Macskaharapást szőrivel – avagy vegyük-e komolyan?
Egy kisiskolás kislány több napot volt kénytelen a kórházban tölteni, miután a család kedvenc kandúrja megharapta. A kislány édesanyja először azzal vádolta a kórházi orvosokat, hogy túlreagálnak egy apró balesetet, később azonban már inkább arra biztatta a többi szülőt is, hogy vigyék orvoshoz a gyereket, ha a házi kedvenc megkarmolta vagy megharapta.
Mi fán terem a Pasteurella?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A kis Alice kedvenc macskájával, a másfél éves Tigerrel játszott, akit „testvéreként” szeret.
Egy óvatlan pillanatban azonban az állat váratlanul belekapott a fogaival a kislány karjába, közvetlenül a csuklója felett. Az édesanyja kórházba vitte a 6 éves kislányt, ahol három napig benntartották. Az indok: a harapás során az állat nyálával Pasteurella nevű kórokozó került át a kislány szervezetébe, ez indokolta a néhány napos megfigyelést. Az orvosok arra figyelmeztették az anyát, hogy akár vérmérgezés vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat a látszólag apró balesetből.
Az anya először úgy vélte, hogy az orvosok felfújják és túlreagálják a dolgot, mára azonban már belátta, hogy igazuk volt az óvatossággal. Ma már amellett kampányol, hogy a szülők mutassák meg orvosnak a házi kedvencek által okozott sebeket.
Beszéljünk a Pasteurelláról!
A dallamos nevű Pasteurella (ejtsd: pasztörella, és igen, Luis Pasteur francia mikrobiológusról kapta a nevét) egy baktérium. Anaerob, ami azt jelenti, hogy levegőmentes környezetben érzi jól magát. Ez az aprócska kórokozó főként a macskák szájüregében él, de ritkábban megtalálható kutyák és más állatok szervezetében is. Innen kerülhet az ember szervezetébe. Az ép bőrön nem tud áthatolni, ezért van az, hogy olyankor fertőződik az ember – jelen történetünkben egy kislány −, amikor az állat megharapja vagy megkarmolja. Innentől már szabad az út a Pasteurella számára az állat nyálából a seben át az emberi szervezetbe. A fertőzés következménye kiterjedt lágyszöveti gyulladás, orvosi nevén cellulitisz (nem, most nem a narancsbőrről beszélünk).
A Pasteurella-fertőzés tünetei
Nem sok időnek kell eltelnie addig (ezt inkubációs időnek nevezzük), míg a szervezetbe jutott Pasteurella annyira „belakja magát” az emberi testben, hogy ott már tüneteket is okoz. Általában 24 óra múlva a seb környékén duzzanat alakul ki, a seb vörös és meleg tapintatú, környezetében a bőr fájdalmasan feszül. Előfordulhat gennyes váladékozás is, de ez nem mindig figyelhető meg. Főként gyerekeknél a környező nyirokcsomók megnagyobbodhatnak, tapintható válhatnak, és láz is jelentkezhet. A fertőzés szövődményeként ízületi gyulladás, a csontok és az inak gyulladása is kialakulhat. Ritkábban tüdőgyulladás, húgyúti gyulladás, agyhártyagyulladás, szemgyulladás vagy általános szepszis (vérmérgezés) is kialakulhat.
Mit tehetünk a Pasteurella ellen?
Az elsődleges természetesen a seb kitisztítása és ellátása, a sérüléseknél általánosan érvényes szabályok szerint. A továbbiakról érdemes kikérni gyermekorvos tanácsát a házi kedvencek okozta harapás vagy karmolás esetében is, de különösen akkor, ha a „tettes” vadon élő állat vagy általunk nem ismert kutya vagy macska volt. Feltétlenül meg kell mutatni a sebet orvosnak, ha nem sokkal a baleset után a fent felsorolt tünetek valamelyike jelentkezik.
A megelőzés szempontjából fontos, hogy ne engedjük, hogy házi kedvencünk az egészen kis gyerekeket nyalogassa – mégoly kedvesnek és ártalmatlannak tűnik a dolog. A nagyobb gyerekeket tanítsuk meg arra, hogy ismeretlen állatot ne simogasson, és mutassuk meg neki azokat a szabályokat, melyeket a saját kutya vagy macska gondozása vagy a vele való játék közben be kell tartania. Ebbe kitüntetetten beletartozik az a szabály, hogy evés közben soha ne zavarja meg az állatot, mert ilyenkor az állat védi az ételét, és könnyen előfordul, hogy belekap a gyerek kezébe.
A Pasteurella-fertőzés kezelése
A fertőzés kezelés antibiotikummal, szükség esetén a seb megfelelő ellátásával történik. Az antibiotikum esetében fontos tudni, hogy a gyógyszert mindig az orvos által előírt ideig kell szedni – még akkor is, ha a tünetek látszólag már hamarább megszűnnek. (Máskülönben csak az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek elszaporodásának kedvezünk.
Előfordulhat, hogy az orvos pár napos kórházi megfigyelést is szükségesnek tart – ez esetben légy okosabb, mint Alice anyukája, és ne vádold az orvosokat azzal, hogy bolhából csinálnak elefántot.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!