamatosan hallom ezt a kisgyerekektől a felnőttekig. A nagyszülők tapintatlan megjegyzései beleégnek a lelkükbe, újra és újra lejátsszák azokat magukban.”

3. „Hű, már most sokkal magasabb vagy, mint a bátyád!”

A fizikai megjelenésre vonatkozó megjegyzésekkel vagy másokkal való összehasonlításokkal az a probléma, hogy a belső tulajdonságok helyett a külső jellemzők fontosságára helyezik a hangsúlyt – figyelmeztetnek a gyermekpszichológusok.

„Ha őszintén érdeklődünk a gyerekek belső énje iránt, az segít nekik abban, hogy úgy érezzék, hogy látják és meghallgatják őket, és azt az üzenetet közvetíti, hogy minden egyes embert a maga teljességében lehet értékelni, hiszen az ember több, mint a külső kinézete.”

4. „Nagyon el vagy kényeztetve.”

Az ünnepek körüli túlstimuláció és a rutin hiánya képes nagy érzelmeket és nehéz viselkedést kiváltani a gyerekekből. Amikor azt látod, hogy az unokád hálátlanul viselkedik, miközben kibontja az ajándékhegyet vagy dührohamot kap, mert nem kapta meg, amit akart, hajlamos vagy arra következtetni, hogy mennyire el vagy kapatva.

De mielőtt ezt tennéd, gondold végig: a gyerekek ilyenkor úgy viselkednek, ahogyan ünnepek idején teljesen megszokott és normális.

„Ha úgy tűnik, hogy hálátlanul viselkednek, akkor ez tanult viselkedés lehet, amit mintaként láttak maguk előtt, és talán még a szüleik is ráerősítettek. Tehát mindenért őket hibáztatni nem igazságos. Türtőztesd magad vagy beszélj a szülőkkel, de az ítélkezést tartsd meg magadnak.”

5. „A szüleid ezt nem jól tudják.”

A nevelési stílusok és a legjobb gyakorlatok idővel változnak. Lehet, hogy te másképp nevelted a gyermekeidet, mint ahogyan a felnőtt gyermekeid most nevelik a saját gyerekeiket.

„A nagyszülők egy másik korban nőttek fel, más szokásokkal és normákkal, és természetes, hogy a különbségeket kommentálni akarják. Alapvetően semmi rossz nincs abban, ha rámutatunk ezekre a különbségekre, de nagyon könnyen előfordulhat, hogy ezek a megjegyzések megszégyenítőnek tűnnek. A megszégyenítés alatt azt értem, hogy kijelentjük, hogy az egyik út helyes volt, a másik pedig helytelen, és hogy valami baj van az unokával vagy a szüleivel.”

Általánosságban elmondható, hogy a legjobb, ha ezeket a megjegyzéseket a nagyszülők megtartják magának, kivéve, ha olyan dolgokat látnak, amelyek potenciálisan károsak lehetnek a gyermek számára. De még ebben az esetben is a legjobb, ha az unoka helyett a szülőkhöz fordulnak az aggodalmaikkal.

„Ha a nagyszülőknek van valami kifogásuk azzal kapcsolatban, ahogy a gyermekük neveli az unokát, akkor beszéljék meg négyszemközt vagy tartsák meg maguknak, de az unokákat hagyják ki ebből.”

Andi

Fotó: Freepik

Ezek is érdekelhetnek:

Az anyósomék folyton a nyakunkon lógnak, mit tegyek?

Sietnem kellene a szüléssel, hogy még lehessen nagymamájuk?

Ha a menyem puszilgathatja az unokámat, akkor én miért nem?

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

 



Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük