Béranyák a jog útvesztőjében
Nemrégiben a brit lapok címoldalára került egy anya, aki béranyaként vállalkozott egy gyermek kihordására. Ám amikor kiderült, hogy a magzat beteg, a biológiai szülők a terhesség megszakítása mellett döntöttek… volna. Ám a béranya megtagadta, hogy megszakíttassa a terhességet és végül megszülte a babát.
A béranyaság jogi, etikai, vallási és egészségi kérdéseket is felvet. Magyarországon engedélyezett a béranyaság?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A bevezetőben szereplő anya, Stephanie Levesque egy évvel a béranyaként kihordott baba megszületése után hozta nyilvánosságra a történteket. A texasi nő elmondta, hogy már harmadszor vállalkozott béranyaságra, amikor a terhesség 16. hetében kiderült, hogy a magzat súlyos szívfejlődési rendellenességben szenved. A biológiai szülők – azaz lényegében a béranya „megbízói” − úgy döntöttek, hogy nem akarnak beteg gyermeket, ezért a terhesség megszakítása mellett döntöttek. A béranya azonban nem teljesítette ezt a kérést, világra hozta a gyermeket, akit rögtön a szülés után elszakítottak tőle és átadták a biológiai szülőknek.
„Csak egy pillanatra láthattam, a nevét sem tudom. Azt sem mondták el nekem, hogy végül egészségesen született-e, és ha nem, akkor a szülők elvégeztették-e nála a műtétet” – mondta el most, egy évvel a szülés után.
„Azt hittem, hogy a biológiai szülőkkel egy hajóban evezünk… Fogalmam sem volt róla, hogy ha valami nem a tervek szerint halad, akkor ennyire nem tudunk egy véleményre jutni. Mielőtt az ember ilyesmire vállalkozik, egyezteti a biológiai szülőkkel az abortusszal kapcsolatos álláspontokat, ez mindig nagyon nehéz beszélgetés” – osztotta meg a blogján a mostani bérterhességgel kapcsolatos rossz tapasztalatait. Melyek fényében most azért küzd, hogy a béranyaságról szóló szerződésben pontosabban kelljen rögzíteni a biológiai szülők és a béranya szempontjait.
A fentiekből is kiderül, hogy az, hogy valaki más gyermekének kihordására vállalkozik, számtalan jogi, etikai, orvosi, anyagi és egyéb kérdést felvet.
De mi a helyzet nálunk?
Megoldható lenne, de jogilag nem engedélyezett
Először is tisztázni kell, hogy egy „idegen” magzat kihordása technikailag lehet dajkaanyaság vagy béranyaság.
Országonként más és más a határ a két fogalom között, de a legtöbb helyen a dajkaterhesség egy olyan eljárás, ahol testi adottsága folytán a gyermek kihordására képtelen anya és apa ivarsejtjeiből testen kívül létrehozott embrió más nő, a dajkaanya méhébe ültethető be. A genetikai anya tekintetében az egészségügyi indikációt szakorvos igazolja, és általában hatósági engedélyhez kötött az eljárás. A dajkaanya kizárólag a genetikai anya vagy apa közeli hozzátartozója lehet, és az embrió kihordásáért pénzt nem fogadhat el.
A béranya a fentiekkel ellentétben bárki lehet, aki arra egészségügyileg alkalmas, ráadásul az embrió kihordásáért nemcsak a felmerült költségei megtérítését kérheti, hanem bármekkora összeget, amelyben a genetikai szülőkkel megállapodott. Ebben az esetben nincs szükség a genetikai anya részéről egészségügyi indikációra, az esztétikai megfontolásokon túl a ma divatos késői gyermekvállalással járó esetleges kockázatok elkerülése is motiválhatja a házaspárt, hogy a béranyaság mellett döntsön.
Magyarországon a béranyaság maga nem büntetőjogi tényállás, de a vélemények eltérőek a legalitás tekintetében. Az egészségügyi törvény kizárólagos módon sorolja fel azokat a humán reprodukciós eljárásokat, amelyeket legálisan lehet választani Magyarországon, és ezek között nincs sem a dajkaanyaság sem a béranyaság. Ebből következik, hogy maga a beavatkozás Magyarországon – magyar kórházakban, magyar orvosok által – jogszerűen nem végezhető el. Ezt megkerülendő sok pár utazik a béranyával olyan országba, ahol a humán reprodukciós beavatkozás legálisan elvégezhető. Azonban az egész procedúra a magyar szabályoknak csak akkor felel meg, ha a gyermeket ténylegesen megszülő nő nyílt örökbefogadással a gyermeket örökbe adja a genetikai édesanyának. A magyar Btk. szerint a családi állás megváltoztatásának három év szabadságvesztéssel fenyegetett bűntettét követi el, „aki gyermeket más családba csempész” az örökbefogadási szabályok megsértésével. (Forrás: Jogászvilág)
– A folyamat technikailag megoldható lenne, hiszen csak arról van szó, hogy az anya petesejtjét megtermékenyítik az apa hímivarsejtjével, majd beültetik a béranya méhébe. Bár a beavatkozás nem bűncselekmény, nem is engedélyezett Magyarországon, így intézményi keretek között nincs rá lehetőség – mondta el dr. Várnagy Ákos egyetemi adjunktus (PTE), szülész-nőgyógyász szakorvos a bama.hu oldalon.
Tízmillióért megszülöm
Nemrégiben nálunk is nagy port vert fel egy házaspár története. Az egyik kereskedelmi televízió munkatársai a béranyaság helyzetét akarták feltérképezni, ezért egy kamu hirdetést adtak fel. Ebben gyermekre vágyó párnak adták ki magukat, akik hajlandóak lennének fizetni béranyaságért. Az álhirdetésre két nő is jelentkezett, az egyikkel sikerült is találkozniuk. Ők 10 millió forintért vállalta volna a terhesség kihordását, még azt is megígérte, hogy a kilenc hónap alatt nem dohányzik, és egy esetleges ikerterhesség esetén sem kér felárat. Ám a tévések rejtett kamerás felvételekkel lebuktatták és feljelentették a rendőrségen. A potenciális béranya lakásproblémáját akarat megoldani az így keresett pénzből, de ily módon a terhesség és a lakásvásárlás kútba esett.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!