top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Nővér, seperjen fel és hozzon egy vödör szenet!

Manapság az ápolónők sokat panaszkodnak – joggal −, hogy mennyi munkájuk van és milyen sok mindenre kell odafigyelniük. Ráadásul a fizetés is gyalázatos. A múltkor olvastam egy érdekes cikket arról, mi tartozott egy kórházi ápolónő munkaköri leírásába úgy másfél századdal ezelőtt. Például két gyógyszerosztás között ők takarították a kéményt, tudtad?

Nem új jelenség, hogy a kórházi ápolónők túlterheltek. Nézzük például, hogy egy 1887-es munkaköri leírás mit tett kötelezővé a nővérek számára – már persze mindazon túl, amit egy ápolónőnek szokásosan meg kell tennie a beteg körül: ágyazás, gyógyszerosztás, kötözés, mosdatás stb.

 

Mai szemmel furcsa feladatok ezek egy ápolónő számára:

1. A kórterem padlóját naponta seperje és mossa fel, a bútorokról törölgesse le a port és tisztítsa meg az ablakpárkányokat is.

2. A kórterem megfelelő hőmérséklete rendkívül fontos, ezért a napi feladatai közé tartozik, hogy minden nap hozzon be egy kannányi szenet.

3. Nem kevésbé fontos a megfelelő megvilágítás is, hogy nyomon tudja követni a betegek állapotát. Ezért minden nap töltse fel a kerozinlámpákat, tisztítsa meg a lámpaüvegeket és vágja rövidre a lámpabelet. Hetente egyszer mossa le az ablakokat.

4. Az orvosok munkájához elengedhetetlenek az ápolószemélyzet feljegyzései. Ehhez mindig legyen kéznél megfelelő ceruza; a ceruza végét kedve szerint faraghatja hegyesebbre vagy tompábbra.

5. Minden ápolónő munkaideje reggel 7-től este 8-ig tart. Kivételt képez a szombat, amikor déli 12-től 2 óráig szünetet tarthatnak.

6. A szakképzett nővérek a főnővérrel való egyeztetést követően hetente egy szabad estét vehetnek ki randevú céljára, illetve hetente két estét maradhatnak távol annak érdekében, hogy rendszeresen eljussanak a templomba.

7. Minden ápolónőnek a fizetésnapokon egy megfelelő nagyságú összeget félre kell tennie szűkösebb napokra, amikor kevesebb fizetéshez jutnak. A javasolt összeg a teljes fizetés fele.

8. Az az ápolónő, aki dohányzik, szeszes italt fogyaszt, fodrászhoz jár frizurát csináltatni vagy gyakran eljár táncolni, azt kockáztatja, hogy a főnővérnek jó oka lesz megkérdőjelezni a munkája értékét, a szándékait, a becsületességét és a feddhetetlenségét.

9. Ha az ápolónő öt éven keresztül becsületesen és hibátlanul ellátja szolgálja a betegeket és az orvosokat, napi 5 cent fizetésemelésre jogosult.


Ne szólj hozzám, gyógyszert osztok!

Látható tehát, hogy a XIX. században egy kórházi ápolónő feladatai nem merültek ki a klasszikus ápolási feladatokban, ehelyett egy csomó olyan munkát is el kellett végezniük, ami inkább a takarító- vagy kisegítő személyzet feladata lenne.

Pedig az ápolási és gyógyszerosztási feladatok is hatalmas odafigyelést és koncentrációt kívánnak. Érdekességképpen elmesélem, hogy néhány éve az egyik angol kórház olyan újítást vezetett be, hogy gyógyszerosztás közben a nővérek egy „Ne szólj hozzám, gyógyszert osztok!” feliratú kötényt viselnek. Ezt azért volt szükséges bevezetni, mert a kórházvezetőség meglátása szerint a gyógyszerosztást végző nővéreket a betegek számos felesleges és halasztható kérdéssel és kéréssel zavarták, például hogy mikor érkezik már az ebéd. A gyógyszerosztás viszont nagy felelősséggel járó, maximális koncentrációt igénylő feladat egy kórházban, ahol egy apró tévedés betegek életét és egészségét veszélyeztetheti. A betegek egy része azonban ezt nem hajlandó tudomásul venni, önző módon azonnal választ és megoldást vár egyáltalán nem sürgős problémáira – indokolta az újítást a vezetőség.

Jó ötlet lenne egy ilyen kötény a hazai kórházakban is?


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


0 hozzászólás
bottom of page