top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Tampon helyett menstruációs kehely? Ez sem veszélytelen!

A menstruációs eszközökről szólva manapság úgy tűnhet, mintha a menstruációs kehely/tölcsér lenne a Szent Grál, az univerzális és biztos megoldás a tamponhasználattal összefüggő minden szövődményre. A valóság azonban az, hogy a tampon okozta toxikus sokk szindróma menstruációs kehely használata mellett is előfordulhat.


Éppen két nappal ezelőtt írtam a toxikus sokk szindrómáról annak kapcsán, hogy egy fiatal magyar asztaliteniszezőnő végtagjainak elvesztését ügyvédei szerint tamponhasználat, illetve az ezzel összefüggő toxikus sokk szindróma okozta. Az ügyvéd úgy nyilatkozott a médiában, hogy az ügyben felmerül a tampongyártó kártérítési felelőssége is.

 

A különböző fórumokat olvasgatva a kommentekből úgy tűnhet, hogy a menstruációs kehely/tölcsér megoldást jelenthet a tamponhasználat összes kockázatára, közte a legnagyobb veszélyének tartott toxikus sokk szindrómára is. Ez annál is inkább meglepő, mert a hús-vér nők és anyák véleményeiből és tapasztalataiból számomra megdöbbenéssel derült ki, hogy nagyon sokan a menstruációs kehely legnagyobb előnyének tartják, hogy reggel munkába menet felteszik és késő délután, a munkából hazaérkezve leveszik az eszközt. Ami praktikusan azt jelenti, hogy a kehelyminimum 9-10 órán keresztül vagy még ennél is hosszabb ideig a helyén van anélkül, hogy használója kiürítené és megtisztítaná azt.

Ahogyan korábbi posztban is írtam, a toxikus sokk szindrómát az okozza, hogy a tampon által felszívott menstruációs vér bomlásnak indul, a bomló vér pedig megfelelő feltételeket teremt a hüvelyben normálisan is jelen lévő baktériumok (leginkább a levegő jelenlétében szaporodó, azaz aerob staphylococcusok) elszaporodásához, melynek következtében súlyos állapot, toxikus sokk szindróma alakulhat ki. Márpedig ebből a szempontból nem sok különbség van a tampon és a menstruációs kehely között, tehát ugyanúgy fennáll a súlyos vérmérgezéses állapot kialakulásának lehetősége.


De lássuk, hogy az valóban így van e a tudomány jelen állása szerint?

Rögtön az elején lelövöm a poént azzal, hogy elárulom, hogy a feltett kérdésre a válasz: igen. Ez a rossz hír, jó hír viszont azonban, hogy ettől még nem kell a kukába dobni a menstruációs kehyhet, mert megfelelő szabályok betartásával a menstruációs tölcsér is elfogadható biztonsággal használható. A megfelelő szabályok betartása azonban korán sem jelenti azt a gyakorlatot, ami a blogkommentekből kibontakozik, azaz a menstruációs kelyhet/tölcsért is ugyanúgy bizonyos időközönként le kell venni és üríteni kell. (Ami egyben rávilágít arra is, honnan érdemes a hiteles és szakmailag megbízható információkat szerezni egészségügyi témákban. Nem, nem a szomszédasszonytól, és nem is megbízhatatlan netes forrásokból.) Az ezzel kapcsolatos laikus félretájékoztatás pedig azért veszélyes, mert könnyen előfordulhat, hogy ezeket a véleményeket olvasva az addig tampont használó (és azt az előírt időközönként cserélő) nők éppen abban a veszélyes tévhitben térnek át a kehely használatára, hogy ezzel megszabadulnak a menstruációs eszköz rendszeres cseréjével járó macerától.

És ezen kívül is vannak még higiénés szabályok, de erről majd a végén.


A toxikus sokk szindróma szempontjából majdnem mindegy, hogy tampon vagy kehely

Nemrégiben hozták nyilvánosságra azt a tanulmányt, melynek szerzői egy lyoni egyetemi kórházban vizsgálták a toxikus sokk szindróma előfordulását menstruációs kehely használata kapcsán. A 2017 óta 700 tampon- és menstruációskehely-használat kapcsán gyűjtött adatok alapján az a kép rajzolódik ki, hogy a menstruációs kehely ugyanúgy kedvező körülményeket teremt a betegséget okozó baktériumok elszaporodásához, sőt ennek kockázata még valamivel nagyobb is, mint tamponhasználat esetén. Ezt azzal magyarázzák, hogy míg tampon használata mellett viszonylag levegőmentes, úgynevezett anaerob környezet áll fenn a hüvelyben, addig a menstruációs kehely lehetőséget nyújt arra, hogy levegő kerüljön be a hüvelybe (aerob körülmények alakuljanak ki), ami tovább segíti az éppen ilyen környezetet kedvelő staphylococcusok elszaporodását.

Korábban is történtek már közlések azzal kapcsolatban, hogy a menstruációs kelyhet használók sincsenek védve a toxikus sokk szindrómával szemben. Néhány évvel ezelőtt például egy kanadai orvosi szaklap hozott nyilvánosságra egy esetbemutatást, melyben egy 37 éves nő esetével illusztrálták, hogy a menstruációs kehely sem zárja ki a toxikus sokk szindróma kialakulásának lehetőségét.


A menstruációs kehely használatának szabályai

A szakemberek semmiképpen nem állítják azt, hogy dobjuk a kukába a menstruációs kelyheket, használatuk során azonban szigorú szabályokat kell betartani, hasonlóan a tamponokhoz:

- A menstruációs kehelyt alaposan mossuk meg, már az első használat előtt is.

- Válasszunk olyan menstruációs kehelyt, melynek anyaga lehetővé teszi a forró vízben való sterilizálást, a „kifőzést”.

- Két használat között illatosítószer nélküli szappannal vagy egyéb tisztálkodószerrel tisztítsuk meg az eszközt.

- Este lefekvés előtt távolítsuk el a tölcsért, semmiképpen ne aludjunk el úgy, hogy a tölcsér a helyén van.

- A menstruációs kelyhet 5-6 óránként üríteni és tisztítani szükséges!

Különösen erre az utóbbira hívom fel nyomatékosan a figyelmet a toxikus sokk szindróma kapcsán, hiszen − ahogy a poszt korábbi részében már említettem − a menstruációs kehely pontosan ugyanolyan mechanizmussal fokozhatja a toxikus sokk szindróma előfordulásának rizikóját, mint a tamponok.


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


0 hozzászólás
bottom of page