• Anyás-Apás

Gyerekkel autózni extrém sport?

Egy felmérésben a megkérdezett szülők csaknem fele válaszolta azt, hogy a családi autóutak nagy stresszt jelentek az életükben. A leggyakoribb konfliktusforrás a testvérek közötti végeérhetetlen vitákon túl az, hogy lépten-nyomon meg kell szakítani az utat amiatt, hogy megfelelő helyet keressenek a „kis és nagy dolgok” elintézésére.


De gyakran vannak feszült percek abból is, hogy valami véletlenül otthon maradt.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Aki utazott már gyerekkel, az pontosan tudja, hogy az elindulás után legkésőbb fél órával megkezdődik az „ott vagyunk már?”, „anyaaaa, pisilni kell” és „apaaaa, szomjas vagyok” típusú kérdések és kívánságok végeérhetetlen sora, melyek aztán egészen az úticélig elkísérnek bennünket. Legalábbis akkor, ha nem vagyunk annyira szerencsések, hogy a gyerek legalább az út egy részére álomba szenderüljön.


Pedig nem kevés órát élvezünk vagy szenvedünk végig a gyerekeinkkel „összezárva” az autóban, hiszen a OnePoll felmérése szerint egy átlagos család egy átlagos évben 29 órát tölt együtt családi autóutak alatt. A megkérdezett 2000 szülő több mint egyharmada ismerte el, hogy jelentős stresszfaktor, amikor a családi autózások alatt kell valamit kezdeni unatkozó vagy éppen rendetlenkedő vagy szófogadatlan gyermekeivel. Például minden 10 szülő közül hárman idegesítőnek találják, ha út közben folyton pisi szünetre kénytelenek megállni kisgyermekeikkel.


A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a szülők igen jelentős hányadával fordult már elő, hogy amiatt érkeztek a tervezettnél jóval később a célállomásra, esetleg késtek le repülőgépindulást vagy más csatlakozást, mert az autóutat többször meg kellett szakítaniuk gyermekeik igényeinek kielégítésére, de még ennél is gyakoribb bosszúság, hogy a gyerekre figyelve például nem jó helyen tértek le az autópályáról.

Az autón belüli konfliktusforrások között igen előkelő helyen áll a testvérek közötti háborúskodás vagy vita, de sok szülőt frusztrál az is, ha a gyerekek totális csatatérré alakítják a hátsó üléseket.


A fentiek fényében nem csoda, hogy mindent 10 szülő közül heten egyáltalán nem élvezik az autózást gyerekeikkel, de azért többen azt is elismerték, hogy kisebb trükkökkel – például a hátsó üléseknél nagyobb lábhely biztosításával vagy wifivel – némiképpen javítható a helyzet.

A pszichológusok szerint elég nagy kár, hogy a családi autózások jelentős része vitába, veszekedésbe, feszült idegállapotba torkollik vagy jobb esetben „csak” unalomba fullad, pedig ez a szituáció egyébként kiváló alkalmat teremthetne a családok számára, hogy zavartalanul együtt lehessenek.

Miért van ez?

Miért olyan népszerűek az autós interjúk?

Bizonyára mindenki találkozott már azzal a viszonylag új „divattal”, amikor a riporter autókázás közben beszélget interjúalanyával. Nálunk ilyen például az „Elviszlek magammal”, ami a videó megosztón kívül valamelyik kereskedelmi tévécsatornán is fut, de hébe-hóba szokott elém kerülni máshonnan is hasonló. Az ilyen műsorokat készítő riporterek azt mondják, hogy ezzel a módszerrel őszintébb beszélgetések születnek, mint ha egy stúdióban ülne egymással szemben kérdező és kérdezett.


A pszichológusok szerint is azért jó az autóút az őszinte beszélgetésekre, mert egymás mellett vagy egymás mögött ülve kiiktatódik a szemkontaktus, ami lazább helyzetet teremt, melyben a beszélőnek nem kell „szerepelnie”, „viselkednie” beszéd közben, ami hatékonyabb kommunikációt eredményez, mint ha szemtől szemben ülnének a beszélgető felek. Ez az a ritka helyzet tehát, amikor a szemkontaktus hiánya akár még segíthet is a hátsó ülésen ilyet foglaló gyereknek, hogy szabadabban beszélhessen.

Megoldási javaslatok kétségbeesett szülőknek

De visszatérve arra, milyen tippjeik vannak a szülőknek a hektikus állapotok rendezésére: minden 10 szülő közül kilencen elismerték, hogy „jobb a békesség” alapon a közös autózás közben olyasmit is megengednek gyerekeiknek, amit különben nem, például hogy a szokásosnál több időt tölthessenek filmnézéssel vagy számítógépes játékokkal, vagy többet nassoljanak.


Úgy tűnik, hogy a családi autózás a gyerekek esetében sem tartozik a kedvenc időtöltések közé, hiszen a megkérdezett gyerekek jelentős része azt válaszolta, hogy idegesíti, ha hosszabb ideig a testvére mellett kell ülnie, illetve az utakat túlnyomó többségük „túlságosan hosszúnak” találja. A gyerekek több mint háromnegyede utálja és unja azt a zenét, amit a szülei hallgatnak az autóban, míg nem kevesen vannak azok is, akiket a közös beszélgetések untatnak.


Mindenesetre biztató adat, hogy bár a gyerekek legnagyobb része említett olyan tényezőt, ami zavarja a testvérekkel és szülőkkel való közös autózás közben, a többségük mégis azt válaszolta, hogy összességében nem rossz a családdal együtt utazni.

Fotó: Unsplash

Forrás: OnePoll

#pszichologia #csalad #autout #utazas


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

Tényleg rémálom gyerekkel vásárolni?

Miért kell az egész pereputtyot magaddal vinni vásárolni?


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

nekem_szol_logo_final.jpg

© 2019 Anyás-Apás