top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Mégsem kell az örökbe fogadott autista kisfiú az influenszernek, visszaadja

Egy több mint 700 ezer követővel rendelkező YouTube-celebre zúdul mostanában a népharag. A 32 éves nő és párja ugyanis úgy döntött, hogy lemondanak arról a 4 éves autista kisfiúról, akit három évvel ezelőtt fogadtak örökbe Kínából. Döntésüket – hol máshol? – a Youtube-on jelentették be egy könnyes videóban. A követők szerint az örökbefogadás célja eleve lájkvadászat volt.

De azért vannak jó hírek is az autizmus diagnosztikájában.

 


Myka Stauffer egy 32 éves influenszer, akit 717 ezren követnek a YouTube-on. Három évvel ezelőtt egy autista kisfiút fogadtak körökbe Kínából, aki a Huxley nevet kapta. Most azonban úgy döntöttek, hogy lemondanak a most 4 éves kisfiúról, aki így új családba kerül. Myka férje, James azt mondja a YouTube-ra feltöltött könnyezős videóban, hogy három év alatt rájöttek, hogy számukra túl „nagy falat” egy autista gyerek nevelése:

„Egy csomó olyan speciális igénye van egy ilyen kisgyereknek, amivel magunk sem voltunk tisztában.”

Felesége, Myka – akinek egyébként négy vér szerinti gyermeke is van – így értékelte a helyzetet: „Hogy anyaként kudarcnak élem-e meg a helyzetet? Igen, 500 százalékban.”

Myka egyébként egy csomó olyan tartalmat tesz fel a YouTube csatornájára, amiből az derül ki, hogy milyen szuperül helyt áll anyaként és nőként is: „Napi rutin újszülöttel” vagy „Mit eszem, hogy egészséges és vékony maradjak?”.

Az Anyás-Apás autizmussal foglalkozó korábbi cikkeiért ide kattints!

A megható bejelentés tehát elkészült arról, hogy lemondanak örökbe fogadott kisfiukról, ugyanakkor orvosi titokra hivatkozva nem osztottak meg részleteket a döntés mögött álló okokról. Az influenszer korábban annyit árult el a kisfiú egészségi állapotáról, hogy autista, és korábban koponyasérülést szenvedett el.


A követők azonban finoman szólva sem fogadták osztatlan megértéssel a pár döntését. Szinte egyöntetű vélemény volt, hogy már az örökbefogadás sem volt megfontolt és őszinte döntés, pusztán követő- és lájkvadász akcióról volt szó, tekintet nélkül a kisgyerek érzéseire, érdekeire és jövőjére.

„Csak azért fogadtátok örökbe a kisfiút, hogy többen nézzenek benneteket. Most pedig megszabadultak tőle, hasonlóan ahhoz, amikor megszüntetitek valamelyik céggel az együttműködést azért, mert már nem éri meg számotokra”

– ez egy a viszonylag normális hangnemben megfogalmazott kritikák közül.

Még egy másik követő ezt írta:

„Csak figyelmet akartatok magatoknak ezzel az örökbefogadással, mára pedig feleslegessé vált számotokra a kisfiú. Elképesztően önzők és felelőtlenek vagytok.”

Myka és James természetesen tagadja, hogy önös megfontolások álltak volna az örökbefogadás mögött, ehelyett azt bizonygatják, hogy számukra is rendkívül nehéz volt, hogy éppen Huxley érdekében meghozzák ezt a döntést:

„Egyáltalán nem azért fogadtuk örökbe Huxleyt, hogy majd legyen miről posztolnunk. A mindennapos küzdelmeinknek 95 százalékát soha nem tettük közzé nyilvánosan. Több orvost is megkérdeztünk, és mindannyian egyetértettek abban, hogy Huxley-nek nem erre van szüksége. Többre van szüksége.”

Azt is hozzátették, hogy az örökbefogadást intéző ügynökség máris dolgozik azon, hogy új családot találjanak a kisfiú számára. Egy „végleges” családot – ahogyan a két influenszer fogalmaz.

Az Anyás-Apás örökbefogadással foglalkozó korábbi cikkeiért ide kattints!

Új módszer az autizmus előrejelzésére

Autista gyerekeket nevelő szülőkkel beszélgetve az egyik leggyakoribb problémaként legtöbben azt említik, hogy bár bennük már viszonylag korán felmerült, hogy a gyerekkel „valami nincs rendben”, az autizmus hivatalos orvosi diagnózisát azonban csak későn, akár évek múlva kapták meg. Pedig amíg nincs diagnózis, addig egyénre szabott gondozás, fejlesztés sem végezhető.


Éppen ezért nagyon fontosak azok a kutatások, melyek olyan mérhető paramétereket igyekeznek azonosítani, melyek mérése alapján valószínűsíthető, hogy később melyik gyerek mutatja majd autizmus tüneteit, illetve melyik nem. Ezeket a biológiai paramétereket biomarkereknek nevezzük. (Arról, hogy mit jelent a biomarker kifejezés, az endometriózis kapcsán itt írtam részletesebben.)


Egy most közzétett vizsgálat felcsillantotta a reményt azzal kapcsolatban, hogy az autizmusban is lehet ilyen biomarker. Azt találták ugyanis, hogy a vazopresszinnek nevezett hormon alacsonyabb szinten mutatható ki azoknak a babáknak az agyvizében (likvorában), akiknél később autizmus klinikai képe mutatkozik.


Ennek azért van jelentősége, mert bár az autizmus gyanúja a gyermek viselkedése alapján 2 éves kor körül felvethető, nem ritka az az eset, hogy a család csak a gyermek 4 éves korában vagy még később kapja meg a diagnózist. Ennek az a legnagyobb veszélye, hogy a gyermek végérvényesen elesik a korai fejlesztés lehetőségétől.

„Ha korábban felismerjük az autizmust, akkor korábban beavatkozhatunk”

– mondják a szerzők.


A vazopresszinről mit érdemes tudni, hogy egy kilenc aminosavból álló hormon, mely állatkísérletek tanúsága szerint egy sor szociális viselkedésformát befolyásol, többek között a párkapcsolat kialakítását vagy a szülői érzéseket.


Úgy tűnik, hogy a vazopresszinnek fontos szerepe van autizmusban. A mostani vizsgálat kutatói korábban már beszámoltak arról, hogy autista gyerekek és kamaszok agyvizében kevesebb vazopresszin mutatható ki, mint nem autistáknál, illetve hogy minél alacsonyabb a vazopresszin szintje, annál súlyosabbak az autizmus tünetei. Arra utaló adataik is vannak, hogy autista gyerekeknek vazopresszin adagolásával javíthatók a szociális készségek.


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


0 hozzászólás
bottom of page