Nem minden szakmailag hiteles és megbízható, ami annak látszik
Nemrégiben az Intima női egészségportál alapító-ügyvezetőjével készült beszélgetést olvashattál arról, mennyire fontos, hogy legyenek megbízható források, ahonnan mi, nők, tájékozódunk, ha magunk, gyermekünk, szűkebb vagy tágabb családunk egészségétől van szó.
Akkor nemcsak az Intimáról, hanem arról is szó esett, hogy ehhez nemcsak az szükséges, hogy felelősségteljesen tájékozódjunk, hanem arról is, hogy a másik oldal, a tartalomszolgáltatók is annak a felelősségnek a tudatában kommunikáljanak, amit az egészségügyi tartalmak megosztása jelent.
Most jöjjön a beszélgetés második, nem kevésbé fontos része, majd egy kis „mankó”, ha magad szeretnéd eldönteni, hogy valóban megbízhatsz-e abban, ami azt állítja magáról, hogy szakmailag hiteles és megbízható. Mert nem mind arany, ami fénylik...
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Nekem úgy tűnik, hogy egyre inkább „divat” lett az adott oldalon megjelenő egészségügyi témájú tartalmakat önkényesen „szakmailag hiteles, megbízható” tartalomként címkézni. Pedig mindketten tudjuk, hogy önmagában az a tény, hogy egy cikket orvos vagy egészségügyi végzettségű szakember írt vagy a kész cikket orvos is elolvasta, szükséges, de nem elégséges feltétel. Más kritériumoknak is teljesülnie kell ahhoz, hogy az adott cikk valóban megfeleljen ennek a megjelölésnek ahelyett, hogy csak hamis biztonságérzetet keltene az olvasóban. Hogy állunk ezen a téren?
Igen, ez az irányzat valóban jelen van, és sokak szemében ez egy jó hullám, amire szeretnének felülni a presztízsük javítása és az olvasottságuk növelése érdekében. Ez viszont az emberek félrevezetése. Éppen ezért indítottuk el három éve dr. Horváth Tamással fül-orr-gégész főorvossal (Hiteles Egészségkommunikációért Egyesület elnöke) az EgészségKommandó kezdeményezését, mely tulajdonképpen egy objektív szempontrendszer, ami segít annak eldöntésére, mi felel meg a hitelesség és megbízhatóság szakmai kritériumainak.
Azt gondolom, hogy minél több embernek meg kellene ismernie azt a minősítő pecsétet, ami azt jelzi, hogy az adott oldal kielégíti ezt a követelményrendszert.
Keresniük kellene a pecséttel ellátott egészségügyi weboldalakat, hogy alapvetően ezekről az oldalakról informálódjanak egészségügyi kérdésekben. A minősítés alapját képező szempontrendszer egyébként egy nagyon átlátható, triviális, egyértelmű dolog, ezért ha egy egészségügyi tartalom mellett nem szerepel a minősítő pecsét, de az adott weblap látogatója ismeri ezt a szempontsort, akkor akár saját maga is el tudja dönteni, hogy amit olvas, az valószínűsíthetően kellően hiteles-e ahhoz, hogy megbízhasson benne – nem csak egészségügyi kérdésekben.
Ezek nagyon egyszerű kérdések: kiderül-e az oldalról, hogy az adott cikket ki írta, írója rendelkezik-e egészségügyi végzettséggel, milyen célból íródott a cikk, mikor írták, van-e feltüntetve mellette szakmai forrás, és ha igen, milyen forrás, illetve milyen oldalon jelent meg.
Egy bulvár, kattintásbarát címmel ellátott, reklámoktól hemzsegő oldalt nyugodt lélekkel becsukhatunk anélkül, hogy elolvasnánk, mert nagy valószínűséggel nem sok valóságtartalma lesz.
És hogy sokan visszaélnek azzal, hogy olyan tartalmat kínálnak szakmailag hitelesként és megbízhatóként, ami nem felel meg ezeknek a kritériumoknak? Sajnos ezzel mi nem nagyon tudunk mit tenni, pedig nagyon sokat árthat. Ennek szabályozására jogi és hatósági intézkedésekre lenne szükség, de ez már egy másik téma...
Sajnos egyre sűrűbben találkozunk olyan tartalmakkal, ami elvileg egy orvos vagy más egészségügyi szakember nevével van feltűntetve, így az olvasó hajlamos azonnal hitelesként és érvényesként elfogadni, ami különösen veszélyes.
Sokszor az adott oldal működtetője sem rendelkezik kellő szakmai ismeretekkel annak megítélésére, hogy szakmai szempontból milyen színvonalú az a cikk, amit kitesz az oldalára.
Azt mondhatom tehát, hogy az Intimán laikusoknak nyújtunk nagyon magas szakmai színvonalú tartalmakat. Ezt a színvonalat akarjuk tartani a továbbiakban is, egészen egyszerűen azért, mert nők életéről, egészségéről van szó, ami hatalmas felelősség.
Mutatom, mi alapján mérlegelj!
Ahhoz, hogy egy honlap megkapja a „Hiteles egészségügyi tartalom” megtisztelő lila pecsétjét, nagyon sokféle kritériumnak kell megfelelni.
Két jó hírem is van. Az első, hogy neked nem kell ezeken végigmenni, ha megbízható egészségügyi infót keresel a neten, elég, ha a minősítő pecséttel ellátott oldalak közül válogatsz.
A második, hogy
az Anyás-Apás és elődje, az Anyavilág is kiérdemelte a lila pecsétet.
De mi van, ha olyan oldalt találsz, ami nem kapta meg ezt a minősítést? Akkor sincs veszve minden, mert egy egyszerű szempontrendszer alapján te is végezhetsz egy „gyorstesztet”, hogy érdemes-e elmélyedni az oldal tartalmában, vagy csukd be nagyon gyorsan!
Na, lássuk!
A Hiteles Egészség-Kommunikációért Egyesület és az általa üzemeltetett EgészségKommandó (www.e-kommando.hu) a hiteles online betegfelvilágosítás, egészségügyi kommunikáció támogatására jött létre, melyre most, az eszkalálódó koronavírus járvány kapcsán kifejezetten nagy szükség van. A járványt övező bizonytalanság, tapasztalatlanság kapcsán nagyon sok félinformáció, szakmailag nem ellenőrzött, sokszor téves tájékoztató anyag kering az interneten, és kerül ellenőrzés nélkül megosztásra Facebookon. A jó szándék ellenére a nem megfelelő információ megosztása többet árthat, mint amit használ.
Éppen ezért szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy vakon, alaposabb tájékozódás nélkül ne osszunk meg semmilyen tartalmat!
Az EgészségKommandó szempontrendszerével összhangban létrehoztunk egy infografikát, ami segíthet az olvasott hírek pontosabb megítélésében, a hitelesség ellenőrzésében. Mielőtt megnyomja egy koronavírus hír kapcsán a megosztás gombot Facebookon, a következő kérdéseket fontos tisztázni:
Tudjuk, hogy ki írta a szöveget, ki vállalja a felelősséget a leírtakért?
Tudjuk, hogy ért-e a témához, van-e egészségügyi végzettsége, orvos?
Tudjuk, hogy mi az az oldal, ahol megjelent a hír (pl. független híroldal, vagy pedig egy webshop, ahol valami csodaszert akarnak eladni)?
Tudjuk, hogy mikor írták a szöveget, mennyire friss a hír?
Tudjuk-e, hogy honnan származik eredetileg a hír, hivatkoznak-e szakmai forrásokra?
Szintén nagyon fontos kérdés, hogy a hír, amit olvasunk, mennyire van összhangban a korábbi ismereteinkkel, illetve a többi hírforrással. Az álhírek általában szembemennek a mainstream médiában fellelhető hírekkel, információkkal, és sokszor csábítóan egyszerű megoldást kínálnak az egészségügyi kérdésekre. Gyakran a gyógyszeripar vagy az egészségügyben dolgozók maffia-szerű működése révén szándékosan eltitkolt információként látnak napvilágot.
Óriási a felelősségünk, mivel nem csak magunknak árthatunk, hanem másoknak is.
Legyen bennünk egészséges szkepticizmus, és ne okvetlen mi akarjuk a leggyorsabban továbbítani a koronavírussal kapcsolatos legérdekesebb híreket. Hiteles forrásokból tájékozódjunk, és csak a hivatalos híreket osszuk meg a jószándékú tájékoztatási ösztönünket kielégítendő!
(Forrás: Hiteles Egészségkommunikációért Egyesület)
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!