• Anyás-Apás

Lepratelep épült a földi paradicsomban

Amikor az emberiség nagy járványaira, például a leprára gondolunk, mindenkinek csak régi sötét korok jutnak az eszünkbe, amikor a legelemibb higiénés feltételek hiányában szedték az áldozataikat a különböző fertőzések. Pedig a korszerű gyógyszerek és vakcinák birtokában sem dőlhetünk elégedetten hátra, mert a legszörnyűbb betegségek is velünk voltak még a nagyon közeli múltban, sőt még manapság is.

Gondoltad volna például, hogy a luxusnyaralások kedvelt úti céljának számító Kanári-szigeteken még pár évtizeddel ezelőtt is kiemelt projekt volt egy lepratelep építése? Ma van a lepra elleni harc világnapja, ugorjunk hát el a napfényes Tenerifére.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


A gyönyörű Kanári-szigetek kedvelt üdülési célpont télen és nyáron, hiszen a kedvező széláramlatoknak köszönhetően nyáron sincs rekkenő kánikula, de télen sem nagyon megy a hőmérő higanyszála 20 fok alá.


A szigetek közül is az egyik legnépszerűbb Tenerife, melyről nagyon kevesen tudják, hogy egy lepratelepnek is otthont ad. Szerencsére nem jelenleg is működő lepratelepre kell gondolni, ahol szegény lelkek várják a halált, hanem egy félbehagyott építkezésről. A Sanatorio de Abona nevű telep a sziget dél-nyugati részén, a tengerparton található, és 1943-ban azért kezdték el építeni, mert azt remélték, hogy a meleg tengeri levegő segít gátat vetni a fertőzés terjedésének. Mert nem sokan tudják, hogy az 1930-as években – azaz csupán kilencven évvel ezelőtt, a spanyol polgárháború lezárását követően – a lepra még mindennapi valóság volt a világ számos pontján, köztük a spanyol fennhatóság alatt álló Kanári-szigeteken, ahol abban az időben még kétszáz körül volt a leprával fertőzött betegek száma. Mivel a betegségre nem ismertek gyógyszert, az egyetlen lehetőség a betegek elkülönítése volt arra, hogy a társadalom többi tagját megóvják ettől a szörnyű betegségtől.


Éppen ezért felkérték a spanyol építészt, José Enrique Marrero Regaladót, hogy tervezzen egy komplett telepet lakóházakkal, templommal, orvosi rendelővel és mindennel együtt, hogy a telep alkalmas legyen arra, hogy a betegek itt éljék le az egész életüket. Még egy krematórium építési is szerepelt a tervekben.


Meg is kezdődött az építkezés, de mielőtt befejeződhetett volna, 1945-ben megtalálták a lepra gyógyításának gyógyszerét a dapszon nevű hatóanyag személyében, így a telep építése abbamaradt. Később a telepen katonai tábor működött, majd egy olasz befektető vette meg a területet azzal a céllal, hogy üdülőteleppé alakítja, de végül ebből sem lett semmi.

Azóta ott állnak a vulkáni talajra felhúzott félkész épületek bizarr turistalátványosságként és örök mementójaként annak, hogy a járványok mekkora pusztításokat vittek véghez az idők folyamán az emberiségben, illetve arra, hogy azóta sem lankadhat a figyelmünk, hiszen a járványt okozó betegségek a Föld több pontjain még most is jelen vannak és bármikor ismét elindulhatnak pusztító útjukra.


Lepratelepek még ma is működnek a világban, sőt Európában is, például Romániában, Oroszországban és Ukrajnában, de az sem volt nagyon rég, hogy bezárták a Krétához tartozó Spinalonga szigeten álló lepratelepet, ahol még az 1950-es években is éltek leprás betegek.



A lepráról

A lepra a tébécét kórokozójával rokonságban álló Mycobacterium leprae nevű baktérium által okozott fertőző betegség. A betegséget Hansen-betegségnek is nevezik, mert a kórokozót 1873-ban egy Gerhard Armauer Hansen nevű norvég orvos izolálta. Sokszor mondjuk arra az emberre, aki sokat és mértéktelenül eszik, hogy nézd már, milyen bélpoklos, és közben talán nem is tudjuk, hogy a bélpoklosság eredetileg a lepra egyik elnevezése volt. A betegség elsősorban az idegrendszert, a bőrt, a szemet és a légzőrendszert támadja meg. A leprát bemutató felvételeken gyakran látunk orr vagy végtagok nélküli betegeket, melynek az az oka, hogy az idegrendszer károsodása miatt kiesik a fájdalomérzés, ezért a beteg által nem érzékelt sérülések és fertőzések az érintett szövet elhalásához és például az ujjak elvesztéséhez vezethetnek.


A leprának ma már van gyógymódja, kombinált gyógyszeres kezeléssel gyógyítható.


A betegséget korábban már legyőzöttnek hitték, világszerte azonban még ma is milliós nagyságrendben jelentkezik és számos országban igen elterjedt. 2018-ban világszerte 209 000 leprás esetet diagnosztizáltak, szemben az 1980-as évek 5,2 milliós esetszámával. Az újonnan diagnosztizált esetek száma 2016-ban 216 000 volt. Az új esetek többsége 14 országban fordul elő, s ezek több mint 60%-a Indiában. Az 1994-től 2014-ig tartó két évtized alatt világszerte 16 millió leprával fertőzött személyt gyógyítottak meg.

A világ jelenleg legnagyobb lepraszervezete a 31 tagországot egyesítő, londoni központú, 1874-ben alapított The Leprosy Mission International.


Végül nézegess fotókat az abbamaradt lepratelepről Tenerife gyönyörű tengerpartján. Kattints a galériára!

Fotó: Shutterstock


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

© 2021 Anyás-Apás