Anyás-Apás · 2018.06.15 15:58 · 4 perc

Down-szindróma, rózsaszín tütü és padödő kisfiúknak is

Down-szindróma, fiú és balettóra? Lehetséges ez? Lehetséges bizony. A múltkor egy tündéri, 6 éves Down-szindrómás kisfiúval „futottam össze” a neten. Archie együtt táncol a többiekkel, és édesanyja szerint a rendszeres balettórák is sokat segítettek neki abban, hogy megtanult járni és teljesen átlagos gyerekekkel együtt járhat egy teljesen átlagos iskolába.

A mára már kisiskolássá cseperedett Archie akkor nyerte el először a közvélemény szívét, amikor három évvel ezelőtt csatlakozott egy gyermekbalettcsoporthoz, és az erről készült fotók megjelentek a médiában is.


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

A rendszeres balettóráknak köszönhetően tanult meg járni, ugrálni és szökdécselni – csupa olyan dolgot, mely egy átlaggyerek számára természetes, egy Down-szindrómás kisfiútól azonban – elsősorban az ízületek lazasága miatt – különösen nagy erőfeszítést kíván.

Az egyik brit lapnak adott exkluzív interjúban édesanyja, a 41 éves Amanda elmesélte azt a hosszú és rögös utat, melynek során Archie egyre erősebbé és erősebbé vált egészen annyira, hogy nincs szüksége arra, hogy speciális iskolába járjon. Normális képességű társaival együtt tanul egy teljesen átlagos iskolában, ahol egyre jobban kommunikál a környezetével, így mind több barátra tesz szert. „Archie ma már nem fél attól, hogy odamenjen valakihez és kommunikáljon az emberekkel, a játszótéren bátran ismerkedik másokkal és sok barátra tett szert. Én ezt annak tulajdonítom, hogy a balettórákon megtanulta, hogyan kezdeményezzen beszélgetést és hogyan dolgozzon egy csapat tagjaként – mesélte az édesanyja, aki azt is reméli, hogy a kisfia által megszerzett szociális képességek alkalmassá teszik majd az önálló életvitelre is a jövőben. – Fantasztikus ütemben fejlődik. Csodálatos, amit elért, nemcsak azért, hogy tud futni, ugrani és táncolni, hanem azért is, hogy képes társas kapcsolatok kialakítására. Együtt dolgozik átlagos képességű társaival, fiúkkal és lányokkal vegyesen, és a többiek is elfogadták őt. Együtt játszanak a balettórák előtt és után. Az egyetlen és legfontosabb célom, hogy alkalmassá tegyem arra, hogy a körülményekhez mérten önálló életvitelre legyen képes, tudjon gondoskodni magáról anélkül, hogy mások állandó segítségére szorulna.”

Ez azért is rendkívüli eredmény, mert a Down-szindrómás gyerekek mozgásfejlődése többnyire elmarad társaikétól, kevésbé bíznak önmagukban és nehezebben alakítanak ki társas kapcsolatokat a környezetükkel. A beszéd- és nyelvi készségek fejlődési is megkésett lehet.

Hogy mennyit kamatoznak a balettórák, azt majd a jövő dönti el. Addig is nézegess cuki fotókat rózsaszín tüllszoknyás kislányok között piruettező Archie-ról a lenti galériában.

#down #down_szindróma

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük