Miért mozog a baba az anyaméhben?
Minden várandós izgalommal lesi, mikor mozdul meg a baba, és ezt követően is hasonló izgalommal figyeli a magzatmozgásokat, és még nagyobb izgalommal tölti el, ha a baba nem annyit, nem úgy vagy nem akkor mozog, ahogyan „kellene”. A magzatmozgásokat az orvosok is a baba jóllétének egyik jeleként értékelik.
Egy most megjelent cikk alapján fény derült arra, miért van szükség arra, hogy a baba folyamatosan mozogjon az anyaméhben.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Amikor a baba először megmozdul, azt minden várandós mérföldkőként ünnepli. Ez általában valahová a 23–24. hétre tehető. Ám vannak, akik már ennél korábban érzik a magzatmozgásokat, különösen azok, akik már nem első gyermeküket várják. Az első magzatmozgást szinte mindenki valami furcsa, szokatlan, kaparászás vagy bélmozgásra emlékeztető élményként éli meg, majd egészen a baba világra jöveteléig éber figyelemmel követi, mikor, mennyit és hogyan mozog a baba. A magzatmozgások mennyiségéből bizonyos mértékig az orvos is következtethet arra, hogy minden rendben folyik-e odabent.
A Development című lapban most megjelent közlemény arra világított rá, hogy a magzatmozgások nem csupán a baba napi „testedzéseként” értékelendők, ha nem olyan, az alapvető életműködéseket tükröző jeleket küldenek, melyek elengedhetetlenek a normális fejlődéshez.
A cikk szerint ezek a magzatmozgásokat olyan kölcsönhatásokat indítanak el molekuláris szinten, melyek arra ösztönzik az embrió sejtjeit és szöveteit, hogy erősen, magabiztosan működő vázrendszert alakítsanak ki.
A dublini Trinity College kutatói csirke és egér embriókban tanulmányozták a kérdést és azt találták, hogy a magzatmozgások az erős porcok és csontok kialakulásához szükséges jeleket indítanak el.
„Eredményeink azt jelzik, hogy magzatmozgások hiányában az ízületi porcok képződéséhez szükséges sejtek inkorrekt molekuláris jeleket kapnak, ami azt jelenti, hogy bizonyos jelek eltűnnek, és a helyüket kóros molekuláris jelek veszik át – magyarázza az egyik szerző, Paula Murphy. – Röviden, ez azt eredményezi hogy például a porcképzésre hivatott sejtek „képezz porcot” üzenet helyett „képezz csontot” üzenetet kapnak.”
Azt remélik, hogy a legújabb eredmények alapján a mostaniaknál korszerű módszereket fejleszthetnek ki az ízületi és csontbetegségek gyógyítására, például hatékonyabban tudják majd kezelni a gerinckopást (artritiszt) is.
Forrás: Development
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!