Csak plusz három és fél órát kérek!
A nők többsége úgy érzi, több órából kellene állnia a napnak huszonnégynél ahhoz, hogy mindenre jusson ideje. Egy felmérésben a kérdésekre adott válaszok átlagértékei alapján egészen pontosan három órával és harminchárom perccel kellene megtoldania a napot, hogy minden beleférjen, aminek egy nő esetében kell.
Amikor úgy ér véget a nap, hogy nem tudtam mindennel végezni, amit reggel elterveztem – és ez sajnos elég gyakran előfordul −, akkor általában azt szoktam mondogatni, hogy még négy órát kérek a huszonnégy mellé, és akkor mindenre futja majd a napból.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Úgy tűnik, hogy ezzel pont nagyon is átlagos nő vagyok, egy felmérés szerint ugyanis a nőknek átlagosan még három és fél órára – egészen pontosan 3 órára és 36 percre − lenne szüksége minden teendőjük elvégzéséhez.
Az Olay cég felmérésében 2000 nőt kérdeztek napi időbeosztásukról, illetve arról, hogy ha hatalmukban állna, hány órássá alakítanák a napot, hogy mindenre jusson idő. A kérdést olvasva minden tíz nő közül hatan sóhajtottak fel, hogy jaj, bárcsak hosszabb lenne a nap! Plusz három és fél óra elég is lenne, hogy minden munkahelyi, családi és társasági kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni.
De mivel a napok meghosszabbítására sajnos senki nem képes, valahogy másként kell megoldani a napok hossza és a teendők száma közötti feloldhatatlan ellentétet. A nők csaknem fele az alvás egy részét áldozza arra, hogy elvégezze a munkahelyi vagy otthoni feladatok közül azt, amire nap közben nem jutott ideje. Ennek következtében a minimálisan ajánlott napi 8 órás alvásidő a nők esetében átlagosan hat és fél órára csökken. Az alvástól ellopott éjszakai órákat minden negyedik nő a munkahelyi előrelépésre és karrierépítésre áldozza – többségük a szokásos munkaidő után. Nagyjából minden tizedik nő azonban azt válaszolta, hogy este hát óra előtt nem is nagyon szokott eljönni a munkahelyéről. Vannak azonban pacsirta típusúak is, akik úgy próbálnak egy kis időt nyerni maguknak, hogy reggel már nagyon korán – a többi családtagok akár órákkal megelőzve − felkelnek.
A késői lefekvésnek és a korai felkelésnek ára van
Azonban a nők sem rövidítheik meg büntetlenül a szükséges alvásidőt, melyet jól jelez, hogy a nők jelentős része nap közbeni fáradságról és a figyelemösszpontosítás zavaráról számol be, fáradtak, nehezen tudnak odafigyelni a nap közbeni teendőikre.
Ha 28 órából állna a nap, akkor több idejük lenne a párjukra és a barátaikra, kipróbálhatnának új ételrecepteket vagy valami új dolog megtanulásába kezdhetnének − mondják. A megkérdezettek több mint egynegyede válaszolta, hogy a mostaninál órákkal hosszabb napok esetén több időt tudnának az edzőteremben tölteni.
A nők több mint fele tudni véli, hogy a kollégái mit gondolnak róla egy olyan nap reggelén, amikor a munkahelyi vagy otthoni teendők előző nap megint az éjszakába nyúltak. Ennek elkendőzésére a nők külön erőfeszítéseket is tesznek: a hosszú éjszaka utáni reggelen több sminket használnak, a szokásosnál hosszabban dörgölik a fogukat vagy bőven bánnak a hajlakkal, hogy fáradt kinézetüket elkendőzzék.
A cirkadián ritmust nem lehet becsapni
Pedig amikor az éjszakai órákkal trükközünk, akkor nem teszünk mást, mint igyekszünk becsapni belső biológiai óránkat, azaz cirkadián ritmusunkat.
A cirkadián ritmus nem más, mint saját belső „óránk”, mely azt szabályozza, mikor alszunk és mikor vagyunk ébren, melyek a napjainknak az aktívabb és kevésbé aktív szakaszai. A ritmus szabályozásában a melatoninnak van jelentős szerepe, azt pedig, hogy az adott napszakban mennyi melatonin termelődik a szervezetben, a nappalok és éjszakák váltakozása, azaz a fénymennyiség határozza meg. Este kevesebb fény éri a szervezetet, ami serkentőleg hat a melatonin termelődésére, ezzel együtt elálmosodunk és aludni megyünk. Ahogyan kivilágosodik, ezzel éppen ellentétes folyamat megy végbe: a melatonintermelés csökken, mi pedig éberebbé válunk.
A cirkadián ritmust el lehet tolni, de teljes erőszakot venni rajta nem lehet. Kimutatták például, hogy ha folyamatosan szembe megyünk saját belső biológiai óránkkal – például oly módon, hogy három műszakos váltott munkarendben dolgozunk, azaz egyszer éjszaka alszunk, míg mások délelőtt vagy éppen délután −, akkor ez olyan mértékig megzavarhatja belső szabályozásunkat, hogy gyakoribbá válnak bizonyos betegségek, például a rákbetegség, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.
Te hány órát kérnél még a 24-hez a mesebeli aranyhaltól? És mire használnád?
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!