Mérgeket találtak a nadrágpelenkákban – mit tegyek?
Pár napja olvastam egy rövid hírt arról, hogy mérgező anyagokat mutattak ki többféle eldobható pelenkában. Nézzük meg részletesebben, mit állít a franciaországi élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatóság vizsgálata.
De még ennél is fontosabb, miként értékelje a „mezei” édesanya ezt a hírt, aki az eredmények olvastán megriad, hogy merjen-e még egyáltalán bármilyen eldobható pelenkát vásárolni babája számára.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Ezen héten több fórumon is megjelent a hír, hogy az ANSES, azaz a francia élelmiszerügyi, környezetvédelmi, foglalkozás-egészségügyi és biztonsági kormányügynökség veszélyes anyagokat mutatott ki többféle eldobható pelenkában is. A hírre többféle reakció is érkezett. érkezett. Volt, aki elszomorítónak találta, hogy hiába akar valaki tudatosan vásárolni gyermeke számára, hogy lehetőleg semmilyen felesleges dologgal ne mérgezze vagy veszélyeztesse őt, utólag bármiről kiderülhet, hogy káros anyagokat is tartalmaz. Többen – jogosan − felvetették, hogy egy ilyen eredmény birtokában igazán illő volna nyilvánosságra hozni a veszélyesnek talált márkákat is, hiszen a vevőknek joguk van tudni, milyen márkájú nadrágpelenkák akadtak fenn a biztonsági vizsgálat rostáján. Mások szerint ez újabb érv a mosható textilpelenkák mellett.
Megígértem, hogy részletesebben is utánanézek ennek a franciaországi vizsgálatnak és segítek értelmezni a hírt.
A biztonsági határérték felett, de a veszélyes határérték alatt
A hatóság különféle márkájú pelenkákat vizsgált, melyeket nem neveznek meg közelebbről, egyszerűen csak annyit említenek, hogy a Franciaországban leginkább használt pelenkákat vizsgálták. A vizsgálat eredményeiről egy több mint 200 oldalas francia nyelvű dokumentumot adtak ki, de ezt átböngészve sem találtam olyat, hogy bárhol is pontosan megneveznék a vizsgálatba bevont pelenkamárkákat. A 2016 és 2018 között végzett laboratóriumi elemzések során számos olyan anyagot találtak a pelenkákban, melyek szintje a biztonsági határérték felett volt. A biztonsági határértékről azt kell tudni, hogy az efeletti értékek meghaladják ugyan a teljesen biztonságosnak tekintett szintet, de azt a szintet nem érik el, ami már egyértelműen károsnak lenne tekinthető és a pelenkák visszahívását indokolná az üzletekből. Mindenesetre figyelmeztető jelnek tartják, ezért felszólították a gyártókat, hogy tegyenek meg mindent ezen anyagok szintjének minél jelentősebb csökkentése érdekében, de még jobb lenne, ha teljesen kivonnák ezeket a vegyületeket a gyártási technológiából.
A hatóság elsősorban azt tartja aggasztónak, hogy olyan anyagokról van szó, melyek a pelenkába került vizelet hatására kioldódva a baba bőrére kerülhetnek, és ott hosszabb ideig – a következő pelenkacseréig – hatva például allergiás reakciót válhatnak ki. Ezek lehetnek olyan vegyületek, melyeket szándékosan alkalmaznak a gyártás során, ilyenek például a pelenka illatosítására használt parfümök és egyéb illatanyagok. A káros anyagok másik része úgy kerülhet a pelenkákba, hogy már a gyártáshoz használt alapanyagokban is jelen vannak szennyeződés formájában. Ilyen vegyületek lehetnek többek között a dioxinok és rokonvegyületeik (pl. DL-PCB), a furánok és policiklikus aromás szénhidrogének.
Az eredmények alapján a hatóság szükségesnek tartja, hogy a gyártók hagyjanak fel az illatosító anyagok használatával, szigorúbban ellenőrizzék a felhasznált alapanyagok minőségét, illetve korszerűsítsék a pelenkák gyártási folyamatát.
És mit kezdjen ezzel a hírrel egy édesanya?
Joggal merülhet fel a kérdés, hogyan értelmezzen egy ilyen vizsgálatot a szülő, aki a legjobbat akarja a gyermekének, és semmiképpen nem szeretne olyan terméket vásárolni, mellyel veszélyezteti babája egészségét.
A mostani esetben semmi teendő nincs, hiszen ez a vizsgálat nem a vásárlók, hanem a gyártók számára kongatta meg a vészharangot. Az eredmények azt jelentik, hogy nincs jelen a pelenkákban olyan szintben semmilyen ártalmas vegyület, mely máris egyértelmű egészségkárosodást okozott volna – vagy okozhatna a jövőben. De mindenképpen figyelmeztető jel, hogy a gyártóknak módosítaniuk kell gyártási technológiájukat, hogy amelyik káros vegyületből ma még csak kicsivel van több a pelenkákban, mint biztonságos lenne, az később se emelkedjen olyan szintre, mely már valóban veszélyes lehet a használókra – ez esetben a csecsemőkre – nézve.
Ami a textil pelenkára való áttérést illeti, szerintem mind az eldobható, mind a hagyományos mosható pelenkáknak megvan a maga tábora, és egy ilyen eredmény szerintem nem fogja lényegesen átrendezni a fogyasztási szokásokat. Mindkét választás mellett szólnak érvek és ellenérvek is, nem mellesleg a hagyományos textil pelenkák mosására használt mosószerekről is bármikor kiderülhet valami hasonló, mint most a pelenkákról.
Ami inkább elgondolkodtató, hogy a mostani vizsgálat kapcsán nyilvánosságra hozott adatok szerint (is) egy csecsemő körülbelül 4000 eldobható pelenkát „fogyaszt el”, mire szobatisztává válik, ez pedig hulladékként korántsem elhanyagolható mennyiség.
Forrás: ANSES
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!