Hé, doktor bácsi, ne menj sehová! – az újszülöttkori reflexekről
Bár hete egy cuki fotó járta be az internetet. A szülőszobában készült fotó egy éppen világra jött újszülöttet ábrázol, aki megragadja a szülést levezető orvos köpenyén az övet és hosszú percekig nem is engedi el. A Facebookon megosztott fotó legalább olyan cuki kommenteket generált, mint maga a jelenet, pedig a dolognak egyszerű élettani magyarázata van.
Beszéljünk az újszülöttkori reflexekről!
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Nem tudom, talán Czeizel Endre mondta egyszer, hogy mindannyian koraszülöttként jövünk a világra. Ez azt jelenti, hogy az embergyerek létfeltételeit tekintve idő előtt jön a világra, gondoljunk csak a kiscsikóra, aki a megszületés utáni percekben feláll, szopik, és néhány hét múlva már az anyja után száguldozik. Egy embercsecsemőnek mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy erre képes legyen?
Az biztos, hogy az embergyereknek hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy idegrendszere képes legyen követni a megszületéssel együtt beálló hirtelen változást és képes válaszolni a külső ingerekre. Az újszülöttkori reflexek olyan cselekvéssorok, melyek bizonyos ingerekre akaratlanul jönnek létre, és idővel, az idegrendszer fejlődésével párhuzamosan a csecsemő el is hagyja ezeket. Melyek ezek.
Fogóreflex
Kezdjük rögtön azzal, amit a vietnámi kórházban készült fotó szemleltet. Bár sokan írtak a fotóhoz olyan kedves és ötletes kommenteket, mint például: „Doktor bácsi! Ne menj el, inkább játssz velem egy kicsit!”, a jelenség magyarázata tiszta biológia.
A fogóreflex következtében a csecsemő a kezébe adott vagy a kezéhez érő tárgyat, kezet, ujjat olyan erősen képes megragadni, hogy a kezénél fogva is felemelhető. (Lenne. De ezt inkább ne próbálgassuk.) A fogóreflex kb. 3-4 hónapos korig váltható ki, ekkorra éri el ugyanis a látás és a kézmozgás összerendeződése azt a szintet, amikor a csecsemő már valóban tud fogni. A fogóreflex ugyanis nem valódi fogás.
Moro- (átkarolási) reflex
Ha egy 1 és 3 hónapos kor közötti, hanyatt fekvő csecsemő párnájára ráütünk, karjával olyan mozdulatot tesz, mintha át akarna karolni valakit, és hasonló mozgás figyelhető meg a lábakon is. Az átkarolási reflex normálisan fejlődő csecsemőnél 6-7 hónapos kor körül tűnik el.
A fogóreflex és az átkarolási reflex jelentőségét Hermann István kutatta. Szerinte az átkarolási reflex megfelel annak a mozdulatnak, amellyel a majomgyerek anyját karolja át. A fogóreflex élettani magyarázatát pedig abban vélte megtalálni, hogy a fán élő ősember korában az anyának mind a négy végtagjára szüksége volt a függeszkedéshez és mászáshoz, ezért csecsemőjét csak úgy tudta megtartani, ha az szorosan belé kapaszkodott. Enélkül a csecsemő elpusztult volna, ilyen értelemben a fogóreflex korábban létfenntartási ösztön volt, a mai ember esetében azonban elveszítette ezt a funkcióját.
Táplálkozási reflex
Ugyancsak a létfenntartó ösztön része: ha az újszülött száját vagy arcának más részét megérintjük, szopó mozgásokba kezd.
Pupillareflex
A megszületés után 5 perccel már összeszűkül a pupilla, ha erős fény éri. A pupillareflex a tájékozódást segíti, az újszülött szemével követi a fény mozgását.
Babinszky-reflex
A Babinszky-reflex kiváltásához az újszülött talpának szélén végig kell húznunk valamilyen tárgyat. ennek hatására hüvelykujját a többi négy ujjal ellentétes irányban, a talptól távolítva hátrafeszíti. A járás elsajátítása után ez a reflex eltűnik.
Az újszülöttkori reflexek szerepe
A veleszületett reflexek kiválthatósága az életkortól függ. Ha normális időben nem válthatók ki, ez korai idegrendszeri károsodásra utal. Tartós fennállásuk viszont az idegrendszer érésének késlekedését jelzi. Aszimmetrikus, tehát nem egyforma megjelenésük a test két oldalán, például daganat vagy vérzés, és egyéb betegségek kialakulására utalhatnak.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!