Kenjünk a gyereket, de mivel és hogyan?
Olvastam egy felmérést, miszerint a szülők elég jelentős részének fogalma sincs, mire való a napvédelem, hogyan kell védeni gyermekeinket a nap káros sugaraival szemben, sőt megdöbbentően sok szülő úgy gondolja, hogy napvédelemre egyáltalán nincs szükség azon az éghajlaton, ahol élnek.
De az e szempontból tudatos, a napvédelem iránt elkötelezett szülők is el bizonytalanodhatnak, mivel és hogyan védjék gyermekeik bőrét a naptól, mire figyeljenek a vásárláskor, hogyan kell ezeket a készítményeket szabályosan használni.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Ezzel kapcsolatban az amerikai gyermekgyógyászok, az American Academy of Pediatrics (AAP) állásfoglalását hoztam. Ha szabad egy kis kitérőt tenni, aki rendszeresen olvas itt, bizonyára feltűnt neki, hogy sokszor idézem az amerikai szakmai irányelveket. Ez azért van, mert azt tapasztaltam, hogy az amerikaiak sokkal jobban állnak irányelvek és útmutatók terén, mint mi, ami azt jelenti, hogy praktikusan szinte mindenre van hivatalos szakmai irányelvük. A gyerek pedig csak gyerek, akár magyar, akár amerikai.
De visszatérve a nap védelemre, az AAP irányelve is szerint a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők bőrét legalább 15-ös fényvédő faktorú SPF naptejjel kenjük, nemcsak az arcukat, de ne felejtsük ki a kezüket akkor sem, ha nem strandszerkóban, hanem szokásos utcai ruhában vannak. De még ennél is jobbat teszünk nekik, ha az ilyen kicsi babákat egyáltalán nem visszük a napra, számukra az árnyékos helyek a leginkább megfelelőek.
Hat hónapos kor felett mindig 15-ösnél magasabb fényvédő faktorú naptejet vagy krémet használjunk − áll az AAP állásfoglalásában. A bőrgyógyászok azonban még ennél is tovább mennek, amikor legalább 30-as fényvédő faktort javasolnak. Fontos hangsúlyozni ismét, hogy a magasabb fényvédő faktor nem azt jelenti, hogy a krémezés vagy tejezés hatása hosszabb ideig tart. A készítményekben lévő hatóanyag a levegő és a napfény hatására ugyanis egy idő után elbomlik, a bőrről lekopik vagy a verejtékkel lemosódik, ezért rendszeresen újra kell kenni.
Röviden azt mondhatjuk, hogy 30-as és 50-es SPF között gyakorlatilag bármilyen készítmény megfelel.
Szót kell ejteni arról is, hogy a szülők jelentős része aggódik amiatt, hogy a gyerekekre káros összetevők is lehetnek a napvédő készítményekben. A Canadian Dermatology Association állásfoglalása szerint a 2 évesnél fiatalabb gyerekek bőre valóban rendkívül érzékeny, de − különösen a számukra kifejlesztett − napvédő készítmények általában nem okoznak bőrirritációt. A különösen érzékeny bőrűek hevesebben reagálhatnak naptejekben vagy napkrémekben lévő tartósítószerekre vagy illatosító anyagokra, ezért érdemes olyan márkát választani, mely ezeket nem tartalmazza.
Oxibenzon és retinil-palmitát a feketelistán
Ami a konkrét aggodalmakat illeti, a szülők képzeletbeli feketelistáján két összetevő szerepel leggyakrabban: az oxibenzon és a retinil-palmitát. Bár a bőrgyógyászok hangsúlyozzák, hogy mindkét alkotóelem biztonsággal alkalmazható abban a mennyiségben, amiben ezek a vegyületek a kozmetikai termékekben jelen vannak, a szülők jelentős része inkább olyan készítményeket választ, melyek ezeket az anyagokat nem tartalmazzák.
Az oxibenzon nemrégiben azzal került a lapok címoldalára, hogy a hawaii jogalkotók a betiltását fontolgatják, mivel egyes állatkísérletek szerint az oxibenzon befolyásolhatja a hormonháztartást. A retinil-palmitátot pedig − ugyancsak állatkísérletek alapján − a rákbetegségek fokozott kockázatával hozzák összefüggésbe. Éppen ezért sokan azt javasolják, hogy ezt a két összetevőt lehetőleg kerüljük a napvédő készítmények kiválasztása során. Az, hogy e két összetevőt tartalmazza-e a kiszemelt napvédő készítmény, az összetevők listájából derül ki, mely minden termék csomagolásán megtalálható.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!