Miért nem nyerő unottan rágózó focistával reklámozni?
Nemrégiben rövid időre megjelent a külföldi tévékben egy rágógumi reklámja, melyet aztán pár nap múlva le is vettek a képernyőről. A tiltakozók amiatt aggódtak, hogy a kisfilmben látottak rossz gyakorlatra buzdíthatják a gyerekeket, emiatt akár az életük is veszélybe kerülhet, hiszen megfulladhatnak. De hogyan?
A reklámfilmben egy fiatal nő tizenegyes rúgásához készülődik, miközben rágógumit rág (a márkát szándékosan nem írom). Ezt szúrta ki két sasszemű néző.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Ők azt kifogásolták a reklámhatóságnál, hogy veszélyes szokásokra buzdítja a hirdetés a gyermekeket, azt sugallva nekik, hogy sportolás és úgy általában mozgás közben helyén való rágógumit rágni. Ezzel szemben – mondták – ez helytelen gyakorlat, mert a sportolás közbeni rágózás azzal fenyeget, hogy a rágógumi például a légutakba kerülhet és ott fulladást okoz.
A gyártó eleinte azzal védekezett, hogy a reklámfilm kapcsán kikérte a szakértők véleményét, és a reklám semmilyen veszélyes dolgot nem sugall, hiszen a nő a film néhány másodpercében nem mozog, csak készülődik a büntetőrúgáshoz.
A reklámhatóság azonban végül arra a következtetésre jutott, hogy a reklám a gyermekek számára nagyon is mindennapos szituációban ábrázolja a szereplőket, azt sugallva, hogy sport és mozgás közben rágógumit rágni menő dolog, noha ez veszélyes, mert a rágógumit a gyermek félrenyelheti, illetve az a légutakba juthat. Mindezek fényében úgy ítélték meg, hogy a kisfilm készítői megszegték a biztonságos reklámozás szabályait, ezért a hirdetés jelen formájában nem kerülhet többé a nézők elé.
De miért veszélyes az, amit a reklámban láthatunk – azaz már csak láthattunk?
Szőlőszem, földimogyoró és társai
A gyerekek esetében az apró tárgyak, ételek veszélyesek, mert azokat az orrukba, fülükbe dughatják, félrenyelhetik, és igen, a tüdejükbe is leszippanthatják – és ezzel el is jutottunk a címben feltett kérdés megválaszolásához, miért nem nyerő dolog unottan rágógumit rágó focistalányt mutogatni a tévében.
Annak, hogy egy apró tárgy a légutakba kerül, 3 éves kor előtt van a legnagyobb veszélye. Ha megnézzük a sürgősségi osztályok statisztikáját, abból az derül ki, hogy leginkább egy és három év közötti gyermekek légutaiba kerül leggyakrabban idegentest, ők teszik ki az ilyen esetek túlnyomó többségét.
Miért?
Ebben a korban a gyerekek már szilárd táplálékot kapnak, ugyanakkor éppen ők azok az izgő-mozgó korosztály, akik egy percre sem tudnak nyugton maradni, étkezés közben is felugrálnak, szaladnak egy kört az asztal körül. De az is gyakran előfordul, hogy nem főétkezés közben következnek be ezek az esetek, hanem a szülők csak valami nassolnivalót nyomnak az apróság kezébe játék vagy tévénézés közben.
Leggyakrabban a szőlőszem, a földimogyoró, a hot dog és a túlságosan nagy falatokra darabolt – vagy fel sem dararabolt – egyéb étel okozza a bajt. A kukoricaszemmel és hasonlókkal egyébként az a másik gond, hogy a légutakba kerülve ott a nedves környezetben megduzzadnak, így eredeti térfogatuknál nagyobb átmérőjű légutakat is képesek teljesen elzárni.
Honnan lehet észrevenni, hogy baj van?
Vannak esetek, amikor a jelek nem drámaiak, ilyenkor csak a gyerek több napos köhécselése miatt végzett kivizsgálás deríti ki, hogy valójában mi áll a háttérben. Az esetek többségében azonban a tünetek igen drámaiak:
- étkezés közben a gyerek hevesen köhögni, fuldokolni kezd
- zihál, sípol, nehezen lélegzik
- nem képes beszélni vagy bármilyen más hangot kiadni
- elkékül
- kezével csapkod, a nyakát markolássza
- elveszíti az eszméletét
Mit tegyünk, ha a gyerek fuldoklik a szőlőtől?
- Az első és legfontosabb, hogy próbáljunk ne pánikba esni.
- Hívjuk a mentőket, a lehető legrövidebben és legpontosabban felvázolva a körülményeket.
- Helyezzük biztonságba a gyereket, hogy ne szenvedjen további sérüléseket.
- Amennyiben erre fel vagyunk készülve, megpróbálkozhatunk a Heimlich-féle műfogás alkalmazásával. Ezt a mentődiszpécser útmutatásai nyomán is megtehetjük.
(Pár éve volt egy ilyen eset, amikor a szülők a szakszerű telefonos útmutatás nyomán már a mentők megérkezése előtt sikerrel alkalmazták a műfogást, ezzel megmentve gyermekük életét. Mások nem voltak ilyen szerencsések, tavaly egy 3 éves kisfiú esete járta be a hazai sajtót, aki éppen karácsony előtt hot dogtól fulladt meg az édesanyja kezei között.)
Hogyan alkalmazzuk a Heimlich-féle műfogást?
Először is győződjünk meg arról, hogy van-e a gyermek szájában olyan ételdarab, amit benyúlva könnyen ki tudunk szedni. Nagyon fontos, hogy csak a könnyen elérhető idegentestekkel próbálkozzunk, ha erőltetjük, akár nagyobb bajt is okozhatunk, ha az ételdarabot mélyebbre nyomjuk, és az ott beszorul.
Figyelem! A további lépések csecsemőknél nem, csak már totyogó vagy annál nagyobb gyerekeknél alkalmazhatók! Csecsemők esetében speciális műfogás szükséges!
A kisgyermeket fektessük hasra a térdünkön úgy, hogy hasa a combunkon legyen, feje enyhén lefelé lógjon, majd gyakoroljunk egy erős ütést a lapockák közötti területre. Ezt követően csináljunk öt hasi nyomást (Heimlich-műfogás), a gyermeket hátulról átölelve egyik öklünket tegyük a két bordaív találkozásához (gyomorszáj), a másik kezünkkel határozott befelé, majd felfelé irányuló nyomást végezzünk. Az esetek egy részében már az első próbálkozás sikeres, máskor a fenti lépéseket többször meg kell ismételni.
Internetes kereséssel számos forrás lelhető fel, ahol képekkel, rajzokkal, videókkal, részletes leírással szemléltetik a Heimlich-féle műfogás helyes kivitelezését.
De mit tegyünk, hogy soha nem kelljen a Heimlich-féle műfogást alkalmazni?
Megelőzés, megelőzés és harmadszor is megelőzés!
- Ne adjuk a rágni még éppen csak tudó gyermek kezébe apró rágcsálnivalókat. Ilyen például a szőlő, mazsola, mogyoró, dió, gumicukor, popkorn, satöbbi.
- Vágjuk az ételeket megfelelő méretű darabokra, a falatok legyenek elég aprók ahhoz, hogy a gyerek könnyedén el tudja fogyasztani.
- Az egyik legfontosabb szabály, hogy amikor eszünk, akkor eszünk és nem játszunk, szaladgálunk, fogócskázunk. Követeljük meg, hogy a gyerek az étkezés teljes idejét az asztalnál ülve töltse, de ugrándozzon fel, ne játsszon, ne futkározzon étellel a szájában.
- Ne hagyjuk a gyereket étkezés közben felügyelet nélkül, nehogy elkerülje a figyelmünket, ha mégis bekövetkezik a baj.
Ja, és ne nézzünk rágógumireklámokat…
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!