top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

„Klimax után az unokámmal vagyok várandós 54 évesen”

Egy 54 éves asszony a lánya gyermekével várandós, miután a lányánál olyan rendellenességre derült fény, ami eleve lehetetlenné teszi bármilyen terhesség kihordását. Azt mondja, egészen különleges élmény belegondolnia, hogy voltaképpen saját unokájával várandós.

Ezzel kapcsolatban érdemes áttekinteni, hogy a hazai szabályozás lehetőséget teremtene-e hasonlóra.

 

Az 54 éves Maree Arnold túl volt már a menopauzán, nem kevés orvosi segítséggel most mégis vállalkozott arra, hogy kihordja és megszülje saját unokáját. Azt mondja, hogy amikor kiderült, hogy lányának, a 28 éves Meagannak csak így lehet gyermeke, nem sokat hezitált, hogy igent mondjon-e.

„Tinédzserkoromban vártam, hogy megjöjjön a menstruációm úgy, mint a barátnőimnek és az osztályban a többi lánynak, de hiába. Amikor 17 éves koromban anyukám orvoshoz vitt ezzel a problémával, akkor derült ki, hogy olyan fejlődési rendellenességgel születtem, ami lehetetlenné teszi a várandósságot.”

A betegség a meglehetősen hosszú nevű Mayer–Rokitansky–Küster–Hauser- (MRKH) szindróma, ami többek között azzal is jár, hogy nem fejlődik ki a méh. És persze ez volt az oka annak is, hogy Meagannak soha nem jött meg a menstruációja.

„Viszont petefészkeim vannak, és normálisan is működnek, ezért a béranyaság reális lehetőség számomra, hogy mégiscsak édesanya lehessek.

A béranyaságról
A béranyaság azt jelenti, hogy a megtermékenyített petesejtet mesterséges úton egy harmadik személy, egy egészséges nő méhébe ültetik, aki aztán kihordja a terhességet és megszüli a babát. A béranyaság történhet anyagi ellenszolgáltatás fejében vagy ellenszolgáltatás nélkül, karitatív jelleggel. 

Az egyes országokban eltérő a szabályozás arra, hogy legális-e a béranyaság intézménye. Vannak olyan országok (pl. Magyarország), ahol a béranyaság minden formája illegális, máshol csak az ellenszolgáltatás nélküli béranyaságot engedélyezik, míg például Ukrajnában egész iparág épült a béranyaságra. Külön irodák foglalkoznak a „kereslet és kínálat”, azaz a gyermekre vágyó tehetős párok és a terhesség kihordására pénzért vállalkozó, általában szerény anyagi körülmények között élő nők összehozására. Egy tavalyi adat szerint ukrán béranyák egy év alatt 2500 körüli számban hordtak ki és szültek meg babákat gazdag külföldi párok számára. Az ukrán béranyák nagy előnye a meddő párok számára, hogy olcsón kihordják és megszülik a babát: egy tavalyi adat szerint az erre szakosodott klinikák szolgáltatása tokkal-vonóval körülbelül 15 millió forintnak megfelelő összegbe kerül. 

A fizetett béranyaság Fehéroroszországban, az Egyesült Államok néhány államában, Oroszországban és Kazahsztánban teljesen legális.
Egyes országokban, például Lengyelországban nincs pontosan szabályozva törvényileg ki és hogyan vehet igénybe béranyát, illetve vállalkozhat bér anyaságra. Egyes országok csak családon belül és ott is csak anyagi ellenszolgáltatás nélkül engedélyezik a béranyaságot (amit ilyenkor dajkaanyaságnak hívnak), máshol országon belül lehetőség van fizetős béranyaságra, külföldi személyekkel azonban nem.

„Amikor kiderült a betegségem, még csak gyerek voltam, ezért nem sokat gondolkodtam azon, hogy ennek milyen következménye lehet a jövőre nézve. De amikor hat évvel ezelőtt megismerkedtem mostani férjemmel, hamar eldöntöttük, hogy gyermeket szeretnénk. Találtunk is valakit, aki vállalkozott a béranyaságra, de az a próbálkozásunk végül vetéléssel zárult.”

Ezután hosszas és eredménytelen keresgélés kezdődött az újabb béranya megtalálására, mígnem felmerült, hogy Meagan 54 éves édesanyja, Maree alkalmas és hajlandó is lenne a béranyaságra. Így jött létre a csoda, a 30. hét körül járó várandósság, és remélhetőleg egészséges baba világra jövetele jövő januárban.

„Mindig azt gondoltam magamról, hogy én már túl öreg vagyok az ilyesmihez, de az ilyesmi úgyis mindig akkor derül ki, amikor az élet úgy hozza, hogy dönteni kell. A szabály szerint a béranya nem lehetne 45 évesnél idősebb, de mivel a saját lányomról van szó, a hatóságok méltányosak voltak. Nagy megkönnyebbülés volt, amikor elértem a 20. hetet, ezután már sokkal magabiztosan voltam és jobban elhittem, hogy ez az egész sikerülhet. Különleges élmény ez számomra is, és óriási boldogsággal tölt el, hogy segíthetek a lányomnak anyával válni. Alig várom az első nagy találkozást az unokámmal!”

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:


0 hozzászólás
bottom of page