Jobb későn, mint korán − a köldökzsinór lefogása
Kedvezően hat az újszülött vasellátottságára és agyi fejlődésére, ha meg születés után az orvosok legalább 5 percig válnak a köldökzsinór lefogásával a szülőszobán. Ennek az 5 percnek hatalmas jelentősége van a korai fejlődés szempontjából − állítja egy most megjelent kutatás.
Különleges pillanat, amikor a szülőszobán a frissen sült apuka átvágja a köldökzsinórt. Nem mindegy azonban, hogy ezt megelőzően mikor történik meg a köldökzsinór lefogása.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Egy most megjelent vizsgálat szerint a baba akkor jár a legjobban a, ha legalább 5 percet várnak a köldökzsinór lefogásával, miután megszületett. Ez ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy az újszülött saját vére visszakerüljön a méhlepényből a saját keringésébe, melynek következtében akár 50 százalékkal is javulhat az újszülött vasellátottsága − állítják a szerzők, akik a The Journal of Pediatrics című lapban hozták nyilvánosságra eredményeiket.
A vizsgálat vezetője, Judit S. Mercer arról számolt be, hogy a témában már számtalan előadást tartott a közelmúltban rendezett jelentős tudományos konferenciákon, de még mindig nem biztos abban, hogy a kollégái ezeket az eredményeket megfelelően alkalmazzák a mindennapi szülőszobai gyakorlatukban. Az Amerikai Nőgyógyász Társaság (ACOG) még 2017 januárjában végzett egy felmérést, mely azt mutatta, hogy a szülészorvosok többsége mindössze 1 perces várakozást is elegendőnek tart az újszülött megfelelő egészségi állapotának biztosításához. Pedig ha legalább 5 percig vagy annál is tovább várnának a köldökzsinór lefogásával, miközben már biztosítják az anya és az újszülött közötti korai bőrkontaktust, akkor ezzel a gyakorlattal jobb esélyeket teremthetnének a baba agyának későbbi fejlődéséhez. A várakozásnak elsősorban az idegnyúlványokat körülölelő úgynevezett mielin megfelelő kialakulása szempontjából van nagy jelentősége – figyelmeztet a vizsgálat vezetője. Ez mindenképpen egyszerű és olcsó módszer arra is, hogy csökkentsük az újszülött vashiányát és a vashiányos vérszegénység kialakulásának eshetőségét.
A vizsgálat vezetője azt is elmondta, hogy tudomása szerint nem nagyon történtek még vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy a köldökzsinór lefogásának ideje miként befolyásolja az agy és ezen belül a mielinhüvely fejlődését. A mostani vizsgálatokban speciális MR-vizsgálatokkal igazolták, hogy jelentős különbségek vannak a mielin szerkezetében és fejlődésében, valamint az újszülött vasellátottságában és attól függően, mikor történt meg a megszületéskor ha a köldökzsinór lefogása.
Mi is az a mielinhüvely? A mielin egy zsíros anyag, mely az idegsejtek axonoknak nevezett nyúlványait veszi körül hüvelyszerűen. A mielinnek rendkívül fontos szerepe van az idegnyúlvány védelmében és az idegi ingerületátvitelben, ami nélkül nem képzelhető el az agy normális működése. A mielinben leggazdagabb agyi területek felelősek többek között a mozgásért, az érzékelésért, valamint a látás kialakulásáért.
A mostani vizsgálatban 73 egészséges csecsemő vett részt, akiknek a sorsát a kutatók a megszületéstől kezdve követték nyomon. Négy hónapos korban természetes alvás közben MR-vizsgálat történt, emellett a vérből meghatározták a vas szintjét is.
A vizsgálatban közreműködő egyik amerikai gyermekkórház orvosai úgy vélik, hogy a most közzétett eredmények tovább információknak szolgálnak arra nézve, milyen kedvező hatásai lehetnek annak, ha szülést vezető orvos kellő türelmet gyakorol a köldökzsinór átvágása előtt.
Korábbi vizsgálatok már felvetették, hogy kedvező lehet az újszülött egészségére és későbbi fejlődésére nézve, hanem nem azonnal történik meg a köldökzsinór lefogása.
Forrás: University of Rhode Island
Fotó: Dreamstime
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!