Gyereknek köhögésre, náthára recept nélkül semmit!
Ha a gyerek köhög vagy megfázik, a szülők kilószámra adják neki a köhögéscsillapítókat, köptetőket és egyéb gyógyszereket – többnyire a recept nélkül is kapható készítmények közül, orvosi javaslat nélkül. Egy most közzétett kutatás szerint kár a gőzért és a pénzért, mert közönséges náthában vagy köhögés esetén ezek nem sokat osztanak vagy szoroznak, a gyerek ezek nélkül is kábé ugyanannyi idő alatt gyógyul meg.
A gyermekgyógyászok inkább azt javasolják, hogy helyezzünk nagyobb hangsúlyt a folyadékpótlásra és vegyünk elő olyan régi gyógymódokat, mint például a méz.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A köhögő, tüsszögő vagy náthás gyereknek rögtön patikába szaladnak a szülők. Arra, hogy ilyenkor gyorsan valamit mindenképpen adni kell a gyereknek, a gyógyszergyárak is előszeretettel ráerősítenek, a szülőknek azt a természetes érzését kihasználva, hogy valamit tenni akarnak beteg gyerekükért ahelyett, hogy tétlenül néznék, ahogy köhög és fullad. Ezért van az, hogy a tévék esti műsorblokkja tele van mindenféle orrcseppel, nyákoldó, köhögéscsillapító vagy éppen köptető csodaszerrel, melyekhez akár recept nélkül is hozzá lehet jutni a patikákban.
A szülők sokszor azért éreznek ellenállhatatlan kényszert, hogy valamilyen gyógyszerrel csillapítsák gyermekük panaszait, mert gyerekkorukból maguk is emlékeznek még, hány álmatlan éjszakát tud okozni egy bedugult orr vagy egy szűnni nem akaró köhögés.
Sok minden kapható, de kevés gyógyszer valóban hatásos
A British Medical Journal legfrissebb száma most egy olyan vizsgálat eredményeit közli, melyben arra keresték a választ, hogy a közönséges náthára recept nélkül is kínált különböző gyógyszerek mennyire hatásosak az orrdugulás, az orrfolyás vagy a tüsszögés enyhítésében, illetve hogy előfordulhat-e, hogy valamelyik gyógyszer alkalmazásával többet ártunk, mint használunk.
Az ausztráliai Queensland Egyetem vizsgálata azt jelezte, hogy valójában nagyon kevés tudományos bizonyíték támasztja alá ezeknek a szereknek a használatát. „A szülők mindig azon aggódnak, hogy most éppen valami rossz dolog történik a gyermekükkel, ami ellen mindenképpen kell valamit tenniük – mondja a közlemény első szerzője, dr. Mieke van Driel. – Sajnos a kutatásunk nem talált túl sok bizonyítékot e szerek adásának létjogosultsága mellett. Valójában bennünket is meglepett, hogy e szerek alkalmazása mellett mennyire kevés, valóban tudományos bizonyíték szól.”
Dr. van Driel azt is hangsúlyozza, hogy a szülőknek nemcsak azt kell megérteniük, hogy e szerek nem sokat használnak közönséges nátha vagy köhögés esetén, hanem azt is, hogy kisgyermekeknek adva akár ártalmasak is lehetnek. Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága, az FDA (Food and Drug Administration) valójában kezdettől fogva úgy foglalt állást, hogy 2 évesnél fiatalabb gyermekek közönséges náthája vagy köhögése esetén ne adjunk olyan szereket, melyeket orvosi javaslat nélkül is be lehet szerezni a gyógyszertárakban. Később az amerikai gyermekgyógyászok szakmai szervezete, az American Academy of Pediatrics (AAP) ezt az életkori határt 6 évre emelte fel, mely alatt szükségtelenek, sőt károsak is lehetnek ezek a készítmények. A gyógyszergyárak egy része a szakmai javaslat hatására kivonta a forgalomból csecsemők számára kínált termékeit, illetve a polcokon maradó gyógyszereiket olyan tájékoztatóval látták el, melyek szerint az adott szer egészen kicsi gyerekeknek nem ajánlott. Ennek hatására egy vizsgálatban azt találták, hogy a sürgősségi osztályokon csökkent azoknak a gyerekeknek a száma, amiket ilyen recept nélkül kapható gyógyszer okozta problémával kellett orvoshoz vinni.
Gyógyszerrel öt nap, gyógyszer nélkül két nap
A cikk kapcsán a gyermekgyógyászok emlékeztetnek arra, hogy a köhögés vagy orrfolyás – amennyiben nem következik be felülfertőződés vagy egyéb szövődmény – néhány napon belül mindenfajta gyógyszer nélkül magától is megszűnik. Ha mégis segíteni akarunk a náthás gyereknek, akkor azt javasolják, hogy gondoskodjunk megfelelő folyadékpótlásról és ne féljünk olyan régi gyógymódokhoz is folyamodni, mint amilyen például a méz. Ez utóbbival kapcsolatban azonban nyomatékosan meg kell jegyezni, hogy egyévesnél fiatalabb csecsemőknek méz nem adható, mert akár botulizmust is okozhat!
Ha lázas a gyerek, sokan automatikusan nyúlnak a lázcsillapítóért, ám ezzel kapcsolatban azt kell megemlíteni, hogy a legújabb gyermekgyógyászati ajánlások szerint a gyerekek hőemelkedését, enyhe lázát – amennyiben más tünet nem áll fenn – nem szükséges azonnal gyógyszerrel csillapítani. Ide kattintva a Heim Pál Gyermekkórház nagyon jó összefoglalója olvasható arról, mit tegyünk, ha a gyerek lázas.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!