Nagyra becsült gyermekpszichiáter vagy náci háborús bűnös?
Az Asperger-szindróma névadója, Hans Asperger osztrák gyermekgyógyász úttörő munkát végzett a gyermekpszichiátria területén. Nevéhez fűződik például az autizmus spektrum vizsgálata és tüneteinek leírása. Egy osztrák orvostörténész azonban nemrégiben arra derített fényt, hogy a mindeddig nagy tiszteletnek örvendő orvos valójában a náci népirtó gépezet aktív tagja, a Harmadik Birodalom eutanázia programjának lelkes résztvevője volt.
Legalábbis ezt igazolják a levéltárakban fellelt anyagok.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Herwig Czech, a bécsi orvosegyetem kutatója nemrégiben hozta nyilvánosságra levéltári kutakodásának eredményeit a Molecular Autism című lapban. És amit talált, az igazán lerombolja a tiszteletreméltó orvos nimbuszát, aki kis betegei boldogulásáért élt és halt. A nyolcéves kutatás ugyanis azt látszik igazolni, hogy Hans Aspergernek, a gyermekpszichiátria elismert szakemberének igen sötét múltja van. Hans Asperger nevéhez fűződik az autizmus spektrum betegség, illetve ezen belül a később róla elnevezett tünetegyüttes, az Asperger-szindróma kutatása. (Az Asperger-szindrómáról itt, az autizmusról például itt írtam korábban.)
Az országos archívum korábban még érintetlen anyagai – köztük Asperger személyes aktái és az általa készített betegdokumentációk – alapján Czech kiderítette, hogy Hans Asperger nagyon is közeli kapcsolatot ápolt a náci ideológiával, és ennek értelmében például gyakran utalt olyan gyermekbetegeket az Am Spiegelgrund nevű klinikára, akik valamilyen szempontból nem feleltek meg azoknak a kritériumoknak, melyek alapján egy gyermeket „érdemesnek tartottak az életre”. Ez a klinika volt a gyűjtőpontja ezeknek az életre érdemtelennek ítélt gyermekeknek, a náci rezsim gyermekeutanázia-programjának (melyet Aktion T4-nek is neveztek) a központja.
1940 és 1945 között csaknem 800 gyermek esett áldozatul ennek a népirtásnak az Am Spiegelgrundban, melynek két részlege volt: a „reformiskola” és az úgynevezett gyermekkórterem, ahol beteg és sérült serdülőkön végeztek orvosi kísérleteket. Sokan a halálos injekciók vagy gázmérgezés következtében haltak meg, míg másokkal valamilyen betegség vagy az alultápláltság, elhanyagolás végzett. Később a csaknem 800 áldozat agyát tartósították és évekig őrizték a klinika falai között.
Lehullt az álarc a gondoskodó gyermekgyógyász arcáról
A történeti kutatásról beszámoló cikkhez fűzött szerkesztőségi kommentárjukban a lap szerkesztői örömmel üdvözlik azt a tényt, hogy Herwig Czech alapos kutatása eloszlatta azt a nimbuszt, melyet Hans Asperger épített maga köré a kis betegeiről odaadóan gondoskodó orvosról, mellyel kapcsolatban egyébként már korábban is komoly kételyek merültek fel. „Hosszú időn át nyitott és nyugtalanító kérdés volt az autizmussal foglalkozók körében, hogy Hans Asperger milyen mértékben vett részt Bécs legesendőbb és legvédtelenebb gyermekeinek elpusztításában” – fogalmaznak a szerkesztők. Azt is hozzáteszik, hogy amikor Asperger nevét egy dr. Lorna Wing nevű orvos 1981-ben Londonban először használta a ma már Asperger-szindróma néven közismert tünetegyüttes leírására, sem ő, sem az autizmussal foglalkozó tudományos közösség többi tagja sem sejtette még Hans Asperger sötét múltját. Akkor még a levéltárak mélyén lapult az a titok, hogy Asperger nagyon is aktív résztvevője volt a nácik kötelező sterilizációs és népirtási programjának.
Az osztrák orvostörténész által fellelt dokumentumok között van például egy fotó egy Herta Schreiber nevű kislányról, aki agyvelőgyulladásban szenvedett és tüdőgyulladásban halt meg az Am Spiegelgrund klinikára való érkezése után alig három hónappal. Egy nappal élte túl a harmadik születésnapját, 1941. szeptember 2-án hunyt el. Őt Hans Asperger azzal az indokkal utalta be a klinikára, hogy „elviselhetetlen terhet jelent az anyja számára”, és különben is menthetetlen.
Czech tanulmánya arról is beszámol, hogyan bántalmazta Asperger szexuálisan is a rábízott gyermekeket, illetve hogy milyen antiszemita sztereotípiákkal tűzdelte tele a betegek orvosi dokumentációját.
Ne töröljük ki Aspergert az orvosi lexikonokból!
A történész tisztában van azzal, hogy az autizmusban érintett családoknak milyen szomorú lehet megtudni az igazságot, de úgy érzi, hogy tudósként neki az a kötelessége, hogy ezeket az adatokat nyilvánosságra hozza. „Nincs bizonyíték arra, hogy Hans Aspergernek a nemzeti szocialista ideológiában való finoman szólva is problémás szerepe kihatással lett volna az autizmus kutatásában elért eredményeire. Szakmai szempontból nem indokolt hát, hogy a neve örökre kikerüljön az orvosi lexikonokból. Inkább ismerjük meg a múltat és tanuljunk belőle” – írja Herwig Czech.
Érdekes és egyben szomorú, hogy a náci rezsim összeomlása után Hans Asperger még több mint három évtizeden át háborítatlanul dolgozhatott orvosként.
Forrás: Molecular Autism
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!