• Anyás-Apás

Együnk-e méhlepényt – avagy mi fán terem a placentofágia?

Bár első hallásra meredeknek tűnhet (és második hallásra is), vannak, akik valamilyen formában elfogyasztják a méhlepényt. Ez talán nem is annyira furcsa annak fényében, hogy az állatvilágban teljesen bevett gyakorlat a méhlepény (placenta) elfogyasztása, de embereknél azért mégsem megszokott.


Pedig a jelenségnek már neve is van: placentofágia.


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Kattintásvadász oldalak népszerű témája, amikor azzal próbálják sokkolni a nyájas olvasót, hogy például közreadják, mi mindenre lehet használni a méhlepényt az újszülött világra jövetele után. Alapesetben ugye nem sok mindenre. Nem alapesetben meg lehet szárítani, porrá őrölni, sütni-főzni ésatöbbi… a sokoldalú felhasználásnak csak a képzelet szab határt.

Az állatvilágban például teljesen elterjedt gyakorlat, hogy az anyaállat a kölyök megszületése után megeszi a méhlepényt. Ennek nagyon is gyakorlatias oka lehet: az anyaállat talán ezzel is igyekszik eltüntetni az újszülött szagát, aki kiszolgáltatott lényként egyébként a ragadozók könnyű prédája lenne, ha a szagok nyomán rátalálnak. Más elméletek szerint az anyaállat azért fogyasztja el a placentát, mert a benne található tápanyagok segítségével is próbálja pótolni az utód világra hozatala során elveszített energiát és tápanyagokat, emellett ezzel is erősödik az anyaállat és kölyke közötti lelki kapocs.

Talán ez utóbbi hipotézis vezetett el ahhoz az egyre inkább elterjedő, de szerencsére még nem általánosan bevett gyakorlathoz, hogy egyes emberek is táplálékot látnak a méhlepényben. A méhlepény elfogyasztásának már neve is van: placentofágia (placenta=méhlepény, fágia=evés, megevés). A placentofágia propagálói között szép számmal vannak celebek is, gondoljunk csak Kim Kardashianra.

Bár sok újdonsült anya szentül hisz benne, hogy a méhlepény elfogyasztásának kedvező egészségi hatásai vannak, a jelenség ellenzői szerint a placentofágiának több kára van, mint haszna.


Mire való a méhlepény?

A méhlepény a terhesség alatt kialakuló struktúra, mely a méh belső falához tapadva biztosítja a várandósság alatt a magzat tápanyag- és energiaellátását, ennél fogva épsége és megfelelő működése alapvetően fontos a terhesség normális lefolyásához. De nemcsak a tápanyagok és az oxigén magzathoz juttatásában van kulcsszerepe a placentának, hanem a magzat szervezetében keletkező bomlástermékek eltávolításában is.

A magzat világra jövetele után nem sokkal – körülbelül 5-10 perccel − a méhlepény is megszületik, hiszen innentől elveszítette funkcióját. És hogy ezt követően mi a sorsa? A kórházak többségében a veszélyes hulladéknak minősülő biológiai anyagokkal együtt az égetőbe kerül, de az anya persze dönthet úgy is, hogy megtartja. Csak zárójeles érdekességként jegyzem meg, hogy vannak kultúrák, ahol a méhlepényt ünnepélyes körülmények között elégetik, ezzel is köszöntve az újszülöttet.


A placentofágiáról

A placentofágia egyszerűen azt a tényt jelöli, hogy a méhlepény nem a veszélyes hulladékok közé, hanem valamilyen formában elfogyasztásra kerül. Egyes történeti források szerint az embereknél a méhlepény megevésének szokása a régi kínaiak korára vezethető vissza, amikor úgy vélték, hogy ily módon megszüntethető a terméketlenség (meddőség) és gyógyíthatók bizonyos májbetegségek.

Manapság a placentofágia legnépszerűbb formája – és ezt követi a már említett celebek többsége is −, hogy a méhlepény megszárítják, porrá őrlik és kapszulákba töltik. Állítólag számos vállalkozó fellelhető az interneten, akinél az ilyesmi megrendelhető, de én magam ennek nem néztem utána. Azt mondják, hogy egyetlen méhlepényből körülbelül 200 tabletta vagy kapszula készíthető, amit aztán étrend-kiegészítőként fogyasztanak azok, akik hisznek az ilyesmiben. Ám vannak bátrabban is, akik valamilyen megszokott ételkészítési eljárást bevetve (azaz főzve vagy sütve) eszik a placentát, erre állítólag számtalan recept is fellelhető a neten, de ezekre sem kerestem rá.

És hogy milyen gasztronómiai élményt nyújt a méhlepény elfogyasztása? Egy férfi véleménye, aki megfelelő elkészítés után elfogyasztotta felesége placentáját: „A főtt méhlepény tulajdonképpen egészen finom volt. Miután feldaraboltam, már egészen étvágygerjesztőnek tűnt.” Hmmmm… hát nem is tudom…


A placentofágia állítólagos előnyei

Ha az előnyökről és a placentofágia hasznáról kérdezel, akkor az a rossz hírem van, hogy a kérdésre nem adható egyértelmű „igen” vagy „nem” válasz. Az biztos, hogy a tudomány szerint a méhlepény számos értékes tápanyagot tartalmaz, közt rostokat, fehérjét és káliumot, ezen kívül vannak benne hormonok is, például ösztradiol és tesztoszteron is. De hogy elfogyasztva ezek hogyan hasznosulnak és hasznosulnak-e egyáltalán, az megint más kérdés.

Hívei szerint a méhlepény elfogyasztása gyorsítja a szervezet regenerálódását a gyermekágyas időszakban, serkenti a tejtermelést, a hangulatot javítva véd a szülés utáni depresszióval szemben, energetizál (bármit is jelentsen ez), és csillapítja a fájdalmat.


Veszélyes-e a placentofágia?

Bár egy csomó anekdotális leírás lelhető fel arról, mi mindenre jó állítólag a méhlepény elfogyasztása, kevesebb szó esik a kockázatokról.

A chicagói egyetem 2015-ben közzétett kutatása szerint még arra sincs elegendő tudományos bizonyíték, hogy a placentofágiának van egyáltalán bármilyen kedvező egészségi hatása. Ezt a következtetést az állatvilágban és az emberek között gyűjtött adatok alapján vonták le. Az amerikai egészségi hatóság, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) ugyanakkor nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a méhlepény elfogyasztásának kockázatai is vannak, nemcsak az anya, hanem a baba szempontjából is. Beszámoltak például olyan esetről, amikor az anya gyulladást okozó baktériummal fertőződött méhlepényből készült tabletta elfogyasztása kapcsán, ami aztán a babát is megbetegítette. A vizsgálatok szerint a tabletta gyártása során alkalmazott hő nem volt elegendő ahhoz, hogy a baktériumot elpusztítsa. A szerzők szerint problémás, hogy még csak nem is léteznek olyan szabványok, melyeket be kellene tartania annak, aki ilyen tabletták vagy kapszulák gyártására adja a fejét. Így nincs is mit számon kérnie az egészségügyi hatóságoknak, ezért aztán mindenki úgy kever-kavar a boszorkánykonyhájában, ahogy neki tetszik. Az pedig könnyen előfordulhat, hogy az autodidakta módon kifejlesztett, gyakran házilagos gyártási technológia nem alkalmas a fertőzéseket előidéző kórokozók elpusztítására – figyelmeztetnek a szakértők. Mindezek fényében nem javasolják, hogy bárki is méhlepényből készült tablettát vagy kapszulát vegyen be, attól kedvező egészségi hatásokat remélve, mivel ezzel sokkal többet kockáztat, mint amennyi előnnyel járhat a dolog (ha jár előnnyel egyáltalán).


A Placenta Benefits weboldal vitatja

A fenti állításokat „természetesen” vitatja az a weboldal, mely a placentofágia előnyei mellett kampányol. Ők azzal érvelnek, hogy a CDC-nek semmi alapja nincs arra, hogy a méhlepény elfogyasztása ellen foglaljon állást, mivel – szerintük − egyetlen vizsgálatból nem vonhatók le ilyen messzemenő következtetések. „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy EGYETLEN vizsgálat adatairól beszélünk, és korábban még soha nem végeztek hasonló kutatást. Ha mások nem tartják elfogadhatónak, hogy mi önmagában egy másik vizsgálat adataival népszerűsítsük a placentofágiát, annak kedvező hatásait bizonyítandó, akkor ugyancsak egyetlen vizsgálat alapján nem mondható ki az sem, hogy a placentofágia hatástalan, sőt veszélyes lenne” – érvelnek a méhlepény fogyasztásának előnyei mellett.


A kannibalizmus határát súrolja

Pedig nagyon sokan vannak, akiket a placentofágia hívei által idézett, tudományosként hirdetett adatok nem győznek meg. A szakértők többsége azon az állásponton van, hogy a méhlepény fogyasztása nem javasolható a frissen szült anyák számára, sőt kerülendő. „Orvosi értelemben véve, a magzat világra jövetele után a méhlepény nem más, mint biológiai hulladék – írja dr. Alex Farr, a bécsi orvosegyetem kutatója, aki részt vett az emberek körében előforduló placentofágiáról szóló áttekintő közlemény elkészítésében. – Az emlősök többsége az ellés után megeszi ugyan a saját méhlepényét, ám arra nincs kézzel fogható bizonyítékunk, hogy ezt mi célból teszi. Ha azt nézzük, hogy a méhlepény genetikai értelemben az újszülött része, akkor a méhlepény elfogyasztása valami olyasmi, ami a kannibalizmus határát súrolja.”

Egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a hangzatos reklámoknak bedőlő kismamáknak tisztában kell lenniük a kockázatokkal is. Az orvosoknak pedig arra hívja fel a figyelmét, hogy a gyermekágyas időszakban az anyánál vagy az újszülöttnél fellépő fertőzések kapcsán manapság már arra is rá kell kérdezniük az anyánál, hogy hódolt-e a placentofágia kétes hasznú, ugyanakkor kockázatoktól egyáltalán nem mentes gyakorlatának.

Forrás: American Journal of Obstetrics & Gynecology

#placenta #méhlepény #placentofágia


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

© 2019 Anyás-Apás