top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Mikor is voltunk kettesben utoljára?

Egy felmérés szerint a kisgyerekes párok csaknem fele már nem is emlékszik pontosan arra, mikor töltöttek legutóbb minőségi időt csak kettesben, a gyerek nélkül, csak egymásra figyelve. Pedig amikor még csak terveztük ezt a család dolgot, nem így képzeltünk.


Törvényszerű, vagy lehet tenni ellene?

 


„Lásd, újra itt vagyok, gyúljon föl enyhe lángod,
Mely, mint hű eb szeme, oly élő és oly sárga,
Csendesen ráfordítom a kulcsot most a zárra,
És kettesben maradtunk; kizártam a világot.” (Tóth Árpád)

A múltkor olvastam egy statisztikát, melyben kisgyerekes párokat kérdeztek meg többek között arról is, mikor tudtak édes kettesben együtt tölteni egy kis időt úgy, hogy közben ne kelljen fél szemmel a gyereket lesni, fél füllel azt hallgatni, szuszog-e rendesen, és úgy egyáltalán egy kis időre megfeledkezni minden másról, ami kettejükön kívül van a világban. Az egyévesnél fiatalabb gyermeket nevelő párok 41 százaléka, azaz csaknem fele azt válaszolta, hogy nem is emlékeznek, mikor volt legutóbb olyan alkalom, amikor gyerekmentesen kettesben lehettek egymással. Az organikus bébiételeket, tápszereket és rágcsálnivalókat forgalmazó Plum Organics felmérése szerint a kisgyerekes párok életében átlagosan két hónap telik el anélkül, hogy kettesben, gyerek nélkül tudjanak tölteni egy kis időt.

A Plum Organics a fenti adat fényében is szervezte egyik kampányát „Keeping it Together” (Legyünk együtt) mottóval, melyben arra bátorítják a kisgyerekes párokat, hogy ne fogadják el passzívan ezeket a körülményeket, hanem tegyenek ellene. A kampányigazgató, Esther Perel így fogalmazott: „A gyermek egy már meglévő rendszerbe érkezik, és ő az, akinek integrálódnia kell ebbe a szisztémába. Rendszerszervező működési elvként el kell fogadni azt a tényt, hogy érkezett a családba egy új tag, de ettől a rendszer működése nem áll le. Éppen ezért én magam mindig ezt mondom a kisgyerekes pároknak: Természetes, hogy csodáljátok a gyermeketeket. De az egyetlen dolog, amitől egy család képes túlélni a hétköznapokat, az az, ha a házaspár tagjai boldogok.”

Az intimitás – legyen az testi vagy lelki – különböző helyen áll az egyes párok prioritások sorában, és ezzel nincs is semmi baj.


Néhány tipp, hogyan őrizzük meg a párkapcsolat melegét és intimitását a baba érkezése után is:

1. Használjuk ki a legapróbb alkalmakat is a kettesben töltött időre!

Nem kell nagy dolgokra gondolni, reggel kettesben megivott kávé, vagy megkérhetjük valamelyik barátot arra, hogy ne otthon, hanem nálunk nézze meg este kedvenc sorozatát, míg mi elmegyünk egy kicsit sétálni vagy elnyalni egy fagyit a közeli cukrászdában, miután a gyereket ágyba dugtuk.

2. Időről-időre találjunk alkalmat arra, hogy kettesben hódoljunk olyan időtöltésnek, ami a gyerek születése előtt mindkettőnknek örömet szerzett, legyen az kirándulás, hegymászás vagy vitorlázás.

3. Ne vegyük véresen komolyan a szülői szerepet!

Egy gyermek gondozása és felnevelése természetesen hatalmas felelősség, de a szülőség mögött ne vesszen el az ember, aki meglátja az élet szépségeit és képes megtalálni azokat az elfoglaltságokat, melyek kikapcsolják, örömmel töltik el. A gyerek számára is kamatozik, ha egy feltöltődött apa vagy anya tér vissza a szülői szerepbe mondjuk egy kettesben töltött intim hétvége után.

4. Ne mindig a babáról beszéljünk, ne mindig vele összefüggésben definiáljuk az életünket!

Erre a legjobb példa, amikor a tipikus „hogy vagytok?” kérdésre a pár a legnagyobb természetességgel elkezdi mondani, hogy a gyerekkel mi van. Felejtsük el ezt a hozzáállás és ne várjuk ez a partnerünktől sem – még akkor sem, ha tudjuk, hogy elég nagy társadalmi elvárás él abban az irányban, hogy a gyerek születése egyben saját egyéni identitásunk feladását is kell, hogy jelentse.

„Kettesben a világ közepén, ő és én, együtt íródó közös regény, örök remény. Pokol és menny, ahogy értékes vagy szenny. Hiszen e szenvedély soha el nem múló szerelem.” (Punnany Massif)

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


0 hozzászólás
bottom of page