top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Hétvégén és ünnepnapokon a gólya is pihen?

Magyarországon egyharmadával kevesebb gyerek születik hétvégéken és ünnepnapokon, mint hétköznapokon. A különbség folyamatosan nőtt az utóbbi évtizedekben.

Ez arra utal, hogy élesen emelkedik az előre megbeszélt, mesterséges szülésindítások száma, legalábbis a 2019-es adatok szerint. Hogy miért lenne érdekes, hogy módosítja-e ezt a trendet a hálapénz betiltása, a cikkből kiderül.

 

De hogyan is alakultak az átlagos születésszámok a hét különböző napjain? A hétvégi napokon drasztikusan visszaesik a születésszám, de nehezen indulnak be a hetek is: hétfőkön is érezhetően kevesebb baba születik. Sok más magyar munkavállalóval ellentétben azonban a szülészetek dolgozói teljes gőzzel dolgoznak pénteken is, legalábbis a születésekből erre lehet következtetni, hiszen a pénteki számok szorosan követik a kedd-szerda-csütörtökieket. Ha pedig a hétvégéken túl azt is számításba vesszük, hogy milyen munkaszüneti napok voltak az évben, szinte azonos mintát látunk. hagyományosan karácsonykor és újévkor születik a legkevesebb gyerek, de az utóbbi években szinte mindegy, hogy nemzeti ünnepekről, május elsejéről vagy a halottak napjáról van szó, a születésszám visszaesett.


A 2010-es években naponta átlagosan 248 gyerek született, ebből munkanapokon 270, míg munkaszüneti napokon 194 volt az átlag. Azaz napi 72-vel több gyerek születése ütemeződött munkanapokra, mint amikor nem kell dolgozni. A különbözetből az következik, hogy a mesterségesen megindított szülések aránya 30,7 százalék volt ebben az évtizedbem Ám ez az arány folyamatosan nő: 2018-ban már 36,3 százalék volt, azaz a szülések több mint harmadát mesterségesen indíthatták. Az emelkedés még drámaibbnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a hetvenes évek elején még 3-5 százalék volt ez a becsült arány (bár nem kizárt, akkoriban más volt az orvosok munkabeosztása). Ugyanakkor ez a becslés valószínűleg visszafogott, mivel nem kizárt, hogy vannak programozott szülésindítások munkaszüneti napokon is.


Az eltérést nem magyarázhatják természetes tényezők, hanem egészségügyi intézményi okok állnak mögötte: egyre nagyobb teret nyernek a programozott, mesterségesen megindított szülések, amelyeket értelemszerűen akkorra időzítenek, amikor az orvos dolgozik. Ezek a programozott születések az esetek egy részében indokoltak. Vannak a természetes szülést veszélyeztető kockázati tényezők, de leggyakoribb ok a túlhordás: a magyarországi protokoll szerint az orvos a 41. héttől javasolhatja, a 42. héttől pedig rutinszerűen elvégezheti a mesterséges szülésindítást. Esetenként – és a jelek szerint igen gyakran – azonban ilyen kockázati tényezők hiányában is a programozott szülés mellett döntenek. Az esetek jelentős részében a saját életét könnyebbé és tervezhetővé alakítani kívánó orvos akaratát tükrözik ezek a számok.


A nem indokolt mesterséges szülésindítással az a fő gond, hogy kockázatos, és számos nem várt hátrányos következménye lehet, amelyek aztán további orvosi beavatkozásokhoz vezetnek. Az esetek legnagyobb részében császármetszéssel ér véget a beavatkozás, ami Magyarországon szintén különösen magas nemzetközi összevetésben.


Van egyébként egy másik magyarázat is, amivel szakértők magyarázni szokták a születésszám napok közötti eltérését. Ez a különböző időjárási frontok hatása. Ez az eltérés azonban messze nem akkora, mint amit fentebb, az intézményi-emberi tényezőnél lehetett látni.

A teljes cikk itt.


Forrás: g7

Fotó: Freepik


Comments


bottom of page