top of page
  • Szerző képeVendégszerző

Ha becsukom, kinyitja, ha bepakolom, kipakolja. Ismerős?

Akinek van vagy volt totyogós korú kisgyereke, annak nem ismeretlen az a helyzet, hogy a gyerek pakol. Mindent. Mindenhonnan. Mindenhová. Vagyis nem mindent, mert ehhez a pakolós játékhoz bármi megteszi, ami NEM játék. Könyvek a könyvespolcról. Tálak, lábosok és a tésztaszűrő a konyhaszekrényből. Apa jegyzetei az íróasztalból. De tulajdonképpen bármi megfelel ehhez a játékhoz, a lényeg az, hogy a gyerek pontosan "ellened" dolgozik, amikor a házimunkával küzdesz.

Ti hogyan kezelitek ezt a helyzetet? Tényleg megbukott anyaként az, aki nem tud ezzel mit kezdeni? Szerintem nincs megoldás, én a magam részéről a túlélésre játszom. Ez is elmúlik egyszer.

 

Ezzel kapcsolatban olvastam a Redditen egy segítségkérő posztot:

"Egész nap csak azt hajtogatom hogy "nem szabad, nem, azt sem, leesel/elesel" stb...teljesen kikészültem ebben. Állandóan fejel, harap, üt, sokszor véletlenül, máskor szándékosan. Simogatni is tud, csak azt kérésre csinálja. Annyira lemerülök ezekben, hogy aktívan foglalkozni már nem tudok vele, mert nem vagyok olyan állapotban. Próbálom bevonni a házimunkába, de ha bepakolom a mosógépet, ő kipakolja, mielőtt elindítanám. Mire betölteném a mosószert, ő becsukja az adagolót. Mikor a vizeseket pakolnám ki, akkor vissza akarja tenni, vagy teregetésnél lehúzza a szárítóról. Az összehajtott száraz ruhákkal elszalad, rálép futás közben és elesik, de sír, ha elveszem. Viszem magammal wc-re, míg megmosom a kezem, a wc ülőkét vagy a felmosórongyot tapicskolja, már spárgázva mosok kezet. Próbáltam a lakást minél jobban gyerekbiztossá tenni, ez egy jó tanács, de nálunk icipici a lakás, így korlátozottak a lehetőségek is. Sajnos megbuktam szülőként, de már ez van. De ha ilyen kimerítő, ráadásul amíg kicsi a gyerek, akkor más anyukák hogy bírják még egy pici babával is?"

És néhány válasz:

Akit nem zavar:

"Én nem hiszek abban, hogy tiltani kell ennyi mindent a gyereknek. Engem nem zavar, ha rendetlenséget csinál vagy hátráltat, egyedül azt nem szabad neki, ami veszélyes, így nem stresszelek ezeken a dolgokon. Amíg nem nyúl a konnektorba, addig jók vagyunk. Egy dolog miatt szólunk rá mindig, az a kaja földre dobálása, talán egyszer célt érünk vagy kinövi, hogy ez vicces. Negyven percig teregetünk? Hát ez van, legalább lefoglalja magát. Együtt mosunk, együtt pakoljuk el a tiszta ruhákat, segít kipakolni a mosogatógépet, porszívózni, söpörni, bevásárlást kipakolni stb... neki ezek érdekes dolgok, én meg egyszerre haladok, miközben őt is szemmel tudom tartani. Ugyanakkor megértem azt, aki jobban szereti ezeket egyedül csinálni, és idegesíti, ha közben ott pörög a gyerek."

Aki nem szereti a "nem" szót, amikor a gyerekhez beszél:

"Én próbálom úgy megfogalmazni a mondataimat, hogy ne negatív legyen, a nem szót próbálom kerülni. Egy mai példa: "az üvegből van, törékeny, tedd vissza a szekrénybe" ahelyett, hogy "ne vedd ki". Vagy "a cicát szépen lassan simogatjuk" ahelyett, hogy "ne csapkodj". Segít hosszútávon, ha a "nem" szót megtartod az igazán fontos dolgokra, A gyereknek is jobb állítólag, nekem ezt kisgyermeknevelők ajánlották, mert ha egész nap a nemet hallja, folyton lázadni fog. Nem tudom, hogy emiatt van-e, de az én 16 hónapos kislányom nem harap meg nagyon minimálisan üt."

És aki szerint vicces:

"Két gyerekem van, 1 év van köztük majdnem napra pontosan, de én nagyon sokat nevettem a fent idézett anyuka által idegesítőnek tartott dolgokon. A nagyobbik gyerekem folyton kikapcsolta a mosógépet. A kicsi, mikor lejárt, már lesben állt, mire odaértem, a szélrózsa minden irányába kidobálta a tiszta ruhákat és már pakolta be a következő adagot. Mosószert és öblítőt nem tudtak tölteni bele, de bepakolták és elindították. A kicsi (2 évesen) tudta, hogyan kell elindítani és még a gyerekzárat is bekapcsolta.
A gyerekek mindent megfigyelnek, mindent ki akarnak próbálni. Ez az élet, ezekből tanulnak. A teregetés a másik nagyon vicces dolog volt velük. De bevontam őket, kértem, hogy adogassák, így kevesebb ruha járta meg a padlót. Ha nem tiltasz nekik mindent, egy idő után nem lesz érdekes. El fognak esni? El, teljesen felesleges percenként mondogatni nekik. Egyrészt lesz@rják, másrészt akkor is elesnek, ha mondod.
Csak a veszélyes dolgoktól kell tiltani, de szerintem ott sem a "nem" működik, hanem például elzárni egy babaráccsal. Ma már 3 és 4 évesek, pont a napokban töltik be, már elvannak, játszanak szépen, amíg én főzök, mosok, takarítok. De például a minap a kicsivel voltam csak itthon, és a konyhában csináltam épp valamit, amit nem tudtam felfüggeszteni. Lejárt a mosógép. Kb. 20 perc múlva jutottam volna csak be, és utálom bent hagyni ennyi plusz időre a ruhákat. Megkértem a kicsit, hogy szedje ki a ruhákat, és szépen megoldotta. Megéri nem tiltani a gyereket mindentől!"

Szilvi

Fotó: Freepik


0 hozzászólás
bottom of page