Plasztikai műtét 9 éves korban egy elképzelt szépségideálért?
Egy japán édesanya plasztikai műtétre biztatta 9 éves lányát, mert úgy vélte, hogy közelebb áll majd az általa elképzelt szépségideálhoz, ha orvosi segítséggel sikerül megszabadulnia az ázsiai népességre egyébként nagyon jellegzetes szemformától, az úgynevezett mongolredőtől.
Az anya szerint csak az a szép, aki az európai emberekre inkább jellemző szemformával rendelkezik, amit kettős szemhéjnak is neveznek. Tényleg bármit egy éppen aktuális szépségideálért?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Egy tévéműsorban gyermekkori élményeiről beszélt, amiből az derült ki, hogy kizárólag a mongolredőnek tulajdonította, hogy a húgát állítólag szebbnek látták és ezért jobban is szerették, mint őt. Elmondta, hogy gyermekként sokat szenvedett attól, hogy neki másmilyen szemei voltak, mint a családban a többi lánynak és nőnek.
„Édesanyámnak és a húgomnak nagy szemei vannak, míg nekem mongolredőm volt”
– hangzott el a műsorban arra utalva, hogy az ázsiai népességben igen elterjedt redő egyben szűkebbé is teszi a szemet, ezzel megadva a szem jellegzetes formáját.
„A környékbeli nők szemtelenül csak a húgomat nevezték aranyosnak, és édességet adtak neki. Nekem soha nem mondtak ilyesmit. Egy lánynak dupla szemhéj kell és kész. Még soha nem találkoztam olyan nővel, akit enélkül csinosnak és szépnek láttam volna.”
A lánya, Micchi, zsenge életkora ellenére alig várja, hogy átessen a fájdalmas műtéten:
„Ha valaki elviseli a plasztikai műtét fájdalmát, az szerintem gyönyörű nővé válik”
– vallja a kislány, aki hozzátette, hogy azért akar plasztikai műtétet, mert a szemei „túl keskenyek”, és úgy tűnik, mintha mindig bámulna az emberekre. Édesanyja ezt azzal egészíti ki, hogy nem akarja, hogy a lánya úgy nőjön fel, hogy komplexusa van a szemei miatt.
A fenti történethez még azt kell tudni, hogy Japánban a plasztikai műtét gyermekkorban is engedélyezett, akár szépészeti céllal, amennyiben ehhez a szülők hozzájárulnak. A plasztikai műtétek népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy számukat tekintve Japán a negyedik helyen áll a világon. A legnagyobb problémát mégsem ez, hanem az énkép torzulása okozza, amin egy műtét jó eséllyel nem segít, sőt ronthat is, plasztikai műtétek láncolatába taszítva a pácienst.
Az esetet kommentálva Tomohiro Suzuki gyermekpszichológus professzor úgy fogalmazott, hogy az első műtéttel az emberek „csapdába esnek”:
„Tehát még ha plasztikai műtétet is végeztetsz abban a reményben, hogy közelebb kerülhetsz az ideális képedhez, ez a kép idővel újra megváltozhat, és újra műtétre lesz szükséged, hogy megfelelj ennek az új képnek.”
A mongolredő vagy epikantikus redő
A mongolredő legnagyobb gyakorisággal bizonyos népességekben vagy etnikumokban fordul elő: kelet-ázsiaiak, délkelet-ázsiaiak, közép-ázsiaiak, észak-ázsiaiak, polinéziaiak, mikronéziaiak, amerikai kontinens őslakosai, meszticek és egyes afrikai népek. Egyes populációkban ez a tulajdonság szinte általános, különösen a kelet-ázsiaiak és a délkelet-ázsiaiak körében, ahol a felnőttek többsége, egyes becslések szerint akár 90%-a rendelkezik ezzel a külső jeggyel.
Az epikantikus vagy mongolredő gyakran jár együtt a szemgolyó körüli nagyobb mértékű zsírlerakódással. Úgy gondolják, hogy a zsírszövet nagyobb szigetelést biztosít a szem és az orrmelléküregek számára a hideg, különösen a fagyos szél hatásaival szemben, és a hideg éghajlathoz való alkalmazkodást jelenti. Azt is feltételezték, hogy maga a redő bizonyos fokú védelmet nyújthat a hóvakság ellen. Bár a délkelet-ázsiai népeknél való megjelenése összefüggésbe hozható a hideghez alkalmazkodott ősök lehetséges leszármazásával, a különböző afrikai népeknél való előfordulása azonban nem magyarázható így. A számos afrikai népnél megtalálható mongolredő feltételezhetően a szemnek a sivatagi és félsivatagi területeken található magas szintű ultraibolya fénytől való védelmével hozható összefüggésbe.
A mongolredő pontos evolúciós funkciója és eredete továbbra is ismeretlen. A tudományos magyarázatok között szerepel a véletlenszerű variáció és szelekció (feltehetően szexuális szelekció), vagy a sivatagi környezethez és/vagy a magasan fekvő területeken, például a Himalájában található magas ultraibolya fényhez való alkalmazkodás.
A mongolredő hideghez való alkalmazkodással kapcsolatos magyarázatát modern tudósok már elavultnak tartják, mivel az epikantikus redők egyes afrikai populációkban is megjelennek. (Wikipédia)
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!