Már a hétévesek is a bolygó jövőéért szoronganak, jó ez?
Frissítve: 2020. febr. 5.
Egy felmérés szerint a 7 és 15 év közötti korosztály jelentős részének, minden negyedik gyereknek a fejében forog olyan probléma visszatérően, ami miatt napi szinten szorong. A szorongást keltő dolgok között vezető helyen állnak az iskolai problémák, a testi fájdalomtól való félelem... és igen, a bolygónk jövője feletti aggódás is. Igen, már a hétévesek között gyakori és visszatérő félelem a klímavészhelyzet.
Igen, az életben vannak problémák, és a gyerekeket sem tarthatjuk burokban ezek ellen, de jó ez így?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Azt senki nem vitatja, hogy kell és lehet is tenni klímaügyben. Más kérdés, hogy ami manapság történik, az valóban azt a fontos cél szolgálja-e, hogy igyekezzünk kiiktatni azokat a tényezőket, melyek idővel akár végveszélybe is sodorhatják bolygónkat. Mindenki látja, hogy ez ügyben ki milyen szempontból és szándékkal veszi elő a problémát nap mint nap: vannak, akik őszintén aggódva reális megoldásokat keresnek, míg mások pusztán politikai és/vagy anyagi haszonszerzésre használják ki azt, hogy ez a probléma az utóbbi időben nagyon is az érdeklődés középpontjába került, és a fiatalok körében kiemelten. A különböző motivációjú csoportok között a határt nem mindig éles és nem is mindig jól látható. Én most arról az oldalról közelítem meg a kérdést, hogy ez milyen lelki terhet róhat már az egészen kis gyerekekre is.
Nem vitatható, hogy Greta Thunberg kétségkívül klímaharcossá nőtte ki magát. A tevékenysége erősen és egyre inkább megosztja közvéleményt. Kezdetben a legtöbben csak a bolygó jövőjéért tiszta szívvel aggódó tinédzsert látták benne, amibe belefért az elnézés is amiatt, hogy végtelenül naivan és minden háttérinformációt és ismeretet tökéletesen nélkülözve harcolt a hangzatos célokért. Manapság már egyre erősödnek azok a hangok, melyek szerint nem biztos, hogy ez a megfelelő út és mód a kétségkívül létező és sürgős megoldásra váró problémák hosszú távú rendezéséhez. Legutóbb például Jeremy Clarkson küldte el nyilvánosan Greta Thunberget oda, ahová szerinte való, amikor úgy fogalmazott, hogy Gretának be kellene már fognia a száját és visszaülni az iskolapadba. Ez azért is figyelemre méltó, mert az 59 éves brit tévés úgy egyébként a klímavédelem nagy pártolója, aki évek óta igyekszik felhívni a figyelmet a globális felmelegedés veszélyeire. Most mégis így fogalmazott: „Idióta és veszélyes dolog, amit csinál, és hogy ezzel az idiotizmusával már a gyermekekben is szorongást keltve álmatlan éjszakákat okoz nekik. Azt gondolom, hogy ha valóban tenni akar a Földért, akkor szépen visszamegy az iskolába és befogja száját.”
A gyerekek egynegyede napi szinten szorong a bolygóért
Azt, hogy Jeremy Clarksonnak sok tekintetben igaza lehet – ami a kortársakban való felesleges szorongáskeltést illeti, egészen biztosan –, jól példázza egy most megjelent felmérés, melyben egy vény nélkül is kapható népszerű láz- és fájdalomcsillapító gyártója felkérésére 1000, öt és 15 éves kor közötti gyereket kérdeztek meg arról, hogy van-e olyan dolog az életében, ami napi szinten szorongást kelt benne, minden nap eszébe jut és félelemmel gondol rá.
Elgondolkodtató, hogy a 7–11 éves korosztályban a szorongást keltő gondolatok között – azon túl, hogy a gyerekek csaknem felének napi problémát jelent az a terhelés, amit az iskola ró rájuk, illetve félnek attól, hogy nem tudnak barátokat szerezni a kortársak között – igen előkelő helyen áll, hogy félnek attól az időtől, amikor felnőnek. Ez még erősebben mutatkozik meg az idősebbek, az 12 és 15 közöttiek között, akiknek csaknem fele szélesebb kontextusban is retteg a klímaváltozással összefüggő kérdésektől és az e tekintetben attól a jövőtől, melynek rettenetes víziója mindenhonnan ömlik rájuk. Sokaknál ez a problémakör még a testi fájdalomtól való félelmet is megelőzi, bár az is sok gyerek fejében van jelen.
Mivel a OnePoll.com felmérését egy gyógyszergyár rendelte meg, a kérdések és válaszok között kiemelt helyen szerepelnek a gyógyszerekkel és a helyes gyógyszerszedéssel kapcsolatos aggodalmak is. A felmérésnek ez a része is izgalmas és érdekes, de talán elnézitek nekem, hogy most csak a klímaváltozás keltette helyzet – amire talán sok esetben helyesebb lenne a hisztéria kifejezést használni – vonatkozásait szemezgettem ki a válaszok és az eredmények közül.
Természetesen ezzel az egésszel nem akarom azt állítani, hogy nincsenek sürgősen megoldandó problémák, melyek alapvetően meghatározhatják a jövőnket. A kérdés, amivel foglalkozom, hogy ezt helyes módon tesszük-e, és hogy normális dolog-e, hogy már egészen kis gyerekekben napi szinten szorongást kelt az, amit a tévében látnak, az újságban olvasnak és amivel a neten szembesülnek. Miközben természetesnek tartjuk, hogy azzal együtt, hogy nem tartjuk burokban őket, csak az életkoruknak megfelelő híreket és tartalmakat egyedik közel hozzájuk (erről éppen pár napja kérdeztelek meg benneteket az Anyás-Apás Facebook-oldalán), a klímavészhelyzetnek kapcsolatos megnyilvánulásokat ha nem is mindig pozitívnak tekintjük, nem tartjuk olyan veszélyes tartalomnak, amivel csak megfelelő magyarázatokkal és beszélgetésekkel körítve lenne szabad találkozniuk.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!