Családban, iskolában, orvosi rendelőben – a pedofilok köztünk járnak
Pár napja volt hír az itthoni sajtóban, hogy egy nagytapolcsányi nyugdíjas gitáróra ürügyén egy 11 éves kislány mellét és intim testrészeit fogdosta. Bár a közvélekedés szerint a pedofilok egyszer csak előtűnnek a nagy semmiből csak azért, hogy vadidegen gyerekeket molesztáljanak, az igazság az, hogy a szexuális zaklató többnyire a gyerek környezetéből kerül ki – rokon, tanár, orvos, esetleg pap.
Aztán egy kis kitekintés, mivel éppen most tettek közzé a britek egy jelentést a gyermekek szexuális zaklatásáról, azaz a pedofíliáról.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Arról minden egészséges lelkületű embernek megvan a nem túl cizellált véleménye, ha valaki attól jön szexuális izgalomba, ha gyerekeket fogdos, molesztál, illetve gyerekekről készült erotikus tartalmú fotókat vagy videókat nézeget. A pedofíliát a pszichiátria mentális betegségként tartja számon és az úgynevezett parafíliák közé sorolja. A parafília pedig nem szokványos dolgok, tárgyak vagy helyzetek iránti szexuális vonzalmat jelent. Az, hogy a szexualitás tekintetében mi számít „nem szokványosnak”, nyilván társadalmaktól és kultúráktól függően is változhat, az azonban nem kérdés, hogy a gyermekek iránti szexuális vonzalom kóros, bűnös és üldözendő.
Fontos azonban tudni, hogy a pedofília önmagában tehát nem jogi, hanem sokkal inkább orvosi kategória. A pedofíliához kapcsolódó tevékenységek, cselekedetek, például a gyermekpornográf tartalmak készítése, terjesztése büntetőjogi kategória csakúgy, mint a gyermekprostitúció és a gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszak.
Gitáróra helyett mellnagyobbítás?
Az emberek többsége úgy képzeli a pedofilokat, mint a semmiből hirtelen előbukkanó idegeneket, akik a játszótéren vagy más nyilvános helyen odalopakodnak az ártatlan gyerekekhez és megrontják őket. Bár kétségkívül ilyen is van, a statisztikák szerint az esetek többségében a gyermek környezetében élő felnőtt a szexuális zaklató – rokon, szomszéd, a szülők ismeretségi-baráti körének egyik tagja, tanár, orvos vagy pap.
Mint ahogyan ez történt abban az esetben is, mely pár napja került nyilvánosságra a sajtóban. A nyugdíjas férfi gitárórákat adott, így került kapcsolatba azzal a 11 éves kislánnyal, akivel elhitette, hogy képes arra, hogy megnagyobbítsa a kislány mellét, hiszen a fiúk a nagy mellű lányokat szeretik, Ennek ürügyén előbb bekötötte a kislány szemét, majd fogdosta a mellét és nemi szervét. A kislány félt elmondani a történteket a szüleinek, csak a barátnőjének mesélt az esetről, így pattant ki az ügy. A bíróság megállapította, hogy a férfinak pedofil hajlamai vannak. Ahogy a bevezetőben is említettem, ez önmagában nem jogi kategória, a kislány fogdosása és molesztálása azonban már igen, ezért a bíróság 3 év börtönre ítélte a nagytapolcsányi nyugdíjast, amit 4 év próbaidőre felfüggesztettek. A bíróságon egyébként a férfi már nem akart emlékezni semmire, azt állította, hogy emlékezetkiesést okozó gyógyszereket kell szednie, ezért fogalma sincs, mi történt, hogy történt, történt-e egyáltalán bármi is.
A pedofil az ismeretségi körből kerül ki
Egy most közzétett brit jelentés adatai is azt igazolják, hogy a pedofil hajlamból adódó cselekedeteket sokkal gyakrabban követi el orvos, tanár vagy szociális munkás, mint azt korábban feltételezték. Az úgynevezett „Truth Project” (Igazság Projekt) az eddigi legnagyobb brit nyilvántartás a gyermekeket ért szexuális bűncselekmények adatainak összegyűjtésére. A mostani jelentés a Truth Project számára jelentett 1400 eset közül 50 eset adatait dolgozza fel részletesen. Ebből az derül ki, hogy a pedofil tartalmú cselekmények minden közösségben és minden társadalmi rétegben jelen vannak – tehát nem a szegényebb osztályok problémája csupán, sőt… Riasztó adat volt, hogy az iskolákban is jelen van a pedofília, mégpedig a feltételezettnél nagyobb mértékben.
Néhány jellemző példa a jelentés alapjául szolgáló esetekből:
A most 40 éves Danny Wolstencroftot 5 és 10 éves kora között molesztálta szexuálisan a saját nagyapja. A következmény tipikus: a fiú élete félresiklott, és nem sem állt a drogokig, a bűnözésig és a börtönig. „Amikor 32 éves voltam, egy drogdíler azt mesélte nekem, hogy őt is zaklatták gyerekkorában szexuálisan. Ezt hallani valami olyasmi volt nekem, mint egy ajándék, hiszen addig soha senkivel nem találkoztam, aki erről nyíltan beszélt volna, ezért ez olyan volt számomra, mint a megvilágosodás” – mesélte a férfi, ezzel is arra hívva fel a figyelmet, hogy nem szabad hallgatni, át kell végre törni a hallgatás falát. Később nagyot fordított az életén, és létrehozott egy szervezetet, melynek célja a szexuális abúzust szenvedett fiúk és férfiak támogatása. „Az emberek azt hiszik, hogy ha beszélnek arról, ami velük történt, akkor összeomlik az életük. Pedig ez nem igaz” – mondja saját példájára is utalva, hiszen ma már párkapcsolatban él és van egy fia.
Az viszont biztos, hogy nem könnyű ezekről a dolgokról beszélni. Ezért van az, hogy rendre olyan esetek kerülnek nyilvánosságra ma már meglett felnőtt férfiak és nők elbeszélésében, amikor gyermekként érték őket szexuális atrocitások akár az 1970-es vagy 1980-as években.
Felnőttként beszélt a „Truth Project”-ben a 42 éves Nabila is, akit egy birminghami mecset imámja inzultált szexuálisan, amikor a nő még csak 7 éves kislány volt. A bangladesi származású imám, Hafiz Rehman 4 éven keresztül zaklatta a kislány és végül megpróbálta megerőszakolni. „Hazafelé menet minden nap elhatároztam, hogy elmondom az anyámnak, mi történt. De nagyon féltem. Féltem attól, hogy fog-e hinni nekem. Hogyan állíthatok ilyen dolgokat egy imámról?” – emlékszik vissza most vívódásaira. Néha ellógott az imaórákról, hogy ne kelljen az imámmal találkozni és inkább elbújt a temetőben. Eddig soha nem beszélt róla, de még ma is, férjezett nőként is úgy érzi, hogy „az intimitás piszkos dolog. Amikor elkezdem élvezni a szexet, mindig azt érzem, hogy akkor is biztosan élveztem, amikor az a férfi azokat a dolgokat csinálta velem”.
Ő egyébként évekkel később a rendőrséghez fordult, és amikor az imám pedofil hajlamainak egy másik áldozatára is fény derül, a férfit 2016-ban 11 és fél év börtönre ítélte a bíróság. Megdöbbentő módon azonban az ítélethirdetés után óvadék ellenében hazaengedték, mivel a férfi azt állította, hogy beteg. Brit útlevelét bevonták ugyan, de volt neki egy másik, bangladesi útlevele is, amivel az ítélethirdetés másnapján elhagyta az Egyesült Királyságot és azóta sem tért vissza oda.
Nabila szerint „a muszlim közösségekben a szexuális abúzus mindennapos, de soha nem beszélnek róla, mindig falaznak a tettesnek, ez valami olyasmi, ami soha nem változik”.
Beszélni kell róla!
Visszatérve a „Truth Project”-hez, a programmal kapcsolatba került szinte minden áldozat arról számolt be, mekkora hatalmas megkönnyebbülés volt beszélni a történtekről, elmondani a nyomasztó titkot, amit addig még sokszor a legszűkebb családtagjaik elől is rejtegettek.
„Ötven év után először éreztem azt, hogy hisznek nekem” – mondta egy áldozat.
Forrás: Truth Project
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!