„Nem pereskedni, hanem segíteni akarok!”
A minap teljesen véletlenül futottam bele egy videóba a Youtube-on, ahol egy édesanya arról beszélt, hogyan vált egy fontos ügy, a terhességi epepangás szűrésének nagykövetévé, miután átélte az átélhetetlen: egy lényegében problémamentes várandósság végén meg kellett szülnie halott kislányát. Bár hivatása szerint ügyvéd, ezért adná magát a pereskedés, azt mondja, nem felelősöket akar keresni, nem a múltba néz, hanem inkább a jövőbe nézve tenni akar azért, hogy ez mással soha többé ne történhessen meg.
De mi is az a terhességi epepangás (kolesztázis), és mit akar elérni dr. Ladjánszki Bernadett?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A videóra teljesen véletlenszerűen kattintottam rá, amikor „háttérzajt” kerestem a laptopomon végzett munkához. Pár perc után kiderült azonban, hogy a téma és a főszereplő is sokkal fontosabb annál, mint hogy amolyan háttérzajként csak fél füllel hallgassam. Kicsit utánakeresve a neten kiderült, hogy a közelmúltban több médium is foglalkozott azzal, hogy egy pár ezer forintba kerülő terhességi vizsgálattal babák életét lehetne megmenteni. Ezzel az orvosok közül is nagyon sokan tisztában vannak, ám eddig eszköztelenek voltak a terhességi epepangás okozta tragédiákkal szemben, mivel Magyarországon nem állt rendelkezésre a kockázat előrejelzésére alkalmas, viszonylag egyszerű laboratóriumi vizsgálat. Egészen mostanáig, míg egy civil kezdeményezés nyomán végre megmozdult valami. Nem mindenhol azonnal és sehol nem gyorsan, de megmozdult.
A műsorban az egyébként polgári peres ügyekkel foglalkozó ügyvédként dolgozó dr. Ladjánszki Bernadett arról beszél, hogy első gyermekét várta, amikor a várandóssága félidején nem sokkal átlépve a májértékei megemelkedtek, majd nem sokkal rá egyre kínzóbbá váló viszketést tapasztalt. Az időről-időre makacsul visszatérő viszketés annyira heves volt, hogy állandóan vakarózott, ám a viszketést ez sem enyhítette, mindössze annyi „eredménye” volt, hogy véresre vakarta magát, sokszor aludni sem tudott tőle. Bár a diagnózis is viszonylag gyorsan és könnyen megszületett az úgynevezett terhességi epepangás (kolesztázis) képében, és nem maradt el a szoros nyomonkövetés sem rendszers és gyakori laborvizsgálatokkal, ultrahangvizsgálatokkal és CTG-vel, a történet mégis tragédiával végződött: a 36. héten elvégzett ultrahangvizsgálat már csak azt mutatta, hogy a baba szíve leállt. Az édesanyának meg kellett szülnie halott kislányát.
Az édesanya eztán lázas kutatómunkába fogott az okokat keresve és így talált rá a brit Jenny Chambers oldalára, aki évtizedekkel ezelőtt két gyermekét is elveszítette terhességi epepangás következtében. Azóta életcéljának tekinti a betegséggel kapcsolatos felvilágosítást és a kutatások támogatását:
Jenny Chambers ezt írja magáról a LinkedIn-en:
„Eredetileg pénzügyi területen dolgoztam, de a várandósság megváltoztatta az életemet. Terhességi epepangás következtében két babám is halva született, ezért azóta minden energiámat arra fordítom, hogy más nőket is megismertessek ezzel az állapottal. Ugyanis csak így van esélyünk arra, hogy állapotuknak megfelelő ellátást kapjanak várandósságuk alatt.
Később a terhességi epepangás tudományos háttere iránt is felébredt az érdeklődésem, és lehetőségem nyílt arra, hogy kiváló kutatóktól szerezzek információkat a témában. Nem tudom eléggé megköszönni nekik, hogy tanítottak, és később részt vehettem a kutatásaikban is. Jelenleg terhességi epepangással kapcsolatos klinikai vizsgálatokban klinikai koordinátorként dolgozom.”Az is hamar kiderült, hogy bár ez az anyai betegség ritkán vezet méhen belüli elhaláshoz, az epesavak emelkedett szintje fokozott kockázatot jelez a tragikus végkimenetelre nézve. Igen ám, de ez a vizsgálat nemhogy nem része a szülészeti ellátási protokollnak, de még csak nincs is módja az orvosnak ilyen vizsgálatot kérni, ha terhességi epepangás diagnózisát állítja fel vagy erre van gyanúja. Eddig Magyarországon csak egyetlen privát laboratóriumban volt lehetőség ilyen vizsgálatra, elképesztően hosszú, 21 napos leletkiadási határidővel. Nem nehéz belátni, mennyire nonszensz ez egy olyan állapotban, melyben akár azonnali beavatkozásra lehet szükség. Nálunk ez volt a helyzet, annak ellenére, hogy például az Egyesült Királyságban az epesavmérés a szokásos várandósgondozási protokoll része, indokolt esetben hetente kétszer is elvégzik.
Bernadett ezért szakmai adatokkal bőven alátámasztott levelekkel kezdte bombázni a klinikák és kórházak szülészeti osztályainak osztályvezető főorvosait és a kórházi-klinikai laboratóriumok vezetőit. Bár eddig csak részsikerekről számolhat be, de már ez is hatalmas előrelépés: az ország tíz intézményében máris konkrét lépeseket tettek, beszerzéseket indítottak arra, hogy az epesavmérés hamarosan rendelkezésére álljon minden várandós kismamának. Az egészségügyi államtitkárságtól pedig ígéretet kapott arra, hogy az illetékes szakmai kollégium megvizsgálja, hogyan és melyik szakmai protokollba lehetne beépíteni ezt a laboratóriumi vizsgálatot a terhességi epepangás szűrésére, illetve kockázatának felmérésére.
A terhességi epepangásról
A terhességi epepangás vagy orvosi nevén kolesztázis a várandósság késői szakaszában előforduló májbetegség, melynek legjellemzőbb tünete az igen heves viszketés annak ellenére, hogy a viszketés hátterében semmilyen eltérés nem látható a bőrön. Bár az állandó erős viszketés is nagyon kellemetlen, és jelentősen rontja a kismama életminőségét, de még ennél is fontosabb, hogy veszélyeztetheti a baba egészségét és életét is. Éppen ezért indokolt esetben az orvosok úgy döntenek, hogy a magzatot a tervezetnél korábban segítik a világra.
A viszketésen kívül más tünetek is előfordulhatnak, például a bőr vagy a szem fehérjének sárgás elszíneződése (sárgaság, ikterusz), hányinger, étvágytalanság.
A terhességi epepangás pontos oka máig nem ismert, kialakulásában genetikai tényezőknek is szerepet tulajdonítanak, hiszen egyes esetekben családi halmozódás is megfigyelhető. Ezen kívül hormonális változások is közrejátszhatnak előfordulásában. A máj által termelt epe normális körülmények között az epeutakon keresztül a bélbe jut, és részt vesz a táplálék emésztésében. Kóros esetben azonban felhalmozódik a májban, majd epesavak a vérkeringésbe kerülnek – ezzel tüneteket okozva az anyának és veszélyeztetve az anyaméhben növekvő magzatot.
Az átlagosnál nagyobb a valószínűsége a terhességi epepangás kialakulásának, ha korábbi terhességben vagy a családban másnál már fordult elő hasonló, már a várandósság előtt is állt fent májbetegség, illetve nagyobb a kockázat ikerterhességekben is.
A terhességi epepangás következménye lehet az anyánál, hogy a zsírfelszívódás zavara miatt csökken a normális véralvadáshoz szükséges K-vitamin szintje, így alvadási zavarok léphetnek fel. Az állapot a babát is veszélyezteti: előfordulhat koraszülés; magzati bélsár (mekónium) kerülhet a baba bélrendszeréből a magzatvízbe, majd onnan belélegezve tüdőproblémákat okozhat; illetve a terhesség késői szakaszában, akár napokkal vagy hetekkel a megszületése előtt bekövetkezhet magzati elhalás.
A terhességi epepangás megelőzésére jelenleg nem állnak rendelkezésre megfelelő módszerek. A megoldás veszélyhelyzet fennállásakor a szülés időpontjának korábbra hozatala, azaz a magzat világra segítése.
A Friderikusz Podcast ezzel foglalkozó adását itt nézheted meg.
Forrás: Mayo Clinic
Fotó: Adobe Stock
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!