Mikor csúszik ki a kezünkből a gyeplő?
Korán, nagyon korán. Sokkal korábban, mint gondolnák. A felmérések szerint úgy tizenhárom a gyerek, amikor a szülőknek, akik addig minden lépését figyelték és óvták, már jobbára fogalmuk sincs, mint csinál suli után, merre jár a barátaival, mit eszik – mert hogy nem a táskájába gondos anyai kezek által bekészített tízórait, az jól látszik a hétvégére összegyűlő, szétlapított szendvicsek számából.
A gyerek tehát úgy a felső tagozat végére-a középiskola elejére felépíti a maga kis privát világát. Nélkülünk.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Megszokhattuk már, hogy bankok, cégek, szervezetek időnként felméréseket készítenek valamilyen témában. Amihez általában valamilyen marketingüzenetet is kapcsolnak, egy bank például a zsebpénzadási szokásokhoz junior számlát kínál, egy biztosító az iskolába jutási lehetőségek feltérképezése után balesetbiztosítást ajánlgat és így tovább. Ne legyenek kétségeink, hogy a most idézett felmérés készítője, a Vitabiotics is azért küldte szét a kérdőíveit abban a témában, hogy a szülők mennyit tudnak arról, mi történik a gyerekükkel reggel és délután között, hogy valamilyen termékét promotálja. Én azt is tudom, hogy konkrétan melyiket, de inkább lapozzunk, jöjjenek az eredmények.
A „mit eszik a gyerek” kérdése nagy bizonytalansági tényező
Az egyik fontos szülői aggodalomnak az tűnik, hogy a szülőknek fogalmuk sincs, mit eszik-iszik a gyerek, míg a szülei nélkül létezik a világban, ez minden 10 szülő közül négyet zavar. A szülők 43 százaléka válaszolta, hogy gyakran talál olyan csomagolást a gyerek táskájában, szobájában vagy zsebében, mely arra utal, hogy olyan édességre vagy gyorséttermi szemétkajára csábult el nap közben, amit egyébként a szülők tiltanak. De nagy csáberőt jelenthetnek a szénsavas üdítőitalok – azon belül is különösen az energiaitalok.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezért mosolyogtat meg mindig, amikor baba-mama oldalakon 3-4 éves gyerekek szülei magabiztosan kijelentik, hogy az ő gyerekük aztán csakis egészségeset eszik, a csokit hírből sem ismeri, viszont imádja a kölesgolyót… és a szülő szentül hiszi és hirdeti, hogy ez mindörökké így lesz. Ilyenkor szoktam mondani, hogy térjünk vissza a kérdésre úgy tíz év múlva, amikor a gyerek már önállóan jár-kel a világban.
De most vissza a Vitabiotics kérdőíveihez.
Legalább ennyire „sötét lyuk” az is, merre jár a gyerek
A szülők 39 százaléka nem mindig van képben azzal kapcsolatosan, merre és kikkel lóg éppen a gyereke – ami egyébként az étkezés tekintetében is bizonytalansági tényező, lássuk be. Vannak szülők, akik ezt elég jól viselik, míg mások legszívesebben pórázt kötnének a gyerek nyakába, hogy mindig tudják, merre járkál éppen szemük fénye. Hogy ez jó vagy rossz módszer, erről már írtam korábban.
És hogy mikor veszítjük el a kontrollt a gyerek felett?
Minden megkérdezett szülő közül egy úgy érzi, hogy a folyamat már valahol 10 éves korban megkezdődik, de az átlag úgy 13 éves kor körül van, tehát tipikusan a középiskolába lépés időszakában.
Ami az étkezés szülői kontroll alól való kikerülését illeti, a szülők 40 százaléka érzi úgy, hogy az ő gyerekei több kekszet, csipszet és csokoládét – azaz üres kalóriákat tartalmazó szemétkaját – eszik, mint a szülő tette a maga gyerekkorában. A szülők több mint fele állandó vitatémaként jelölte meg a gyerekkel való kommunikációban az étkezést, ami többnyire azt jelenti, hogy azon győzködi, hogy a gyerek egyen több zöldségfélét és gyümölcsöt. (Aminek a gyerek természetesen ellenáll, van-e még kétsége bárkinek is, minek a megvásárlására akarja rávenni ez a derék Vitabiotics a gyanútlan szülőket?)
Minden 10 szülő közül négyen gyanítják (40 százalék), hogy a gyerekük már megkóstolta az alkoholt ezzel kicsit alálőnek a valós helyzetben, mert a gyerekek válaszaiból kicsit magasabb arány, 44 százalék derül ki. A cigarettázás esetében fordított a helyzet, itt a szülők kicsit pesszimistábbak a valóságnál: 16 százalékuk véli úgy, hogy a gyerek stikában már elszívott pár cigit, míg a kamaszok válaszai 10 százalékot jeleznek.
„Amikor a gyerek még kicsi, nem nehéz nyomon követni, hogy pontosan mit csinál, kivel van, mit eszik és iszik. De aztán nagyobb lesz, elkezdi a saját életét élni, így pedig már nehezebb a kontroll felette. Amikor egyedül megy az iskolába vagy a barátaival tölti az idejét, akkor olyan étel és ital is becsúszhat, amit a szülők különben tiltanak” – mondják a felmérés készítői, akik szerint a jelenség hátterében jórészt az áll, hogy a kamaszok így ünneplik a frissen megtapasztalt függetlenséget, illetve sokszor tudatosan lázadnak a szülői szabályok ellen.
A felmérésben egyébként 2000 olyan szülőt kérdeztek meg, akik 13 és 18 év közötti kamaszgyereket nevelnek.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!