Hasmenés és fogamzásgátlás? Összeegyeztethető?
A minap kaptam egy kérdést azzal kapcsolatban, mi a teendő akkor, ha fogamzásgátló tabletta szedése mellett hasmenés jelentkezik. Úgy gondoltam, hogy utánanézek a kérdésnek.
Lássuk, mire jutottam.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Elöljáróban annyit kell tudni, hogy ha valaki fogamzásgátló tablettát szed, akkor minden hasmenéses epizód némileg fokozhatja annak veszélyét, hogy nem kívánt terhesség következik be .Nem mindegy természetesen, hogy egyszeri hasmenésről, rendszeresen jelentkező időszakos hasmenésről vagy idült, hosszabb ideig fennálló hasmenésről van-e szó.
Miért befolyásolja a hasmenés a fogamzásgátló hatását?
Ehhez mindenek előtt néhány szót kell szólni arról, milyen hatásmechanizmussal a hatnak a fogamzásgátló tabletták. A tabletták hatása azon alapul, hogy úgy módosítják a szervezetben a hormonszinteket, hogy ne következzen be peteérés. Ami egyébként havonta nagyjából mindig azonos időben bekövetkezne. Ha pedig nincs peteérés, nincs ami megtermékenyüljön, tehát terhesség sincs. Kicsit leegyszerűsítve a dolgot.
A fogamzásgátló tabletták és általában a fogamzásgátló módszerek hatásosságát azzal a százalékkal szokás megadni, amilyen biztonsággal képesek kivédeni a nem kívánt terhesség bekövetkeztét. (Ezt egyébként Pearl-indexnek is szokás nevezni.) A modern fogamzásgátló módszerek hatásossága 99 százalék felett van, ami azt jelenti, hogy az adott fogamzásgátlási módszert megfelelően használók között – a hangsúly a "MEGFELELŐ"-n van – minden 100 esetből kevesebb mint 1 esetben jön létre nem kívánt terhesség.
Eztán térjünk át arra, tulajdonképpen mi is a hasmenés. A hasmenésnek többféle oka lehet, de általánosságban azzal a következménnyel jár, hogy nem szívódnak fel a tápanyagok és a víz, hanem ezek a véráram helyett a bélben maradnak, majd a széklettel kiürülnek. És sajnos erre a sorsra jutnak a szájon át szedett gyógyszerek, többek között a fogamzásgátló tabletták is.
Hasmenés és fogamzásgátló tabletták: általános szabályok
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy nem lehetünk biztosak a fogamzásgátló tabletták hatásosságát illetően akkor, ha a súlyos hasmenés 24 óránál tovább tart. Súlyos hasmenésről akkor beszélünk, ha 24 óra, azaz egy nap alatt gyakran, 6−8 alkalommal ürül híg, vizes széklet. Ez persze nem jelenti azt, hogy ilyenkor a fogamzásgátló tabletta biztosan és teljesen hatástalan nem válik, de annyit mindenképpen kell, hogy jelentsen, hogy kérjük ki orvos tanácsát, mi a teendő.
Hasmenés mint a fogamzásgátló tabletták mellékhatása
Másik fontos kérdés, ami a témával foglalkozó fórumokon gyakran felmerül (és általában vak vezet világtalant), hogy többen arról számolnak be, hogy a fogamzásgátló tabletta szedésének megkezdését követően hasmenést tapasztaltak. A hasmenés nem számít ugyan a fogamzásgátló tabletták gyakori mellékhatásai közé, de előfordulhat, különösen akkor, ha valaki új fogamzásgátló tablettára vált. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a hasmenést maga a fogamzásgátló tabletta okozza, orvossal érdemes konzultálni arról, milyen másik készítményre lehetne váltani a hasmenést okozó tabletta helyett.
Hatásosak-e a fogamzásgátló tabletták idült hasmenéssel járó betegségekben?
Vannak olyan betegségek, például a manapság egyre inkább elterjedt irritábilis bél szindróma (IBS), mely visszatérő vagy tartósan fennálló hasmenéssel járhat. Külön problémát jelent, hogy például az IBS gyakran fiatalabb betegeket érint, akik még fogamzóképes korban vannak, ezért sokan közülük fogamzásgátló tablettát szednek. Vagy szednének. Ezekben az esetekben is az az általános szabály, hogy már a fogamzásgátló tabletta felírása előtt mindenképpen tájékoztatni kell az orvost arról, hogy olyan betegség áll fenn, mely hosszabb ideig vagy visszatérően hasmenést okozhat. Amennyiben az idült hasmenéssel járó betegség később, már a fogamzásgátló tabletta szedése közben nyer bizonyítást, szintén orvosi konzultáció szükséges arról, hogy szükség van-e a fogamzásgátló módszer módosítására.
Alternatív fogamzásgátlási módszerek
Ilyen esetekben a tabletták helyett más fogamzásgátlási módszerek javasolhatók, ilyenek például az injekciós készítmények, a méh üregébe helyezhető eszközök (népszerű nevükön spirálok) vagy például a bőrre ragasztható tapaszok.
Forrás: verywellhealth
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!