Most otthon a legbiztonságosabb – de szülni is?
Az utóbbi napokban megszaporodtak azok a hírek, melyek szerint azokban az országokban is csökkenteni igyekeznek az otthonszülések számát, ahol ez egyébként rendszerszinten áll rendelkezésre a várandósok számára, akár közfinanszírozott egészségügyi ellátás keretében. Sőt egyre több helyen kategorikus tiltást is bevezetnek az otthonszülések vonatkozásában, így a járványhelyzetre tekintettel azok is kórházba kényszerülnek, akik eredetileg otthon tervezték világra hozni gyermeküket.
Ezeket a híreket olvasva arra gondoltam, érdemes lenne utánanézni, milyen indokkal hozzák ezeket a tiltásokat, ezekből mit érdemes beemelni a személyes döntéseinkbe, egyáltalán: ezekben a koronavírusos időkben hol is biztonságosabb szülni, otthon vagy kórházban?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Az otthonszülés kérdése mindig is megosztó téma volt, hiszen az otthon kontra kórház vitában nyilvánvalóan mindkét álláspont mellett fel lehet hozni érveket és ellenérveket is, és az is eléggé tipikus, hogy mezei várandósként mindenki úgy „mazsolázik” ezek között, hogy azok a saját döntését támasszák alá. Mostanában a koronavírus-járvány kapcsán rendkívüli időket élünk, így a szülés helyszínéről hozott döntésbe is újabb érvek és ellenérvek kerülhetnek be, ami elvileg az eredeti elképzelések felülvizsgálatára kényszeríthet. Ezek között a szempontok között természetesen nemcsak szakmai érvek merülnek fel, hanem logisztikai körülmények, egyéni elképzelések, hitek, vélekedések és szubjektív aspektusok is.
Nagy-Britannia
Nézzünk először egy olyan országot, ahol az állami szülészeti ellátás keretében a várandósok dönthetnek közfinanszírozott otthonszülés mellett, melyhez az állami egészségügyi rendszer biztosítja a szakszemélyzetét. Ilyen ország például Nagy-Britannia, ahol már hetekkel ezelőtt hallatszottak olyan hangok, melyek szerint az otthonszülések számát csökkenteni kellene. Ez most már odáig jutott, hogy több kórház ellátási területén kategorikusan betiltották az otthonszüléseket, és várható, hogy az otthonszüléseket átmenetileg tiltó kórházak száma a jövőben növekedni fog.
Azon várandósok esetében, akiknél igazolt fertőzés nem áll fenn, ezért szigorúan a szülészeti szempontokat nézve továbbra is olyan kis kockázatú eseteknek tekinthetők, akiknél egyáltalán opció az otthonszülés, a tiltásról hozott döntés hátterében elsősorban szervezési és logisztikai okok merülnek fel. A jelenlegi veszélyhelyzetben, amikor az egészségügyi dolgozók jelentős része egyébként is kiesett a munkából betegség vagy igazolt kontakt miatti karantén következtében, a meglévő személyi erőforrásokat a kórházakba igyekeznek koncentrálni: röviden és egyszerűen szólva nincs elég szakszemélyzet, akiket biztosítani tudnának az otthonszülések kísérésére. Ehhez járul még az is, hogy a járványhelyzet következtében a mentőkapacitások is jelentősen beszűkültek, ezért nem garantálható, hogy gyorsan és időben oda tud érni a mentőautó, ha az otthonszülés kapcsán szövődmény lép fel. Emellett nem elhanyagolható szempont az otthonszülések betiltásában az sem, hogy a kórházak érthető módon igyekeznek saját dolgozóikat is védeni a megfertőződéstől, melynek kockázata emelkedik azzal, hogy olyan külső helyszínen kénytelenek közreműködni a szülésnél, ahol a járványhelyzetben különösen kritikusnak számító higiénés rendszabályok csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem biztosíthatók. Az oda- és visszautazással járó helyváltoztatásról nem is szólva.
Ami a másik oldalról, azaz a várandósok oldaláról illeti a helyzetet, azt is hangsúlyozzák, hogy igazolt koronavírus-fertőzés egyébként is olyan tényezőt jelent, mely alapján az adott várandós már nem sorolható a kis kockázatú kategóriába, ezért eleve nem javasolt számára az otthonszülés.
Egyesült Államok
Egy bába a USA Today számára mondta el azt, milyen változásokat tapasztal az otthonszülésről hozott döntések terén. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a nálunk elterjedt közhiedelemben ellentétben az USA-ban sem túlságosan népszerű az otthonszülés annak ellenére, hogy a várandósok legálisan, szabadon választhatják ezt a lehetőséget, hiszen minden 100 szülés közül átlagosan egy történik otthon. A bába tapasztalatai szerint ezt az arányt várhatóan a járvány keltette speciális körülmények sem fogják lényegesen megváltoztatni, hiszen vannak olyanok, akik akár már a szüléshez közeledve megfontolják, hogy kórház helyett inkább otthon hoznák világra gyermeküket. Mások viszont ezzel éppen ellentétes döntést hoznak, azaz a tervezett otthonszülés helyett a vírus okozta fokozott kockázattól való félelmükben inkább a kórházat látják biztonságosabb helyszínnek.
A hivatalos álláspont szerint mindenki szüljön ott, ahol eredetileg is tervezte. Mindkét opció rendelkezésre áll, és egyelőre nem tiltották be az otthonszüléseket úgy, mint a britek. Az viszont viszonylag elterjedt gyakorlat szinte minden országban, így az Egyesült Államokban is, hogy a kórházi szülések kapcsán a kockázatot minden lehetséges módszerrel csökkenteni igyekeznek, például oly módon, hogy az apás szüléseket nem támogatják vagy egyenesen betiltják, máshol a szülésnél jelen lévő hozzátartozók számát korlátozzák egyre.
Na de akkor hol szüljek?
A kérdés megválaszolásához először is azt kell tudni, hogy az eddigi adatok szerint a várandósság nem jelent észrevehetően fokozott kockázatot a koronavírus-fertőzés szempontjából, azaz a várandósok sincsenek jelentősen nagyobb veszélynek kitéve, hogy megkapják a fertőzést, mint mások. Az eddigi adatok szerint az is valószínű, hogy az anya a fertőzést nem tudja továbbadni az anyaméhben növekvő babának, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a baba később, a szülés közben nem fertőződhet meg. Szerencsére azonban ennek esélye is meglehetősen kicsi, hiszen a járvány kiindulópontjául szolgáló kínai Vuhanban végzett felmérés szerint a 33, igazoltan COVID-fertőzésben szenvedő szülő nő újszülöttjei közül csak háromnak bizonyult pozitívnak a tesztje.
Az viszont biztos, hogy igazolt koronavírus-fertőzés fennállása mindenképpen olyan speciális körülményt jelent, melyről a várandósságot gondozó orvost TELEFONON haladéktalanul értesíteni kell, és különösen fennáll ez a tájékoztatási kötelezettség a kórház felé, ugyancsak előzetesen telefonon, ha megindult a szülés. Emellett természetesen joggal merül fel az is, hogy a fertőzés fennállása eleve olyan körülmény, mely a várandósságot és szülést fokozott kockázatúvá teszi, így alapvetően kikerül az otthonszülés alkalmas esetek közül.
Ami pedig úgy egyébként az otthon kontra kórház közötti választást illeti olyan esetekben, amikor koronavírus-fertőzés nem áll fel (vagy a várandós sem tudja még, hogy fertőzött), véleményem szerint érdemes átgondolni azokat a szempontokat, melyeket a brit állami egészségügyi szolgálat felsorol az otthonszülések betiltásának indokaként. Mert az otthonszülésekre egyébként is áll az az arany igazság, hogy ha nincs baj, akkor nincs baj, de ha baj van, akkor nagyon nagy baj van.
Ami ezekben a rendkívüli „háborús” időben úgy módosul, hogy ha baj van, akkor nagyon-nagyon-nagyon nagy baj van. Jövőbe látó üveggömbje pedig senkinek nincs.
A koronavírusról eddig megjelent cikkekért ide kattints!
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!