Egy baba, aki kétszer született – a magzati műtétekről
Szívesen és rendszeresen olvasom az egészségügyi témájú híreket, eléggé tájékozottnak is tartom magam a tudományos újdonságok területén. De még én is csodálattal adózom mindig az orvostudomány eredményeinek. Most például egy olyan babáról olvastam, aki kétszer született meg.
A kettő között pedig átesett egy nagyon komoly műtéten.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
„Az emberek mindig azt kérdezgetik, hogy a kisfiamnak két születésnapja lesz-e egy évben – mesélte a sajtónak Missouri állambeli otthonában Joni Reinkemeyer, a 4 hónapos Jackson édesanyja. – Annak ismeretében, hogy kétszer született meg, én most úgy gondolom, hogy megengedhetünk magunknak két születésnapi tortát minden évben.”
Bár a történet cukinak tűnik, az eddig vezető út korántsem volt vidám és kockázatoktól mentes. Történt, hogy a terhesség 19. hetében elvégzett ultrahangvizsgálaton kiderült, hogy a magzat nem egészséges, a hasadt gerincnek (latin orvosi kifejezéssel spina bifidának) nevezett fejlődési rendellenesség áll fenn nála. Ez azt jelenti, hogy a csontos gerincoszlop egy szakaszon nem zárt, ami egy sor komoly problémát okoz a későbbiekben.
Miután az anya és barátja értesült a helyzetről, egy specialistával történt konzultációt követően beleegyeztek, hogy a magzaton egy egyedülálló műtétet végezzenek el. Ennek lényege, hogy az orvosok „világra hozzák a magzatot”, elvégzik a fejlődési rendellenesség korrekcióját, majd a magzatot visszahelyezik az anyaméhbe, hogy aztán a terhesség folyhasson rendben tovább a maga útján.
A nyitott magzati műtét nem vadonatúj módszer
„Az úgynevezett nyitott magzati műtét feltétele, hogy mind a magzatnál, mind az anyánál pontosan feltérképezzük az anatómiai viszonyokat annak eldöntésére, hogy elvégezhető-e egyáltalán a műtét, illetve hogy valóban ez-e a legjobb megoldás számukra – mondta el a műtétet végző dr. Michael Bebbington. – Igazából nem egy vadonatúj eljárásról van szó, mert néhány százra tehető a hasonló műtéteknek a száma, melyekre világszerte sor került.”
Bár a szülőket tájékoztatták, hogy a beavatkozás koraszülést vagy akár a magzat halálát is okozhatja, ők úgy döntöttek, hogy megadják a lehetőséget gyermeküknek az egészséges életre. „Alaposan átgondoltuk és mindketten úgy döntöttünk, hogy vállaljuk a kockázatot. Ha hozzá tudunk járulni, hogy gyermekünknek könnyebb élete legyen, akkor ezt a lépést meg akartuk lépni” – mondták a szülők.
A beavatkozásra a második trimeszterben került sor, amikor az orvosok úgy vélték, hogy a magzat elég erős és képes a túlélésre akkor is, ha nem sikerül visszahelyezni az anyaméhbe. Szerencsére nem így történt, így a magzat még további 10 hétig növekedhetett az anyukája hasában, mire másodszorra újra megszületett. Ezt az időt az anya természetesen szigorúan fekve, kórházi felügyelet alatt töltötte. A baba ez év elején jött a világra – nem túl nagy súllyal, de épen és egészségesen. És ami a legfontosabb: fejlődési rendellenesség nélkül.
„Azóta imádom, hogy először megpillantottam. Mikor meghallottam a szörnyű diagnózist, csak arra tudtam gondolni, bárcsak megismerném, milyen csodálatos gyermekké cseperedik. Most minden félelmem szertefoszlott. Jackson annak ellenére jól fejlődik, hogy már egészen pici korában ilyen komoly dolgokon kellett keresztülmennie” – újságolta az anya.
A magzati műtétek megítélése ellentmondásos
Miközben egy ilyen műtét kétségkívül orvosi bravúr, precízen összehangolt teammunka végeredménye, nem minden szakember adózik osztatlan lelkesedéssel annak, ha már magzati korban kísérlet történik egy betegség vagy fejlődési rendellenesség sebészeti korrekciójára. Világszerte csak néhányan vállalkoznak ilyen műtétekre, mert az orvosok többsége vállalhatatlan kockázatnak, merész emberkísérletnek tartja az ilyesmit. Csak pár intézmény van a világban, ahol az anyaméhben operálnak magzatokat, a magzat kiemelésével, majd visszahelyezésével járó beavatkozások pedig még ennél is ritkábbak.
Az anyaméhben végzett műtétek legnagyobb veszélye, hogy a terhesség során már nagyon korán koraszülés következik be, mely az éretlen magzat halálát okozhatja, de nem ritka a méhen belüli elhalás is. Éppen ezért az ilyen műtéteket végző szakemberek egyre inkább olyan technikák kifejlesztése felé mozdulnak el, melyekhez nincs szükség a méh felvágására. Ehelyett egy apró metszésen bevezetett eszköz segítségével végzik el a rendellenességek korrekcióját.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!